Az Evangélium 21 elnevezésű kortárs művészeti gyűjtemény létrehívói, Kovács-Szabó Tímea és Kovács Levente – közéleti, gazdasági, oktatói, tudományos és egyházi tevékenységükön kívül – ezzel is kifejezik az evangélium és a kultúra terjesztése melletti elkötelezettségüket. Számos előkészítő beszélgetés után tizenkét művészt hívtak meg arra, hogy egy-egy történeti-teológiai egységben mutassák be Jézus életének, tetteinek és megváltó művének – a vizualitás eszközeivel megragadható – üzenetét. A kétezer éves szöveg nem elsősorban illusztrálandó irodalomként, hanem inspirációs forrásként hat. Az elkészült művek pedig gondolatébresztők, tanulságosak, szembesítők – nem csak a keresztény szemlélők számára.

Az alapítók már a tervezés időszakában közös gondolkodásra invitálták Petrányi Zsolt művészettörténészt, számtalan kortárs művészeti projekt gazdáját, aki az új magángyűjtemény kurátora lett. A katalógus bevezetőjében Petrányi „a gyűjtemény értelmezését” adja. Mostanában gyakran hangoztatott vélemény, hogy a művészetnek nemcsak a kortárs társadalmi, környezeti, politikai kérdésekre kell különleges eszközeivel válaszokat keresnie vagy rámutatni emberi felelősségünk súlyára, hanem mind többek igénye a transzcendens kapcsolat keresése, a szakralitás újrafelfedezése, a spiritualitás útjainak megtalálása. A 20. századi absztrakció például elég jó útnak és alapnak bizonyul ehhez a kortárs művészet számára is. Ha azonban valóban megszólító műveket szeretnénk teremteni, akkor a jól ismert vallási szimbólumok újrafogalmazása vagy a sok száz éves ikonográfia újrateremtése nem járható út. Hol van az a keskeny mezsgye, amely elkerüli a tolakodás és a bennfentesség csapdáit, a kánaáni nyelv újraértelmezését, mégis megszólító, megerősítő, elgondolkodtató módon és napjaink kihívásainak megfelelő nyelven „integrálja Jézus életének aspektusait a jelenkor összetett és problémákkal teli életébe”?

A projektben felkért – jegyzett, ismert – képzőművészek gondolkodásban, hitvallásosságban, művészi látásmódban egészen különfélék. A gyűjtemény sem táblaképek sorozata, hanem önálló, egyéni műfajú művek, műcsoportok sora: a hímzett-festett zsákvászontól a fotóinstallációig, az egyedi grafikától a fényekben ragyogó fémtárgyig, a videótól a betonig, a kollázsig és a famunkáig. Minden egyes műben az alkotó személyes kötődését is megpróbálhatjuk tetten érni, ám sokkal fontosabb az a kérdés, hogy a műalkotás meghatározta lelki-szellemi térben hol van a szemlélő helye, mi az ő válasza, és hová vezet mindez. 

A művészek felkérését teológusi munka előzte meg, az evangéliumok összevetése és tizenkét egységre – például tanítások, példázatok, gyógyítások, utolsó vacsora, szenvedéstörténet, feltámadás – bontása. A kurátor – ismerve munkásságukat, munkamódszereiket – a témákhoz kereste és kérte föl az alkotókat. Egyes művekben a bibliai esemény kitágul, és mai, világi üzenetet is hordozva „ahaélménnyel” ajándékozza meg a nézőt, míg mások szorosabban kapcsolódva a keresztény művészet hagyományaihoz is időtálló kortárs művekként állnak előttünk.

Cikkünk terjedelme sajnos nem engedi meg a művek elemzését és egyenkénti bemutatását, de álljon itt eme „új tizenkettő” névsora: Asztalos Zsolt, Bukta Imre, Csontó Lajos, Erhardt Miklós, Fátyol Viola, Fehér Márta, Gerber Pál, Imre Mariann, Lovas Ilona, Mátrai Erik, Richter Sára, Szelley Lellé.

A katalógus kiváló műtárgyfotóit Sulyok Miklós készítette. Az egyes művek, tárgycsoportok bevezetőjeként két teológus, Székely János szombathelyi megyés püspök és Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök teológiai, igemagyarázó, illetve irodalmi igényű, személyes gondolatait olvashatjuk. A szövegek kerülik a műértelmezés buktatóit, ám remek, a művek kontextusát felépíteni segítő közeget hoznak létre.

Az alapító tulajdonosok elsődleges szándéka a misszió, Jézus Krisztus üzenetének mind több helyre, mind többek fülébe-lelkébe eljuttatása. A hit ugyan hallásból van, ahogy Pál apostolnál olvashatjuk, de meg lehetünk győződve arról, hogy napjainkban, a vizualitás korában bőven van jogosultsága annak, hogy a látás erősítse hallásunkat.

Asztalos Zsolt különféle méretű hajlított kőrislécek változatos összefogásával hozta létre A tanítások formáló ereje című installációját, amelyről így vall: „Soha nem leszünk készen, a tanítások által sem, ezért szerettem volna az installációban műhelyhangulatot létrehozni.” Mindnyájan puha agyagként vagy meghajlított deszkaként formálódunk a Teremtő kezében. Ebben az alázatban segítsen az Evangélium 21 gyűjtemény, amely virtuálisan a honlapon (Evangelium21.hu), kiállítva pedig először ez év májusától a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) lesz látható. A gyűjtemény katalógusa tizenkétezer forintért vásárolható meg.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 86. évfolyam, 9–10. számában jelent meg 2021. március 7-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.