A huszadik század egyik kimagasló alkotója, a munkaszolgálatos, majd Németországban életét vesztett Ámos Imre (1907 – 1944) alkotásai mellett kortárs művészkiválóságok alkotásai által jelent meg a magyarországi holokauszt borzalma és a résztvevők által megfogalmazott ártó ideológiától való határozott elfordulás azon a tárlaton, melynek fővédnöke Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, védnökei pedig Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

A Genezis könyvéből, Kain ás Ábel történetéből,az Úr által feltett kérdésre – „Hol van a te testvéred?” – reflektáló tárlat az irodalom, a szobrászat, a képzőművészet, a film és a zene eszközeivel fogalmazza meg, hogy az élet tisztelete, a másik ember védelme, az ember emberségének kérdése. A kiállításon a szolnoki Damjanich János Múzeum tulajdonát képező huszonöt Ámos Imre alkotás – köztük a Szolnoki vázlatkönyv, az Angyal, vagy az Égő óra sorozat – mellett közel negyven kortárs mű került kiállításra. Így megtekinthető Gothár Péter Akasztottak című filmje, olvasható Kertész Imre publikálatlan naplójegyzete, Ferdinandy György vagy Závada Pál emlékezése ugyanúgy, mint ahogy hallható a Szent Efrém Férfikar zsoltárparafrázisa és Fassang László orgonaművei. A kiállításon szerepel többek között Vojnich Erzsébet két alkotása mellett Haraszty István lélekharangja, Tölg-Molnár Zoltán alkotásai és Pauer Gyula – a Duna-parti cipők alkotójának – T4 madáretetője ugyanúgy, mint Deim Pál szögesdrót motívumai, Kalmár János emberi viszonyokat feldolgozó szobrai vagy, Matzon Ákos alkotása.

Ámos Imre alkotásai sötétszürke falon, lágy fénnyel megvilágítottan jeleznek egy embertelen kort, míg a kortárs alkotások világosszürke falon erőteljes megvilágítással hirdetik a reflexiókat.

A kiállítást Paweł Śpiewak, a Varsói Egyetem szociológiaprofesszora, az Emanuel Ringelbaum Zsidó Történeti Intézet igazgatója köszöntötte. Az igazgató Ámos Imre életútjáról, a magyar holokauszt tragédiájáról beszélt.

Gyurcsík Iván Magyarország varsói rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntőjében kiemelte: „Az önmagunkkal való szembenézést segítik a maihoz hasonló események, kiállítások is és emlékeztetnek az elpusztított több százezer sorstársunkra, polgártársunkra. Önreflexióra késztetnek, elgondolkodtatnak bűnről, ártatlanokról és bűnösökről, felelősségről, áldozatokról és gyilkosokról, a megismerés fontosságáról, az emlékezés és emlékeztetés parancsáról és a felejtés tilalmáról.”

A kiállítást Dés László megrázó zenéjével és Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátorának megnyitóbeszédével nyitották meg. A többek között Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző és zenész előadásában a Szól a kakas már kezdősorú magyar-zsidó népdal alapján, a kiállítási alkotások szellemiségében nyitotta meg a tárlatot. A kurátor a „Hol van a te testvéred” kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: „A kérdés tehát nem más, mint hogy mi, első, második, harmadik vagy negyedik generáció; zsidó, keresztyén, nem vallásos; lengyel, magyar, vagy más országból származó tudjuk-e – és ha igen hogyan – Auschwitz utáni embernek tekinteni magunkat. Olyannak, akinek nemcsak meg kell válaszolnia a kérdést, hanem maga a kérdés identitása része. Avagy mi is – Kainnal – megpróbáljuk a múltat megkerülni vagy elhessegetni, magunkat tisztára mosni, más bűnöst keresni, azaz torz, gyökértelen emberré válni. Roppant nehéz felelősség Auschwitz után élni.”

A nyár végéig megtekinthető emlékezet-kiállítás korábban Szentendrén, Dunaszerdahelyen, Pécsett, Berlinben és Budapesten volt látható, míg ősz végétől a wrocławi zsinagógában lesz megtekinthető.

A kiállítás kiáltványa:

1, Az élet tisztelete alapvető, mindenkit megillető és mindenkit a másik tiszteletben tartására kötelező érték.
2, Az európai etika a XX. században sérült; helyreállítása megtörténhet a zsidó-keresztény kultúrára alapozva.
3, Az emberi kreáció magában hordja az egymásért, az emberért és a természetért való felelősségvállalást. A visszaélésektől elzárkózik, az igazságnak ad helyet.
4, Az emberi kultúra felelőssége, hogy elutasítson mindenféle bántalmazást; az erőszakot elítéli, és békességre törekszik.
5, Az individuum nem önmagában áll; szem előtt tartja a közösséget és annak értékeit, és ezek tudatában, a jót keresve dönt.
6, A faji, nemi, származási vagy bármilyen egyéb megkülönböztetéssel szemben az egyenlőség, az egyetemes emberi értékek mellett áll ki.
7, Az egyéni, társadalmi, politikai érdekeken felül áll egy egyetemes norma, amely ezeket meghatározza. Ez a másik ember elfogadásán, az élet tiszteletén alapul.

Kiállítók:

A kiállítás fővédnöke: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.
A kiállítás védnökei: Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát.

Kiállító művészek:
IRODALOM – Ferdinandy György, Juhász Ferenc, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Lator László, Podmaniczky Szilárd, Takács Zsuzsa, Závada Pál
KÉPZŐMŰVÉSZET – Aknay János, Ámos Imre, Benczúr Emese, Böröcz András, Deim Pál, Ézsiás István, Fehér László, Haász István, Haraszty István, Kalmár János, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Matzon Ákos, Nádler István, Pauer Gyula, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Vojnich Erzsébet
ZENE – Dés László, Fassang László, Vukán György, Szent Efrém Férfikar
FILM – Gothár Péter
Kurátor: Galambos Ádám
Szervező: Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány, Varsói Magyar Kulturális Intézet, Zsidó Történeti Intézet (Varsó)