Budaörs. Az utóbbi időszakban bizonyos mértékig lecsökkent az istentiszteletek látogatottsága Budaörsön, de ezt Endreffy Géza lelkész annak tudja be, hogy a gyülekezet fegyelmezett. „Beállt az a maximum létszám, amit a templom elbír – mondta. – Ez augusztus közepe-vége óta van így. Március 15-től folyamatosan online is jelen vagyunk. Fejlesztjük a technikát, most már elég jó a hang és a kép minősége is, sokan nézik és továbbítják a felvételeket. Pozitívak a visszajelzések is.”

Az istentiszteleti rendben annyi változás történt, hogy a liturgián rövidítettek, és a keresztelők az istentisztelet végére kerültek, ilyenkor kikapcsolják a közvetítést. Az úrvacsoraosztás terén nincs változás. Ahogy végzi a lelkész, az a gyülekezetnek és az egyházi előírásoknak hi­giéniai szempontból megfelel, de mindenki maga eldöntheti, hogy él-e a pandémia idején is a lehetőséggel.

A hétközi alkalmak egy része online formában is zajlik. Az ifit, baba-mama kört magánházaknál szokták tartani, de mivel ott nincsenek akkora terek, ezért ezek most online találkozók. A családlátogatások és beteglátogatások is megritkultak, de a lelkipásztori beszélgetések számában nincsen csökkenés.

Az adventi időszakra, illetve a karácsonyra való felkészülést illetően ötletelnek még. „A nyugdíjaskarácsony formáján gondolkodunk, de az ádventi vásárt és a kis szeretetvendégségeket megtartjuk.”

A perselypénzt online gyűjtik a gyülekezetben, de mivel templomlátogatottság is van, illetve adományok is érkeznek, most még stabil a közösség helyzete.

Dunaújváros. A gyülekezetben az idősek körében, akik a templomlátogatók a döntő részét alkotják, húsz-harminc százalékkal csökkent az istentiszteleteken részt vevők száma – mondta szomorúan Stermeczki András lelkész –, a fiataloknak pedig a járvány jó ok arra, hogy ne jöjjenek templomba.

„A fogyás ellen – vírus ide, vírus oda – egyfolytában teszünk, de a fogyás fő oka a korszellem és a generációs szünet. A mai gyerekek szülei se jártak-járnak templomba. Szerintem radikális változás szükséges, sokkal vonzóbbá, hitelesebbé, vállalkozóbbá és interaktívabbá kell tenni egyházunkat, gyülekezeteinket” – emelte ki a lelkész.

Az istentiszteleteken a padokra kis papírokon kiteszik az énekrendet textussal, hirdetéssel, és ezek a papírok jelzik egyben azt is, hogy csak oda lehet ülni (ez a védőtáv). Az úrvacsoraosztás szeptemberig elmaradt, azóta a lelkész a hívek fertőtlenített kezébe adja a bemártott ostyát.

Szeptembertől indult újra a bibliaóra, de már nem házaknál, hanem a gyülekezeti házban, kicsit kevesebb nyugdíjassal. A konfirmációi órákat is megtartják, de más alkalmat nem tudtak indítani, újraindítani. Az online közvetítésekkel kapcsolatban a hátrányokra is felhívta a figyelmet a dunaújvárosi lelkész. Mint mondta: „Nézték, lájkolgatták, de ez a forma nem célravezető. Kipróbáltuk, rengeteg pluszmunka volt vele, és hosszú távon tarthatatlan. Az elején izgalmas, de aztán csak ott fogunk keringeni a virtuális térben hasztalan. A net a hírek megosztására jó, de komolyabb lelkigondozásra, istentiszteletre nem.”

Az adakozás Dunaújvárosban mélyponton van. Mint kiderült, egyetlen pres­biter testvér próbálta csak ki a perselypénznek, illetve az egyházfenntartói járuléknak a Magyarországi Evangélikus Egyház által lehetővé tett online befizetését – kíváncsiságból. Mindezek ellenére imádsággal és reménységgel készülnek az adventre.

