Az Otto Wagner által tervezett zsinagóga épülete teljesen megtelt annak az ökumenikus emlékezet-kiállításnak a megnyitóján, ahol püspökök – többek között Fabiny Tamás, Gáncs Péter, Várszegi Asztrik, Steinbach József, Papp János – és rabbik – mint Frölich Róbert vagy Róna Tamás – Imák Auschwitz után című imádságai mellett a kortárs művészeti élet kiválóságainak olyan alkotásai szerepeltek, melyek a fenti, a bocsánatkérés, a megbocsátás és alázat hangján írott imák által inspirálódtak. Így a kiállításon többek között Nádler István, Konok Tamás, Vojnich Erzsébet, Haász István vagy Lovas Ilona alkotásait éppúgy meg lehetett tekinteni, mint ahogy hallható volt Kurtág György egész teret betöltő A csüggedés és keserűség dalai című megrázó zenéje.

A kiállításmegnyitón Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy „a Zsidó Nyári Fesztivál keretében ez egy különleges alkalom, mert a holokauszttal nem szoktak foglalkozni. Ez a fesztivál alapvetően a zsidó kultúrát mutatja be. A szervezők megfogalmazása és elhivatottsága miatt tettünk most kivételt és álltunk az ügy mögé, ugyanis az, amit az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány így fogalmaz meg: „A Soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény, egyéni és össztársadalmi trauma egyaránt,” számunkra és az egész társadalom számára fontos üzenet” – mondta Heisler András.

Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátora beszédében kiemelte: „Ma, amikor az Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában körbenézek, óhatatlanul egy 1908-as kiadású kicsinyke zsidó imakönyv jut az eszembe, melyben rabbik imádságai mellett katolikus és evangélikus püspökök fohászai is szerepeltek. Ugyanakkor nem tudok úgy tekinteni ezekre az omladozó, málló falakra, hogy ne jusson eszembe a bejárat mellett feltüntetett emléktábla felirata, mely szívembe vési, hogy 1941-ben ez az épület is deportálások gyűjtőhelyekeként működött. Hetvenöt éve, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború. Ma, a benépesült zsinagóga épülete, a művészek és felekezetek összefogása, talán hozzájárul ahhoz, hogy valami más tűnjön föl előttünk. Valami, ami nem ostoroz, nem megosztásra épül, hanem alázattal, tiszta hangként, közösen szól. Köszönöm a művészeknek, püspököknek, teológusoknak, a tisztelt jelenlévőknek és minden jóakaratú embernek, hogy közösen állunk ki egy egymást megbecsülő, emberibb, testvéribb, etikusabb világért.”

A kiállításmegnyitó rendhagyó és példaértékű volt nemcsak azért, mert ritkán telik meg egy ekkora épület jóakaratú érdeklődőkkel, hanem azért is, mert a Bubnó Tamás által vezetett Szent Efrém Férfikar úgy nyitotta meg a kiállítást, hogy felekezetek énekét adta elő, egymás után. Az összefogás jegyében így elhangzott a Boruch sém kövajd kezdetű zsidó imádság Kodály Zoltán kórusra írt feldolgozásában, Tomás Luis de Victoriától az Agnus Dei, a Mint a szép híves patakra kezdetű zsoltár, Liszt Ferenc O Haupt voll Blut korálja a Via Crucisból és Szergej Jekimov szerzeménye, a Babilon folyóvizei mellett.

Imák Auschwitz után
2014. szeptember 1-30.; Budapest, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

Felekezeti résztvevők: Fabiny Tamás – evangélikus püspök, Fischl Vilmos – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Frölich Róbert – főrabbi, Gáncs Péter – evangélikus elnök-püspök, Papp János – baptista elnök, Róna Tamás – rabbi, Steinbach József – református püspök, Szabó István – református püspök, Varga Mátyás – bencés szerzetes, Várszegi Asztrik – pannonhalmi főapát, Verő Tamás – rabbi

Képzőművészek: Benczúr Emese képzőművész, Haász István festőművész, Haraszty István szobrász, kinetikus művész, Klimó Károly festőművész, Konok Tamás festőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Lovas Ilona képzőművész Matzon Ákos festőművész, Nádler István festőművész, Szüts Miklós festőművész Tölg-Molnár Zoltán festőművész, Vojnich Erzsébet festőművész

Zene: Kurtág György – zeneszerző, zongoraművész

Kurátor: Galambos Ádám – evangélikus teológus