– Az Emberi Testvériségért Főbizottság (Higher Committee of Human Fraternity) tizenhárom nyelven fordult a Teremtő Istenben hívő „testvérekhez”. E magas szintű szervezet arra hív minden embert, hogy május 14-e legyen az imádság, a böjt és az emberiségért végzett könyörgés napja. Miért fontos, hogy a vallások együtt imádkozzanak a járvány idején?

– Az egyik, hosszabb távú célja ennek a kezdeményezésnek, hogy előmozdítsa a vallások közötti kiengesztelődést és a megbékélést. Különösen az ábrahámi vallások – a zsidóság, a kereszténység és az iszlám – tekintetében. A rövid távú aktualitását a járvány adja, a betegség idején végzett imádságnak mind a három vallásban komoly hagyománya van. Gondoljunk csak a zsoltárokra vagy a Szentháromság-szobrok állítására.

Fontos, hogy erre az imára nem az Istennek van szüksége, hanem az embernek. Nem arról van szó, hogy egy haragvó Istent igyekszünk áldozatokkal és böjttel jobb belátásra bírni, az embernek kell megbékélnie Istennel és a másik emberrel.

Ahogyan azt a második korintusi levélben olvassuk: „Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne” (2Kor 5,20–21). Isten már megbékélt a világgal, de a világ még nem békélt meg Istennel.

– 2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja közös nyilatkozatot írt alá az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón. Ebben olvassuk, hogy „a hit arra készteti a hívőt, hogy a másikban testvért lásson, akit támogatnia és szeretnie kell”. Egy egész világot érintő válság képes közelebb hozni a különböző kultúrájú, vallású embereket?

– Először az azonos kultúrájú embereket kell összehozni egymással. Ahol jól működik a család, ott a karantén sem jelent problémát, ám ahol a családtagok nem jönnek ki egymással, ott az ellentétek csak erősödni fognak. Ez fokozottan érvényes a különböző kultúrákra. Fontos, hogy ne keressünk bűnbakokat.

Nálunk az első pozitív eseteket iráni diákok körében találták, ezért az idegeneket tettük felelőssé a járványért. A cigányok nem képesek tisztálkodni, ráadásul lakodalmat tartanak, ahol nem veszik figyelembe a szociális távolságtartás előírásait, tehát ők a felelősek. A járvány először Kínában jelent meg, akkor miattuk történt mindez. Sok helyen találkozhattunk azzal, hogy a „kínai” üzletekben kénytelenek voltak kiírni, hogy működtetői vietnámiak. Diakóniai területen dolgozó kínai keresztényeknek is a kiközösítést kellet megtapasztalniuk az előítélet, a félelem és a tudatlanság miatt.

– Ez a járvány fizikailag elszigetelte egymástól az embereket, ám a társadalmi összetartozás eddig nem ismert formáit is észrevehettük. Manapság a leggyakrabban használt kifejezés a koronavírus mellett a vigyázzunk egymásra.

– Igen, magam is észrevettem, hogy sokan felhívták azokat az ismerőseiket, akikkel régóta nem beszéltek. Más szép példát is láttam. A XII. kerületben egy ház elé kitettek egy alkalmi virágstandot, ahol mindenki egy becsületkasszába fizethetett a virágokért. Sem a kitett pénzt, sem a virágokat nem vitt el senki. Ez a nyomorúság képes előhozni belőlünk a jóságot. De sajnos a másik véglet is előfordult, erről is hallhattunk.

– A felhíváshoz a MEÖT tagjaként az evangélikus egyház is csatlakozott.

– Holnap lesz az országos presbiteri ülésünk, ahol egy napirend előtti hozzászólásban fogok beszélni erről a kezdeményezésről. Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb nyilatkozata fontos mérföldkő egy olyan világban, ahol a vallásokat az etnikai szembenállás eszközéül használják. De ne feledkezzünk meg a holokausztról, a keresztényüldözésről vagy az iszlamofóbiáról sem. A gyűlöletkeltés egyetlen vallással sem összeegyeztethető.