Óbuda. „Lelkészként nagyon nehezen éltem meg a bezárt templomot. Sóvárogva vártam az újranyitást. A visszajelzésekből is éreztem az óbudaiak vágyakozását az Istennel való találkozásra – mesélte Jakab Béla. – Szentháromság ünnepén nyitottunk, és olyan sokan voltak, hogy a védekezési szabályzat szerint többeket be sem engedhettünk. Külön dicséret illeti a »kerub presbitereket«, akik őrt állnak a kapuban, csak nem pallossal, hanem fertőtlenítő alkalmatossággal. A kezdeti lelkesedés alábbhagyott a félelem vagy annak keltése miatt. Tartjuk a rövidített istentiszteletet, a hűségesek a nyári melegben is kitartóan jöttek, és ültek maszkban a kijelölt padsorban.”

Óbudán a hétközi alkalmak száma drasztikusan csökkent. A bibliaórán is mindenki maszkot visel, a konfirmációi oktatást a vasárnapi istentisztelet után tartják. Az elmaradt konfirmációt no­vemberben pótolják. Az ifialkalmakat azonban felfüggesztették. „A családlátogatás kérésre történik, nagyon hálásak a hívek a személyes találkozásért, de egy érdeklődő telefonhívásért is – árulja el Jakab Béla. – Az istentiszteleteinket online közvetítjük, az igehirdetések a honlapunkon elérhetők. A gyülekezeti újságot kézfogás helyett adjuk kézbe, de interneten is olvasható. Készülünk adventre, a kézműveskedést regisztrációhoz kötjük.”

Az úrvacsora mindig is kiemelten fontos kérdés volt Óbudán. A kis kelyhes gyakorlatot évtizedekkel ezelőtt elvetették, ragaszkodnak a közös kehelyhez, amelyet később egyre többen „bemártással” váltottak ki. „Most egyszer használatos kelyhet adunk, amihez készítettünk megfelelő tálcát. Az úrvacsorázás mozgó úrvacsora formájában zajlik, a védekezési szabályzat szigorú betartásával. Hiányzik a megszokott térdelés, de az úrvacsorával élők száma folyamatosan emelkedik.”

A gyülekezet bevételei azért nem csökkentek érdemben, mert az adakozók most a korábbiaknál nagyobb támogatást biztosítanak. Ebben a nehéz időszakban nyertes pályázat jóvoltából újítják fel az orgonát. A közel ötmillió forintos megrendeléshez várják a hívek adományait. De örülnek a már elkészült díszkivilágításnak, amely a sötétben is láthatóan üzeni a templom homlokzatán olvasható igét: „Isten a mi erősségünk!” 

Bakonycsernye. A településen szeptember végétől harmincöt-negyven százalékra csökkent a vasárnapi két istentisztelet látogatottsága. „Fájdalmas érzés, ugyanakkor teljesen érthető és támogatandó reakció ez – vélte Szarka István esperes. – Októbertől ideiglenesen beszüntettük az önkéntesek segítségével működtetett templomi autóbuszjáratunkat is. A templomba belépők hőmérsékletét megmérjük, a kezüket fertőtlenítjük. A vasárnapi istentisztelet rövid rendjét használjuk, az énekekből csupán néhány verset énekelünk. Miután településünkön berobbant a járvány, kértük híveinket az énekléstől való tartózkodásra. A járvány első hullámának lecsengése után sem szüntettük meg az istentiszteletek közvetítését. Érdekes volt megtapasztalni a tavaszi nézőszámcsökkenést, majd a tendencia megfordulását.”

A lelkésztől azt is megtudtuk, hogy a biztonságos úrvacsoravétel érdekében valamelyest el kellett térni a hagyományoktól: „Nem térdelünk le az oltár köré, hanem a püspöklátogatások istentiszteletein is gyakorolt mozgó rendben, a lelkész által bemártott formában éljük meg a Krisztussal való találkozás örömét.”

