Evangélikusság Békéscsabán

Evangélikusság Békéscsabán

Share this content.

Forrás: Bárka online, szöveg: Demmel József
Az egyes gyülekezetek története az egyháztörténet-írás legrégebbi tradíciói közé tartozik. Hiszen egy-egy egyházközség esetében mindig egy könnyen megragadható történetről van szó, amely a gyülekezet alapításával kezdődik, és általában kronologikus rendben haladva mutatja be az adott egyházközség gyarapodásának, fejlődésének, külső vagy belső okokból eredő nehezebb időszakainak történetét az adott szöveg jelen idejéig.

A Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet 300 éve. Tanulmányok Békéscsaba Evangélikusságáról 1718–2018 című, az ismert békéscsabai történész, Jároli József által szerkesztett és a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség által megjelentetett kötet egyrészt illeszkedik is a tradíciókhoz, amennyiben ad egy alapos kronológiai áttekintést a gyülekezet 300 évvel ezelőtti alapításától kezdve napjainkig, másrészt viszont újra is gondolja azokat, és a pontos időrendiségtől némiképp eltávolodva a gyülekezet életének egyes jellemző vonásait, jelenségeit önmagukban ragadja meg és elemzi.

Ezt szimbolizálja a kötet címlapképe is, amelyen egyszerre lehet látni az 1745-ben, alig fél év alatt felhúzott kistemplomot és a négy év híján kerek két évszázada felszentelt nagytemplomot. A város képét még ma is dominánsan meghatározó békéscsabai evangélikus templomok kettőse ugyanis vallási funkciója mellett az emlékezet helyeként is működödik - azaz aki elsétál mellettük, alighanem összekapcsolja az épületet nemcsak a békéscsabai evangélikusok múltjával, de Békéscsaba elmúlt évszázadaival és talán az alföldi szlovákság történetével is. Ez a három téma kap kiemelkedő jelentőséget a békéscsabai evangélikus gyülekezet háromszáz évét bemutató tanulmánykötetben is.

A kötet hat nagyobb részből áll, és tulajdonképp keretes szerkezetű: az első rész három tanulmánya éppúgy a gyülekezet történetét mutatja be kronologikus megközelítésben, mint az utolsó, hatodik rész, amelyben Szente Béla kötetzáró írása található, még ha a két rész írásai műfajilag jelentősen különböznek is egymástól. Szente írása ugyanis nem történeti munka, hanem az egyházközségi krónikaírás hagyományait követő szöveg az egyházközség legutolsó harminc évéről, adatszerűen felsorolva az egyházközség fontosabb belső történéseit.

A Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet 300 éve. Tanulmányok Békéscsaba Evangélikusságáról 1718–2018. Szerkesztette: Jároli József. Békéscsaba, Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018. 244 oldal.

A teljes cikk itt érhető el.

 

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!