A bírák úgy találták, hogy a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás arra, hogy az állami támogatással visszaélő közösségeket kiszűrje.

Emellett a bírák szerint nem összeegyeztethető az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

Az ítéletről kiadott közlemény tanúsága szerint a bírák úgy ítélték meg, hogy öt panaszos számára megfelelő nem vagyoni jellegű kártérítést jelent az, hogy a bíróság megállapította, hogy a jogaik sérültek, a többi esetben viszont arra a megállapításra jutott, hogy nem áll készen, hogy kártérítést ítélhessen meg, ehhez az ítélet jogerőssé válásától számítva fél éven belül további információkat kér a panaszosoktól.

A közlemény ismerteti, hogy a beadványt több vallási közösség, azok lelkészei vagy tagjai adták be, és, hogy ezek a közösségek az új törvény hatályba lépéséig államilag elismert egyházak voltak, és állami támogatást kaptak. A bírák tudatában voltak annak, hogy a jogalkotó célja az állami támogatási rendszerrel visszaélő közösségek kiszűrése volt, ezért csak néhány egyházat részesített a továbbiakban állami támogatásban, a többi közösség egyesület formájában, állami támogatás nélkül folytathatta vallási tevékenységét. 

A bíróság azt is ismerteti, hogy egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ezek az egyesületek is nevezhetik magukat egyháznak, de ahhoz, hogy korábban élvezett pénzbeli juttatásokhoz és adókedvezményeikhez hozzájussanak, továbbra is a parlamenttől kell kérniük, hogy minősítse őket hivatalosan elismert egyházzá.

A döntést ismertető kommüniké rámutat, hogy a bírák legitim célként ismerik el a csaló, az állami támogatásokkal visszaélő egyházak elleni fellépést, ám emlékeztet, hogy a vallási felekezeteket nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy az megítélésüknek ártson, és rámutat, hogy sok országban az egyházként való állami elismerés a kulcsa a közösségek társadalmi megítélésnek, amely nélkül egy vallási csoportra „gyanús szektaként" tekinthetnek.

„Éppen ezért a bíróság nem hunyhatott szemet afölött a kockázat fölött, hogy így valamely vallás követője legfeljebb megtűrtnek, de nem szívesen látottnak érezze magát, ha az állam megtagadja annak az elismerésnek és támogatásnak a megadását, amelyben egyháza korábban részesült, és amely más felekezeteknek továbbra is jár" - írja a strasbourgi bíróság.

„A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagy számú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott. Mindazonáltal a kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát ne lehetne kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával" - tudatja a bíróság.

Sérelmezik a bírák azt is, hogy a kisegyházaknak, a parlamenttől, egy alapvetően politikai testülettől kell kérniük, hogy újra jegyezzék be őket egyházként. A bírák úgy vélték, hogy összebékíthetetlen az állammal szembeni semlegesség elvárásával az a helyzet, amelyben vallási közösségek kedvező szavazatokért „udvarolnak" politikai pártoknak.

„A magyar kormány nem szolgáltatott semmilyen indokot, amely igazolná, hogy miért kellett megvizsgálni, hogy már aktív egyházak veszélyesek-e a társadalomra, sem azt nem bizonyította, hogy a panaszos szervezetek valóban veszélyt jelentenének" - állapították meg a bírák.

A panaszos vallási közösségek annak megállapítását is kérték, hogy a törvény diszkriminatív, és a jogorvoslathoz való joguk is sérült, ám ezt a bíróság a megállapított jogsértés miatt nem vizsgálta külön.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács intézményi családjába tartozik, ítéleteit az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján hozza meg. Az egyezmény rögzíti a vallásgyakorlás, a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, valamint azt is, hogy békés céllal mindenki szabadon gyülekezhet és szervezhet egyesületeket másokkal. Mindkét szabadság csak olyan mértékben korlátozható, amennyire az a nemzet- vagy közbiztonság, a közrend, a közegészség, az erkölcsök vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében egy demokratikus társadalomban szükséges. A magyar egyházjogi szabályozás a bírák szerint túlmegy ezen a mértéken, ezért sérti a gyülekezés és egyesülés egyezményben lefektetett szabadságát.