Az idősebb korosztályokat érintő összejövetelek – bibliaóra, irodalmi körök – helyett online alkalmakat szerveznek. Ezalól – stratégiai fontossága miatt – csak az imaóra kivétel, amelyen tíz-tizenkét fő helyett csak ketten vagy hárman vannak jelen, megfelelő távolságtartással.

„A fiatal felnőttek alkalmait megtartjuk, mert komoly lelki szükséglet mutatkozik egymás szemtől szembeni vigasztalására. Az ifi- és a konfirmációs órák hibrid üzemmódban folytatódnak, a betegek vagy a karanténban lévők online is bekapcsolódhatnak hozzánk” – magyarázta a lelkész, aki csak a legszükségesebb esetekben megy ki betegeket látogatni. A családlátogatások szerepét a gyülekezeti újság házhoz szállításával a „kerítéses látogatás” vette át, amelynek során a kapuban vagy az ajtóban, egymástól tisztes távolságra állva beszélgetnek a legfontosabb témákról.

Szarka István szerint az emberek az online térben bátrabban adnak visszajelzéseket, például ha rossz a hangminőség. De van lehetőség az integetésre, a tetszésnyilvánításra is. „Kicsit olyan érzésem van, mintha több elevenség lenne a virtuális térben, mint a templom valóságos terében” – tette hozzá.

Az adventre készülésben idén a valóságosan is megszervezett programok csökkenése miatt több a lelkiség. „Ebben az időszakban a lelkészek és minden más szolgálattevő talán még jobban átélheti az Úr érkezésének misztériumát – mondta a lelkész. – Azt is remélem, ezt az önmagunk számára megnyert lelkiségi időt a járvány csillapodásával jól fogjuk tudni kamatoztatni szolgálatunkban. De egészen bizonyosan több megnyilvánulási lehetőséget kell kérni az országos és a helyi médiumokban, hogy a karácsony üzenetét – velünk az Isten – eljuttassuk az emberekhez.”

Az esperes bízik abban, hogy az emberek nem feledkeznek meg az adakozásról sem: „Gyülekezetünkben több mint húsz éve nem gyűjtjük be az egyházfenntartói járulékot. Rábízzuk ezt a Szentlélekre, aki mindig fel-felébreszti testvéreink szívét az adakozásra. A járvány első hulláma nem okozott jelentősebb veszteséget számunkra. Ebben egészen biztosan egyházunk olyan innovatív megoldásai is segítségünkre voltak, mint a Perselypenz.hu
honlap, valamint a gyülekezet megjelenése az online világban. Így olyan emberekhez is eljuthatott az evangélium, akik a szülőföldtől távol éltek. Sok esetben az ilyen testvérek nagyvonalú támogatásai segítettek át bennünket a nehézségeken” – fejtette ki Szarka István.

Budavár. A gyülekezetben vasárnaponként négy istentiszteletet tartanak, ezeknek a látogatottsága átlagosan minimum egyharmadával csökkent az utóbbi időszakban. De az esti istentiszteleten
– amelyre eddig is kevesen jártak – nem mérséklődött a részvétel, ugyanis a délelőtti alkalomról néhányan „átszoktak” az estire.

„A csökkenés ellen elsősorban úgy tudunk tenni, hogy betartatjuk az általános védekezési szabályokat, és hangsúlyozzuk, hogy van a délelőtti »fő« istentiszteleten kívül is alkalom – taglalta Bence Imre lelkész. – Az istentiszteleti beosztásokban nem vezettünk be változtatásokat, és a liturgiában sem volt jelentős módosítás. Törekszünk a rövidebb énekekre. Nincs „Pax” kézfogás, az úrvacsorát is bemártással osztjuk, és nem gyakorolom a kézrátételes áldást az osztás előtt. Azt érzem fontosnak, hogy a gyülekezeti tagok az állandóság érzésében lehessenek együtt, mert ez a járvány úgyis fenekestül felborította az életet, legalább az istentiszteleti liturgia maradjon meg biztos pontnak a bizonytalan világban.”

