Konkordiakönyv

A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratainak első, az egyetemes vagy ökumenikus hitvallásokról szóló kötete alapján beszélgettek hitvallásaink fontosságáról az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszéke és a Luther Kiadó szervezésében megvalósuló online szakmai rendezvényen 2021. március 8-án.

Budapest – A járványhelyzet miatt 2020. november 15-én, egyházunk Országos Irodájának átriumában zárt keretek között kerülhetett sor arra a hármas könyvbemutatóra, amelyet a Luther Kiadó eredetileg november 8-án, a Deák téri templomba tervezett. A honlapunkon megtekinthető kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők a Luther Válogatott Művei (LVM) című sorozat 9. kötetéről, a Konkordiakönyv sorozatzáró, az egyetemes hitvallásokat tartalmazó kötetéről, valamint Luther végrendeletét bemutató kiadvány angol nyelvű változatáról ejtettek szót.

A Konkordiakönyv – A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai egyházunk kiadójának gondozásában, Reuss Andrásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusának szerkesztésében látnak napvilágot. Az ötkötetesre tervezett sorozat negyedik részével teljessé vált a reformátori iratok gyűjteménye. Luther Márton Nagy kátéja, amelyből részleteket közlünk, e kötetben olvasható.

Noha Luther Márton naponként szóról szóra elmondta a Miatyánkot, a Tízparancsolatot és a Hitvallást – vagy ahogyan szokásosan emlegetjük, az Apostoli hitvallást –, zsoltárokat, a saját bevallása szerint mégsem tudott úgy helytállni, ahogyan szeretett volna. Ezért szívesen vallotta magát mindvégig a káté gyermekének és tanulójának.

Budapest – Az egyetemes hitvallások címmel Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa tart előadást 2019. október 24-én (csütörtökön) 18 órától az Evangélikus Országos Múzeumban (1052 Bp., Deák Ferenc tér 4.) a Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében.

Budapest – Az Apológia harmadik magyar fordítása szükségessé vált, mert Mayer Endre (1859–1949) 1900-ban megjelent első fordítása óta a magyar egyházi és köznyelv sokat változott. Wiczián Dezső (1901–1961) második fordítása, amely a Konkordiakönyv első kötetében jelent meg 1957-ben, számos ponton mintha oldani igyekezett volna Melanchthon érvelésmódját. Fordításunk következetesen az először 1531-ben kiadott latin szöveghez ragaszkodik és szigorúan követtük a reformátor feszes vitastílusát – írta a Luther Kiadó ajánlójában.