Jogsértés megállapítása esetén a strasbourgi bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést, úgynevezett igazságos elégtételt ítélhet meg, de ítéleteivel nem semmisítheti meg tagállamok jogszabályait, és önmagában az ítélet nem kötelezi arra a magyar törvényhozást, hogy megváltoztassa a kérdéses törvényt.

A TASZ közleménye

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a státuszától megfosztott kilenc egyházat képviselt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, az MTI-hez eljuttatott közleményében a jogvédő szervezet sikereként értékelte az ítéletet.

Hegyi Szabolcs, a TASZ lelkiismereti szabadság programjának vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy az egyháztörvény 2012-es beiktatása a magyar jogba a jogfosztás egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A TASZ ezzel kapcsolatos álláspontját pedig korábban megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is.

Ez ugyanis kimondta - idézte fel -, hogy a törvényesen működő egyházaknak a státusuktól törvényalkotással történő megfosztása semmis, az egyházi jogállás változatlan, a határozatot a kormányzat azóta sem hajtotta végre.

„Ítéletével az EJEB olyan jogsértést állapított meg, amelyért a jogalkotó a felelős, a jogorvoslat megteremtése tehát szintén a jogalkotó felelőssége" - szögezik le.

Ebben a helyzetben a TASZ azt várja, hogy a magyar állam eleget tesz a döntésnek, hiszen az ítéletből az is következik, hogy Magyarország Alaptörvénye is emberi jogokat sért.

Mivel az Országgyűlés az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, ezért jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz - tette hozzá.

„Jó oka van tehát a parlamentnek az alapos módosításra" - közölte Hegyi Szabolcs.

Lendvai: új egyházi törvényt!

Új egyházügyi törvényt sürgetett Lendvai Ildikó MSZP-s politikus az MTI-nek kedden küldött közleményében.

Arra reagált, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őketegyházi státusuktól.

A strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta a magyar államot, mert az uralkodni akart a vallás fölött is - írta a szocialista politikus, hozzátéve: a bíróság ugyanazt kifogásolta az egyházi törvényben, ami ellen a jogfosztott vallási közösségek, a jogvédő szervezetek és az MSZP is tiltakozott, a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság döntésének fittyet hányva saját maga döntötte el, melyik közösség működhet bevett egyházként.

A volt pártelnök szerint fekete napja volt az Orbán-kormány emberjogi politikájának, miután az európai bíróság egy másik ügyben is a „kormány orrára koppintott”.

A magyar állam jogtalanul rúgta ki megbízatása lejárta előtt Jóri András adatvédelmi biztost, aki kifogásolta a nemzeti konzultáció adatkezelését és Lázár János hódmezővásárhelyi szegénylistáját - közölte Lendvai Ildikó. (Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szintén kedden mondta ki, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor idő előtt megszüntette Jóri András megbízatását.)

„A kormánynak le kell vonnia a tanulságot: nem tehet a jogainkkal azt, amit akar. Az MSZP elvárja egy új egyházi törvény beterjesztését és személyes adataink biztonságának szavatolását” - olvasható a közleményben.

Rétvári: még tanulmányozza a kormány a strasbourgi ítéletet

Még tanulmányozza a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét az egyházügyi törvényről - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az m1 Ma reggel című műsorában.

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés elsőfokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni az ítélet miatt. Megjegyezte, a strassbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák.

A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, lévén az egyházak anyagi támogatásáról szó. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel „a bizniszegyházakat" akarták kiszűrni.

A bírák azt mondták ki, hogy Magyarországnak lett volna más lehetősége arra, hogy ezeket az egyházakat "enyhébb" módon - mint az újbóli nyilvántartásba vétel - kiszűrni, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód - közölte.

Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket meg nem. 

Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt az ítélet pontos tanulmányozása után tudják csak megmondani - tette hozzá.

Felidézte, hogy az ET másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, a most hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak.    

Rétvári Bence beszélt arról is, hogy május 6-ára biztosan összeáll az új Országgyűlés, már csak azért is, mert az alaptörvény alapján a köztársasági elnöknek harminc napon belül össze kell hívnia a parlament alakuló ülését.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította.