A tokaji evangélikus templomban állt egy műemlék orgona, amely 1790-ben készült. 2003-ban részlegesen felújították, de 2009 óta a tállyai evangélikus templom karzata alatt állt részekre szedve. Az elmúlt nyolc év alatt sajnos a templomba befolyó víz is érte, bár téglákra helyezték, így óvva a templomot néha veszélyeztető „zöld ártól”.
A tokaji gyülekezet elnöksége 2017-ben felkérte Kormos Gyulát és Wagner Szilárdot, hogy vizsgálják meg, mérjék fel a hozzájuk tartozó templomi hangszereket: négy templomi orgonát és két harmóniumot. A vizsgálat sikeresen zárult, megállapították, hogy a tokaji műemlék orgona – bár a tárolás közben nedvesség érte – jó állapotban van. 2018-ban a tállyai gyülekezeti terem egyik szobájában helyezték el a részeit. A felmérés azt is megmutatta, hogy a sátoraljaújhelyi orgona nincs olyan minőségű és állapotú, hogy megérje nagy összegű felújítást végrehajtani rajta, ezért a gyülekezet úgy döntött, hogy a tokaji orgonát kölcsönadja a sátoraljaújhelyi gyülekezetnek. Ez azért is egyszerű volt, mivel a két gyülekezet egy egyházközséghez tartozik.
A terv kezdetektől fogva az volt, hogy a több mint százhuszonöt éves, de a sátoraljaújhelyiek által kevéssé ismert evangélikus templomot visszahelyezzük a város vérkeringésébe. Sárospataknak és Sátoraljaújhelynek élő kulturális élete van, az evangélikus templom megfelelő orgonával, központi és jól elérhető helyen a város kulturális helyszíne lehetne.
Az ezredforduló környékén felújították a templom tetőzetét és nyílászáróit, de a falai – ahogyan a város azon részén álló többi százéves épületéi is – sajnos nedvesedtek. 2018 nyarán, a tavaszi esőzések után, a nyári, nyíregyháziakkal közösen tartott nyári tábor előtt a száradó fal egyik napról a másikra egyszerre ledobta magáról a belső vakolatot.
A Gustav-Adolf-Werk (Gusztáv Adolf Segélyszervezet, GAS) német és olasz gyülekezeteinek támogatásával tudott a gyülekezet belefogni a templomépület felújításába. A templom hátsó részében levő gyülekezeti terem „beszélgető szobává”, kulturális helyiséggé való átalakításának céljával pályázott a gyülekezet.
Emellett a templom belső lélegzővakolattal történő ellátásával kezdtük meg a templom előkészítését az orgona elhelyezésére. A belső lélegzővakolatot az ózdi gyülekezet gondnoka, Tóth Dániel és munkatársa társadalmi munkában készítette el a templomban, a templom ereszcsatornájának felújításához és nyílászáróinak javításához pedig Kalmár Zoltán pesthidegkúti presbiter szerzett Pálházáról megbízható szakmunkásokat.
A pandémia első hulláma után Kormos Gyula orgonaszakértő – akivel az orgonafelmérés óta nagyon jó kapcsolatot ápolt a gyülekezet és lelkészének családja – ajánlott a gyülekezet figyelmébe egy pályázatot a Bethlen Gábor Alapnál, amely könnyűzenei pályázatként volt meghirdetve, de aránylag könnyen hangszerek felújítására is lehetett pályázni.
A pályázaton 2,5 millió forintot nyert a gyülekezet, amely körülbelül a felét teszi ki az orgona felújításához szükséges pénznek. Gyula a munkálatok megkezdését sajnos már nem élhette meg, a pandémia második hullámában elveszítettük ezt a kiváló szakembert és jóbarátot. A Tokaj és Környéke Evangélikus Egyházközség az orgona felújításával és annak a sátoraljaújhelyi templomban való elhelyezésével őrá is szeretne emlékezni. A tervek szerint a műemlékorgona az oltártérbe kerülne és a másik orgona is megmaradna az Isten házában.