Közösen az Úr asztalánál? – Ökumenikus javaslat súlyos kérdőjelekkel

Közösen az Úr asztalánál? – Ökumenikus javaslat súlyos kérdőjelekkel

Share this content.

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Görföl Tibor
Egy évvel ezelőtt, 2019. szeptember 11-én mutatta be a katolikus és lutheránus teológusokból álló német Ökumenikus Munkacsoport (Ökumenischer Arbeitskreis) Közösen az Úr asztalánál című dokumentumát, amely megjelenése után azonnal vitákat gerjesztett. A dokumentumban foglalt javaslat recepciója most új szakaszba lépett: a Hittani Kongregáció levélben nyilvánított véleményt a szövegről. A fejleményeket Görföl Tibor, a Vigilia főszerkesztője foglalja össze.

Az Ökumenikus Munkacsoport, az első pártfogói után Jaeger–Stählin kör néven is ismertté vált teológiai munkaközösség 1946-ban kezdte meg munkáját Paderbornban. Állásfoglalásaik és teológiai tanulmányaik közül különösen nagy visszhangot váltott ki a tavaly ősszel Közösen az Úr asztalánál címmel kiadott tanulmány, amely szorgalmazza, hogy lutheránus és katolikus hívők, különösen vegyes felekezetű házastársak, részesüljenek egymás egyházának Eucharisztiájában/Úrvacsorájában. A Hittani Kongregáció Luis Ladaria bíboros-prefektus és Giacomo Morandi püspök aláírásával 2020. szeptember 18-án kelt levele azonban súlyos kifogásokat fogalmaz meg a javaslattal szemben.

Maga a viszonylag rövid, mindössze hatvan oldal terjedelmű ökumenikus tanulmány nyolc fejezetben igyekszik alátámasztani és felvezetni az oltárközösségre tett javaslatát. A teológiai megfontolások sorában különösen fontos a korai kereszténység liturgikus formáinak sokféleségére hivatkozó érvelés, mely szerint már az Újszövetségben és az ókeresztény korban sokféle eucharisztikus ünneppel találkozunk, és a sokféleség olyan nagymértékű, hogy a liturgiában végső soron még Jézus utolsó vacsorán mondott alapítási szavainak megismétlése sem nélkülözhetetlen (2. fejezet). A szöveg szerint eucharisztikus közösség a teljes látható és intézményi egyházi közösség nélkül is lehetséges, mert az eucharisztikus liturgiában Jézus Krisztus az elsődleges cselekvő, s minden megkeresztelt ember tagja Krisztus testének (7. fejezet). A lutheránusok és a katolikusok javasolt eucharisztikus közössége tehát a kölcsönösen elismert keresztségen alapul: akik tagjai Krisztus testének, nem akadályozhatók meg abban, hogy az Eucharisztia révén létrejövő egyházi közösségnek is tagjai legyenek (8. fejezet), ám ehhez nincs szükség új liturgiák kialakítására – állítja a dokumentum.

A munkacsoport protestáns és katolikus vezetői, Volker Leppin tübingeni egyháztörténész és Dorothea Sattler münsteri professzor tízéves munka lezárásaképpen terjesztették a nyilvánosság elé a dokumentumot. A Német Katolikus Püspöki Konferencia idén május 20-án elküldte a szöveget véleményezésre a Hittani Kongregációnak. A német püspökök őszi rendes ülését megelőző napokra időzített levelében a kongregáció többféle fenntartásnak is hangot adott. A levél kifogásolja, hogy a dokumentum tisztázottnak tart olyan teológiai kérdéseket, amelyekre még nem született megnyugtató válasz, nincs tekintettel a katolikusok és a lutheránusok ortodox párbeszédpartnereikhez fűződő viszonyára, figyelmen kívül hagyja a protestáns–katolikus párbeszéd számos folyamatát és fejleményét, legfőképpen pedig nem oldja meg a valóságos jelenlétet és a krisztusi áldozatot érintő teológiai különbségek problémáját, s nem tudja tisztázni az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatának pontos mibenlétét.

A cikk a továbbiakban itt folytatódik.

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!