A gyülekezetben szeptembertől nem indult be a baba-mama kör és a nyugdíjasklub. A többi hétközi alkalmat azonban továbbra is megtartják, ezt a lelkész mindenképpen szükségesnek érzi akkor is, ha kevesebben vannak. „Sok embernek egy ilyen bibliaórai találkozás az egyetlen lehetőség, hogy oldja az őrjítő magányát – fejtette ki Bence Imre, majd arról is beszámolt, hogy a családlátogatások nehézkesen folynak. – Kevésbé vagyunk bátrak a bejelentkezésre, a betegek látogatása pedig, bár nagy szükség lenne rá, nem ajánlott. Mégis vannak, akik például éppen a templom vagy az úrvacsora hiánya miatt hívnak, fogadnak. Nekem általában hetente egy-két ilyen házi úrvacsorai szolgálat jut.”

Az igehirdetéseknek egyelőre a hanganyagát teszik fel rendszeresen a honlapjukra. „Az elmúlt hetekben több különleges alkalmunk élő közvetítését oldottuk meg profi szakemberekkel, hogy jó minőségben legyen látható például a konfirmációi istentisztelet, amelyre csak a családtagok jöhettek el, vagy a szabadegyetemi előadás, amelyen érdekes, nem csak a gyülekezetünket érintő témák voltak” – árulja el Bence Imre. Jelenleg még nem látnak adventig és karácsonyig. Azt határozták el, hogy a munkatervet úgy állítják össze, mintha minden a normális mederben zajlana, és inkább lemondanak egy-egy alkalmat, mint hogy ne készüljenek rá. A gyülekezetben van egy elsősorban egészségügyi szakemberekből álló választott testület, amelynek tagjai nagyobb események előtt kifejtik az álláspontjukat. 

Az adakozással kapcsolatban elmondható: a budavári gyülekezet biztos anyagi hátterű tagjai mindig biztosítják, hogy ne legyenek jelentős veszteségeik. Mint megtudtuk: „Azt jó látni, hogy az adakozási kedv nem csökkent jelentősen, illetve a kieső perselypénzt átutalással vagy e-perselyen keresztül pótolják. A mi gyülekezetünk helyzete kivételesen jó, ezért vannak olyan projektjeink, amelyekkel egy-egy kis gyülekezetnek nyújtunk támogatást. Ez az összeg az alacsonyabb létszám miatt biztosan kisebb lesz.”

Bence Imre ugyanakkor hangot adott a félelmének: „Az e-keresztyénség megjelenésével és így az adományok utalással való eljuttatásával elkényelmesedik a gyülekezet néhány tagja, és a járvány múltával sem lesz könnyű őket a közösségbe vonzani. Azt megtapasztaltuk, hogy az anyagi szükségleteket mindig – ahogy mondani szoktuk – kirendeli az Isten, de vajon megérzik-e Lelke munkáját azok, akik ezekben a hetekben távol kerültek a gyülekezet eleven életétől? Van tehát miért imádkozni!”

Békéscsaba-Jamina. „Mindannyiunk számára azonnali reakciót, választ igénylő kihívásokkal találtuk magunkat szemben a karanténidő kezdetén – mondta Nagy Zoltán esperes. – Alapvetően jó tapasztalatokról számolhatok be. Miközben folyamatosan megtartottuk az istentisztelet-közvetítéseket, a templomlátogatottság a nyári időszakban a legtöbbször meg is haladta az ilyenkor szokásos létszámot.”

Mint az esperes mondja, ő a járványhelyzetet óvatosabban kezelők közé tartozik, ezért a pandémia emelkedő számadatai miatt szeptembertől addig nem vesznek úrvacsorát a gyülekezetben, amíg az újra teljességgel biztonságosnak nem tűnik. „Nekünk most erről kell lemondanunk. Lemondásról Isten népének történetében is vannak példák. Akár a pusztai vándorlásra, akár a babiloni fogságra gondolunk, van jócskán bibliai történet, amelyből erőt meríthetünk, adott esetben elrettentő példa is, melyből okulhatunk” – részletezte Nagy Zoltán.

