A Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) Gizella úti székházában zajlott a könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztató. Először Pataky Albert egyházelnök köszöntötte a sajtó megjelent képviselőit, majd Jánosi Ferenc lelkész, addiktológiai konzultáns mesélt Pannier magyarországi előadásainak állomásáról. Ezek között örömteli volt hallani azt is, hogy a soltvadkerti evangélikus iskolában is meghallgathatták az elmúlt napokban az igehirdető bizonyságtételét a diákok.

Pannier szeretetlen gyerekkora után, egy angol popzenei fesztivál után döntött úgy, hogy elhagyja szülőföldjét és Indiába megy, ahol könnyebben hozzájuthat majd a drogokhoz. A tökéletes és álmodott boldogságot azonban itt sem sikerült elérnie. Bár úgy képzelte, itt majd paradicsomi állapotok között fog élni, de egyre depressziósabb lett és teljesen függővé vált a drogoktól. Végképp a szikla szélére sodródott. Mindez szó szerint is értendő: utazásai során Katmanduban elege lett mindenből és véget akart vetni az életének. Az utolsó adag drogot is beadva, egy pagoda tetejéről a mélybe akarta vetni magát. „Istenem, ha létezel, könyörülj rajtam és mentsd meg az életemet!” - Ezek voltak az ugrás előtt elmondott utolsó szavai és csoda történt: egy természetfeletti erő, Isten Lelke megragadta őt és hátrébb dobta. Visszahúzta tehát a halál torkából.

Viszontagságos utakon végül hazafelé vette az irányt. Dél-Franciaországba azonban egy olyan kerülő úton indult el, amit normál körülmények között nem választott volna. Pannier ezt az ő „damaszkuszi útjának” hívja. Itt egy evangélikus fiatalokból álló hívő csoporttal találkozott, akik épp ott evangelizáltak. Köztük volt egy Magyarországról emigrált férfi is, Kupa László, aki személyesen élhette át Pannier átalakulását, megtérését.

„Eleinte semmit sem értetem a vallásos dumájukból, de egy szó megragadt beteg agyamban - emlékezett vissza erre Pannier. - Ez a Camembert sajt volt. Ezek a fiatalok megkínáltak azzal a francia sajttal, amiről már hónapok óta álmodoztam. Szinte kitalálták, hogy erre volt épp akkor szükségem.”

Vacsora után együtt imádkoztak érte, amikor éretze, hogy Isten birtokba vette tagjait, és a démonok elhagyták testét. Egyik pillanatról a másikra lemondott a cigarettáról és a drogról: már nem volt rájuk szüksége. Másnap az úrvacsorai közösség alkalmával megértette, hogy a megbocsátás mennyire fontos az ember életében. Sírva kérte Isten megbocsátását azokért a dolgokért, amiket életében tett.

Jean-Michel élete azóta teljesen megváltozott. Isten szerető feleséget, négy gyermeket és nyolc unokát adott neki. Életét leírta egy könyvben is (Végre szabadon! címmel), amely magyarul is megjelent. Immáron mintegy 60 országban hirdette az örömhírt a szabadulásból. Személyes példájának elmondásával szeretné, ha minél többen meg tudnának szabadulni az őket gúzsba kötő függőségektől. Magyarországon drogosokhoz, hajléktalanokhoz és iskolákba is ellátogat, hogy hirdesse Isten megbocsátó kegyelmét.