Nemrég voltam a Közel-Keleten, ahol egy barátom mesélte, hogy Moszulból menekülve gyorsan mindent bedobáltak az autójukba, de később kiderült, hogy a nagy sietségben az édesanyja a házban hagyta a nyakában hordott keresztjét. Két év múlva ez a fiatalember visszatért a házukba. Megjelent az ajtóban a muszlim szomszédjuk, és elővette a keresztet a kendője alól, mondván: „Tudom, hogy az édesanyádnak fontos ez a kereszt, ezért megőriztem nektek.” Ha ezeket a példákat megosztjuk egymással, akkor azzal az előítéletek leküzdését is segíthetjük.

Ez a felhívás böjtre, imára és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására hív. Az imádságot leginkább a betegekért, a szenvedőkért, az orvosokért és a kutatókért mondjuk majd. A kutatókat azért is kell kiemelni, mert most az egész világ a megfelelő vakcinára vár. Egy ima pedig lehet annyira konkrét, hogy a kutatók eredményre jutását segítse. De az irgalmasság cselekedetei is nagyon fontosak. Most sokszor dicsekszünk azzal, hogy milyen jól mennek az online istentiszteletek, mennyire gördülékeny az online oktatás, ám közben elfeledkezünk arról, hogy vannak olyanok, akinek nincs megfelelő eszközük arra, hogy ebből bármit is élvezhessenek.

– Miért a párbeszéd útja a járható a vallások közötti viszonyban?

– Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg a tervezett Ábrahám Család Háza (Abrahamic Family House) építését, melyben a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is helyet kapna. Ez a létesítmény Abu-Dzabiban épülne fel. Ne feledjük, hogy az Egyesült Arab Emírségekben a kereszténység nincs igazán jelen, ezzel viszont teret kaphatna. A másik, ami eszembe jut, hogy 2016-ban, Ferenc pápa lundi látogatásának előestéjén a Keresztény-Zsidó Tanács és a Szent Egyed közösség szervezésében a Deák téren tartottunk egy „Ábrahám vendégségét”, melyen hajléktalanokat, rászorulókat és menekülteket is vendégül láttunk – zsidókat, keresztényeket és muszlimokat egyaránt.

Természetesen a közös ima vagy a vallásközi párbeszéd nem valamiféle szinkretizmust jelent. Együtt imádkozunk, de mindenki a maga rendje és gyakorlata szerint. Nincs arról szó, hogy bármelyik vallás tartalmi engedményt tenne.

– Pünkösdhétfőn ökumenikus istentiszteletet fognak tartani. Mit lehet tudni ennek a részleteiről?

– Bár a januári ökumenikus alkalmakról a televízió is be szokott számolni, csodálkozva vettem észre, hogy Magyarországon a tévé soha nem közvetített még ökumenikus istentiszteletet. Most egy olyan közös istentiszteletet fogunk tartani, melyet elsősorban a televízióban lehet majd figyelemmel kísérni. Az eseményre szabadtéren, a budavári Mária Magdolna Toronynál kerül majd sor. Azért erre a helyszínre esett a választás, mert ezt mind a három felekezet a magáénak tarthatja. Ezen az alkalmon Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédet mond, Bogárdi Szabó István református püspök igemagyarázatot tart, én pedig igehirdetést tartok. Több jelképes cselekedetre is sor kerül majd. Például gyertyáinkról meggyújtjuk majd a „Szentlélek tüzét”. A zenét rézfúvósok adják, a beszédek között szaxofon-improvizációt hallunk majd, de felcsendül egy pünkösdi népdal is.

– Milyen gondolatok köré rendeződik ez az alkalom?

– Az első természetesen a pünkösd, az Egyház születésnapja. A másik a járvány, melynek a megszűnéséért közösen fogunk imádkozni. E mellett – mivel három nappal ezután lesz június 4. – a trianoni évfordulóról sem fogunk megfeledkezni. Mind a három esetében az összefogásra kerül a hangsúly.

További cikk: A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában beszélgetett Kakuk L. Tamás műsorvezető az MKPK és a MEÖT által is támogatott világimanapról a koronavírus kapcsán dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkésszel, a MEÖT főtitkárával. (A beszélgetés 8 óra 43 perctől kezdődik.) https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2020-05-14_06-00-00&enddate=2020-05-14_09-10-00&ch=mr1