A gyülekezetben a kisebb létszámú hétközi alkalmat a nagyobb gyülekezeti terembe helyezték át, ahol tartani tudják a szükséges biztonsági távolságot, valamint néhány gyülekezeti összejövetelt elhagytak. Ugyanakkor igyekeztek hiánypótló tartalmakkal megjelenni a virtuális térben. „Az internetes megjelenésekkel kezdetektől fogva a belső körre koncentráltunk. Azoknak akartunk tartalmat biztosítani, akik egyébként itt lennének. Így az istentiszteletek közvetítése mellett a Kelet-békési Egyházmegye néhány lelkészével videós adásokban dolgoztuk fel egyházunk gyülekezeti munkaprogramjának bibliaórai sorozatát, amely az egyházmegye Youtube-csatornáján megtekinthető.”

A népegyházi hagyományok miatt az Alföldön nagy templomterek vannak, a legtöbb helyen a templomokban tartani tudják a biztonsági távolságot. Ugyanakkor karácsonykor ezek a nagy terek is rendszeresen megtelnek, ezért – ha a helyzet nem fordul jobbra – kénytelenek lesznek több istentiszteletet tartani és felhívni a gyülekezeti tagok figyelmét arra, hogy aki tud, ne a megszokott időben jöjjön. „Gondolkodunk a videós betlehemes játék megvalósításának lehetőségén. Az adventi időszakban is szeretnénk megjelenni új, rendszeres internetes lelki tartalommal, miközben arra is jobban odafigyelünk, hogy nyomtatott anyagokkal, valamint telefonon elérjük »offline« gyülekezeti tagjainkat is”.

Szentes. A Csongrád-Csanád megyei településen is pünkösdkor tértek vissza a templomi istentiszteletekhez. A hívek létszámcsökkenése csak az elmúlt két vasárnapon volt észrevehető, és inkább az idősebbek maradtak otthon – tájékoztatott a helyzetről Veres-Ravai Réka lelkésznő. „Rövidített istentiszteleteket tartunk, és azóta nem volt úrvacsoraosztás. Viszont szinte az első pillanattól kezdve online is nézhető az istentisztelet, kivéve, ha a technika megtréfál bennünket. Bár nem terveztem ezt a folyamatos online jelenlétet, de annyira pozitív volt a fogadtatása, hogy megtartottuk. Sokan követik még a határon túlról is, sőt vannak olyan pedagógusok, akik úgynevezett videópartit tartanak a mi élő adásunk alatt az osztályuk Facebook-csoportjában” – részletezte a lelkésznő.

Hétközi alkalmak jelenleg nincsenek; a bibliaórákat – mivel ezeket inkább az idősebbek látogatták – felfüggesztették. De nyertek egyházunk országos irodája gyülekezeti és missziói osztályának „segítős” pályázatán, ezért a vasárnapi igehirdetést, az aznapi imádságokat, a közérdekű híreket postán, hírlevél formájában elküldik azoknak, akik nem tudnak jelen lenni. „A látogatások is elmaradnak, telefonon tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik nem jönnek istentiszteletre, a hittanosok szüleivel pedig a Facebook-csoportban vagy az iskolában” – tette hozzá a lelkésznő, aki bevallja, az adventre, karácsonyra való készülésük is egyelőre nagyon óvatos.

„Adventben visszatérünk a csütörtöki online áhítathoz. Mivel az iskolákban nem lehetséges a délutáni foglalkozások megtartása, így mi sem tervezhetünk olyan kreatív foglalkozásokat, amilyeneket eddig tartottunk.” Őszintén beszélt a lelkésznő arról is, hogy a perselypénz kiesése bizony az ő gyülekezetüket is érintette, de a pünkösdi visszatérés után a nagyobb létszámú gyülekezet több perselypénzt is adott. Folyamatosan hirdetik az egyházfenntartói járulék jelentőségét, az átutalás lehetőségét: „Istennek hála, sokan meg is hallják ezeket az üzeneteket.”

Cikkünk illusztrációi a benne szereplő gyülekezetek illetve más evangélikus gyülekezetek életéből származó képek.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 43–44. számában jelent meg 2020. november 8-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.