Az alkalom moderátora, Fabiny Tamás elnök-püspök, egyben az evangélikus reformációi bizottság elnöke elsőként az LVM sorozat legújabb kötetét emelte le a képzeletbeli könyvespolcról. A kiadványról, amely Luthernek a Római és Galata levél magyarázatát tartalmazza, Csepregi Zoltánnal, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorával, a sorozat és a kötet egyik szerkesztőjével beszélgetett.

Az érdeklődők a könyvbemutatót megtekintve többek között azt is megtudhatják, milyen viszonyok uralkodtak a XVI. századbeli wittenbergi egyetemen, ahol a két levél magyarázata eredetileg elhangzott, Luther doktor számára büntetés vagy kiváltság volt-e a wittenbergi katedra, illetve melyik volt a reformátor legkedvesebb bibliai könyve.

A beszélgetés középső részében Reuss András sorozat- és kötetszerkesztő segítségével, a Luther Kiadó egy másik könyvcsaládjáról esett szó. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa ugyanis évek óta szívügyének tekinti, hogy az evangélikus egyház hitvallási iratait – beleértve az ökumenikus hitvallásokat is – kötetekbe rendezve bárki kézbe vehesse. Az 1. sorszámot viselő, sorozatzáró kiadványban nem a sajátosan evangélikus hitvallások, hanem az egész keresztyénség közös hitvallásai, az egyetemes vagy ökumenikus hitvallások állnak – így az Apostoli hitvallás, a Niceai hitvallás és az Athanaszioszi hitvallás. A könyvbemutatón arról is szó esett, az idők során ezeknek miért alakultak ki különböző szövegváltozatai. 

Végül, de nem utolsósorban az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött eredeti Luther-végrendeletről esett szó. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a 2017-ben másodkiadásban megjelent magyar és német változat után a közelmúltban a végrendeletet bemutató, fotókkal gazdagon illusztrált kötet angol nyelvű változata is napvilágot látott a Luther Kiadó gondozásában.

Fabiny püspök beszélgetőpartnere ez alkalomból Ittzés Gábor szerkesztő, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense volt. A szerkesztő nemcsak arról mesélt, milyen sikerek, illetve akadályok szegélyezték a kiadvánnyal kapcsolatos kutatói munkáját, de a beszélgetésben szó esett a végrendelet olykor krimibe illő XIX. és XX. századi sorsáról is.