Az igét Bálint Klára helybéli református lelkipásztor olvasta fel. A Miatyánkot és az útra bocsátó áldást Bíró Károly gyergyóditrói római katolikus káplán mondta. A vendégek sorában köszöntötték a tizennyolc esztendős Kovács Istvánt, aki a felvidéki Alsószeliből érkezett. Mindannyian úgy remélik, hogy sikeres érettségi- és felvételi vizsgáját követően az ő személyében újra lehet Felvidékről származó hallgatója a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemnek.

A Kárpát-medencei Magyarok Maglódi Találkozóját 14. alkalommal tartották meg Maglódon, 2020. februárjának közepén. A kulturális, gasztronómiai és lelki élményekben gazdag program célja, hogy egybegyűjtse azokat a magyarokat, akikkel a maglódiak az utóbbi két évtizedben szoros barátságot kötöttek. A 100 évvel ezelőtti Trianoni Békediktátum következtében szétszakított magyarság nemzeti összetartozásának egyik szép példája ez a rendezvény.

A három napba sűrített programsorozaton köszöntőt mondtak: Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke; Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke; Szűcs Lajos országgyűlési képviselő; Tabányi Pál maglódi polgármester és Petrovics János, a Maglódi Polgári Kör elnöke.

Berecz András előadói estjét a szombati hagyományos disznóvágás követte.

Február 15-én este a MagHázban (Maglódi Művelődés Háza) a pusztinai csángó asszonyok mellett a várdaróci Magyar Kulturális Egyesület és a maglódi Kacamajka Néptánccsoport adtak színvonalas műsort.

Vasárnap a római katolikus templomban szentmisére, majd az evangélikus templomban ökumenikus istentiszteletre gyűltek össze a résztvevők. Ez utóbbi alkalmon szolgált a Magdala Kórus Simon Barbara karnagy vezetésével.

Szombat este, a műsor kezdetén levetítették Szarka Tamás „Északi szívek” című dalát, melyet talán jobban ismerünk visszatérő refrénjéről: „A szeretet a Felvidéken jár”. Az ének sorai mintha a maglódi találkozó üzenetét öntenék szavakba: „Bízni kell, hogy megtartson ez az új, régi világ! Köztünk elfogy a távolság…”

Jó volt megélni Maglódon azt, hogy magyar és magyar között a fájó határok ellenére elfogyott a távolság, mert hitben és szeretetben összeforrt az, aminek egybe kell tartoznia!