Húsz éve nyitották meg a Bakony egyik legszebb településén, Bakonycsernyén a gyülekezet fenntartásában működő óvodát. Mindez azonban nem az évszám, hanem a megfontolt elhatározás miatt lényeges. Ezt megelőzően önkormányzati óvoda tevékenykedett csak a településen. Abban egy csoportot meg kellett szüntetni, így született meg a gyülekezetben a gondolat, hogy a bakonycsernyeiek és a környéken lakók igényeit figyelembe véve megalapítsák intézményüket.

Magukénak érzik

Az önkormányzattól ingyenes bérleményként kapták használatra az evangélikus templomtól nem messze lévő, a nagyközség szívében elhelyezkedő épületet. „Egyszerű körülmények között, egy csoporttal indult el az óvodai szolgálat. Azóta a színvonalat folyamatosan fejlesztettük, korszerűsítettünk, így jelenleg ötvenöt óvodásnak tudunk kiváló körülmények között professzionális nevelést nyújtani” – mondja Szarka István esperes.

Már a kezdetektől mindenki magáénak érezte az intézményt, szülők és gyülekezeti tagok jöttek segíteni, hogy minél szebb épület fogadja a gyermekeket, az édesapák meszeltek… Osgyán Gáborné óvodavezető hozzáteszi: „Az óvodával a településnek is segített az egyház, egyúttal választási lehetőséget is kínált a szülőknek, hogy hova szeretnék beíratni a gyermekeiket.”

Az intézmény gyorsan bővült, 2001 szeptembere óta két csoporttal működik. „Az eltelt évek alatt az intézmény külső felújításán és az eszközbeszerzések révén nagyon korszerűek lettünk. A szép külső, a professzionális felszerelések ellenére azonban számunkra sokkal lényegesebb, hogy olyan kollégákkal dolgozhatunk együtt, akik mind keresztény lelkületű emberek. Munkatársaimmal nemcsak a munkahelyünkön, hanem a magánéletben is fontosnak tartjuk, hogy istenhívő életet éljünk” – fogalmaz az óvodavezető.

Hálás életre nevelni

Az óvoda a szellemiségében is kötődik fenntartójához, az evangélikus egyházközséghez. Ez közös programokban is megnyilvánul, de az intézmény falain belül is tükröződik. Az óvodában Szarka Éva lelkész – azon túl, hogy ellátja az igazgatótanács elnöki tisztét – minden héten óvodai áhítatot is tart. Ennek pedig folytatása is van: „Az óvónők például a bibliai történetek ábrázolásán keresztül dolgoztatják fel a gyermekekkel a hittanórákon elhangzottakat – meséli a lelkésznő. – Az a tapasztalatom, nagyon jó, hogy lelkész tartja az óvodai hittanórákat, ezáltal ugyanis megismerjük egymást a szülőkkel és a gyermekekkel. Ez a szolgálat szoros összefüggésben van a családok gyülekezetbe történő integrálásával is” – teszi hozzá.

Ezt hangsúlyozza az óvodában szintén szolgálatot végző Szarka István is, aki a gyülekezeti modellekkel kapcsolatban is példaként említette az óvodai közösséget: „Minigyülekezetként tekintünk erre a közösségünkre is. Az, hogy az óvónők, szülők és gyermekek érzik, hogy a gyülekezet részéről komolyan vesszük őket, meghallgatjuk a kérdéseiket, és foglalkozunk velük, pozitívan visszahat az egyházközség életére, növekedésére. Ezek a családok örömmel jönnek hozzánk az istentiszteletekre.”

Az intézményben sétálva azt is halljuk, hogy a reggeli és az étkezésnél elhangzó imádságokat nemcsak az óvodapedagógusok mondják, hanem gyermek és felnőtt együtt ad hálát az Úrnak. „A gyermekeket az imádkozáson túl a hálaadásra is próbáljuk nevelni. A mai világban nagyon fontos, hogy ne legyen minden természetes a gyermekeknek. Azt az életszemléletet próbáljuk elültetni a lelkükben, hogy tudják, örömükben és bánatukban kihez tudnak fordulni” – mondja az óvodavezető.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet hálás életre nevelni a gyermekeket, Osgyán Gáborné kifejtette: „Mindenképpen a példaadás és az őszinteség a meghatározó. A gyermek rögtön kiszűri azt, hogy ki az, aki csak mondja a magáét, de nem úgy cselekszik, ahogyan beszél. Ezért is lényeges, hogy mi ne csak beszéljünk arról, amiben hiszünk, hanem hitvalló élettel, meggyőződésből hirdessük Isten szeretetét. Ez az a hitelesség, amelynek öröme és szeretete átragad a gyermekekre és a szülőkre is.”

