Az egyház reformjáért aggódó Luther – Luther Válogatott Műveinek 4. kötete

Az egyház reformjáért aggódó Luther – Luther Válogatott Műveinek 4. kötete

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Zászkaliczky Márton
A tizenkét kötetes, tudományos igényű új magyar kritikai kiadássorozat többi darabjához hasonlóan a Luther Válogatott Művei 4. – Felelősség a társadalomért című kiadvány is tematikus válogatás. A benne található huszonnégy írás témái – ahogy a kiadói előszó fogalmaz – „a világi hatalom és az engedelmesség vagy ellenállás kérdése, a lázadás és a háború, a török fenyegetés, a közerkölcs, a közoktatás, az uzsora, továbbá olyan vallási kisebbségek, mint az újrakeresztelők, a spiritualisták és a zsidók”.

A kötetben olvasható művek nem politikai traktátusok, hanem az egyház reformjáért aggódó Luther teológiai tanítását tartalmazzák az egyház világi környezetéről, a világi hatalom szerepéről, valamint az egyház reformját és működését érintő társadalmi jelenségekről. Luther műveinek többségéhez hasonlóan a kötet tartalma tehát biblikus teológia, vagyis a bibliai tanítás alapján értelmezi a témáit, jogi vagy történeti érveket legfeljebb szemléltetésre használ.

Luther „politikai teológiájának” egy másik alapjellegzetessége, hogy az egyház reformjának sikeressége alá rendeli a társadalmi és politikai jelenségek megítélését. Ebből adódóan véleménye változik, amennyiben idővel másképp ítéli meg az evangélium terjesztéséből adódó szükségleteket és az egyházreform világi támaszainak feladatait. Luther számára a „világi felsőbbség” kérdése döntő ebben a tekintetben, s ez egyben világossá is teszi, hogy a politika és a társadalom működését nem a szabad állampolgárok interakciójaként látja, hanem az Isten által elrendelt hierarchikus rend felelősségi viszonyaiban és a kötelező keresztényi engedelmesség megnyilvánulásaiban.

Ahogy a kötet alcíme is jelzi, Luther társadalmi ügyeket érintő műveinek alapkérdése a felelősség, amelyet a világi és egyházi vezetőkre, valamint a keresztényekre nézve egyaránt részletesen tárgyal mind Isten iránti, mind az egymás iránti kötelezettségeik tekintetében. Amint A világi felsőségről című tanulmányában részletesen kifejti, Luther a világi hatalom és az egyház feladatait élesen elválasztja egymástól, elsősorban azért, mert Szent Ágostont követve a világot eleve kettős létezésben látja. Egyrészt létezik ugyanis Istennek az igaz hívőkre korlátozódó lelki birodalma, másrészt a többieket magába foglaló világi birodalom. Míg az igaz keresztényeknek elviekben nincs szükségük törvényekre és a világi hatalom kardjára, addig az istentelenek nem tudnának sokáig létezni, amennyiben a világi hatalom nem korlátozná fizikai eszközökkel a bűn terjedését és rombolását a világban. Ennek a két birodalomnak az irányítására rendelte Isten a kétféle kormányzatot: a testit, vagyis a világi felsőbbséget, és a lelkit, vagyis az egyházat.

Luthernek az előbbi, nagyon vázlatosan leírt elképzeléséből sok minden következett a társadalmi élet szempontjából, amit a kötet egyes írásaiban részletesen ki is fejtett. A reformátor nem volt felvilágosult a mai értelemben, de a pápaság rossz példáját látva mindenképpen azt javasolta, hogy a lelki és a világi szférák és a feladatok elválasztását tartsák fenn az új egyházak igazgatása során, elkerülendő a birodalmak ördögi keveredését. Ezt a tanítását elsősorban Melanchthon hatására, valamint a reformáció kibontakozása sürgető ügyeinek nyomására némiképp felülbírálta, de kortársaihoz képest határozottan képviselte.

Luthernek ebből a felfogásából következett az, hogy az összeomló kolostori és káptalani iskolák helyére a városi tanácsok és világi vezetők által létrehozott és ellenőrzött humanista tanrendű iskolák létrehozását javasolta. A lányok számára is előírt oktatásnak feladata volt egyrészt a Biblia megértéséhez szükséges ismeretek megadása, másrészt tájékozott és olvasott emberek kiművelése a világi hatalom számára.

Ebben a kontextusban értelmezhetők a török elleni háborúval és a török vallásával kapcsolatos írásai is, amennyiben a török előrenyomulást Isten büntetésének tartja. Ezért a katonai fellépést megelőzően a keresztények megtérését javasolja elsődleges megoldásként, a pápa által meghirdetett török elleni keresztes hadjáratot viszont elutasítja, mivel az összekeverése a két szférának. Luther a társadalmi és gazdasági kérdésekben tett megnyilatkozásait is az egyház reformja és az evangélium hirdetése szempontjából értelmezi.

A kötetet tartalmazó sorozat kiadása a Magyarországi Evangélikus Egyház 2017-re irányuló egyik legnagyobb vállalkozása és minden bizonnyal az emlékév egyik legmaradandóbb teljesítménye.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 21–22. számában jelent meg 2020. június 7-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. www.nka.hu

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!