Együttműködésben a szülőkkel

A bakonycsernyei lelkészek nemcsak a templom falain belül, hanem a településen és az óvodában is arra törekszenek, hogy barátként forduljanak a másik ember felé. „Szeretettel próbáljuk megoldani a problémákat – mondja a lelkületről a lelkésznő. – A szülők rendszeresen megkeresnek egyéni szociális problémákkal, családon belüli kérdésekkel, de a hit kérdéseivel is. Nagyon jó érzés, hogy nemcsak úgy, mint egy másik családanyához, hanem mint lelkészhez is fordulnak hozzám. Ez azt mutatja, hogy az egyház részéről igenis lehetnek válaszaink, válaszlehetőségeink a felmerülő kérdésekre” – fejti ki Szarka Éva.

„Mindig is jó volt az együttműködésünk a szülőkkel – ezt már az óvodavezető teszi hozzá. – Példás az a segítőkészség, amit felénk tanúsítanak. Igazán örömteli, hogy bármivel is fordulunk a szülők felé, nyitott fülekre találunk.” Több olyan programjuk is van, amely családi rendezvény, vagy kimondottan a szülőknek szól, de a fő hangsúlyt a mindennapi jó kapcsolattartásra helyezik: „A hétköznapokban természetes, hogy beszélgetünk egymással, hogy odafigyelünk a másikra. A szülők megosztják velünk kérdéseiket.”

Valódi missziói tér

Bakonycsernyén nem csak evangélikusok laknak. „Mivel ismernek minket a helyiek, és látják, hogy húsz év alatt milyen nevelést valósítottunk meg, ezért a nagyközség és a környék lakói nagyon nyitottak felénk” – meséli az óvodavezető.

A lelkésznő hozzáteszi: gyülekezeti lelkészi szolgálatuk fontos alkalma a havi rendszerességű családi istentisztelet. „Erre rendszeresen jönnek az óvodás szülők, és hozzák magukkal a gyermekeiket. A gyermekek szereplése mindig inspirálja a részvételre a szülőket, de ha nincs kimondott szereplés, akkor is szép számmal vagyunk jelen a templomban. Nálunk a templom és az óvoda nem válik külön.”

Szarka István az óvoda és gyülekezet kapcsolatával kapcsolatban egyenesen úgy fogalmaz, hogy „az óvoda valódi missziói tér”. Hogy mindez miként mutatkozik meg az egyházközség életében, arról az esperes azt mondja: „A presbitérium közel nyolcvan százaléka valamilyen formában az óvodán keresztül került kapcsolatba a gyülekezettel.”

Minden évben megrendezik az intézmény nyitott napját, játékdélutánt tartanak, közösen báboznak a gyermekeknek. Júniusban családi napot is rendeznek. A közösség formálódásának alkalma ez, ilyenkor nemcsak az óvodásokkal, hanem a szülőkkel is együtt töltik a napot, beszélgethetnek, megoszthatják egymással a gondolataikat.

„Több felekezetből is érkeznek gyermekek hozzánk, és ennek mi nagyon örülünk. A katolikus, a református és a pünkösdi közösségből is vannak gyermekeink” – tudjuk meg Osgyán Gábornétól. Jellemzően azért a saját felekezethez tartozó ovisokat neveli az intézmény; a jelenlegi ötvenöt óvodás közül huszonhat az evangélikus.

Öröm a szülői köszönet

Szó volt már a gyülekezet és az óvoda kiváló kapcsolatáról, arról is, hogy a környező családok és a település lakói milyen pozitívan fogadják az evangélikus egyház óvodai szolgálatát. Ottjártunkkor magunk is megtapasztaltuk, hogy az óvodai munkatársak hálával tekintenek a gyermekekre, hogy legfőképpen Istennek köszönik meg az óvodások közötti szolgálatot.

De megesik, hogy maguk a szülők mondanak köszönetet az óvodának. „Előfordult, hogy a szülők azért jöttek be az irodába, hogy elmondják, mennyire örülnek, hogy a Jóisten ide, ebbe az intézménybe vezérelte őket, és ide járathatják a gyermekeiket – mondja Osgyán Gáborné. – Meghatódottan álltam, és a köszöneten túl csak azt tudtam mondani válaszul: »Az irodába az emberek többsége a problémái miatt szokott bekopogni. Nagyon ritka, amikor azért jön valaki, hogy pozitív visszajelzést tegyen.« Nálunk még erre is van példa…”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 15–16. számában jelent meg 2020. április 26-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.