A miniszter hozzátette, hogy a reformáció ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot az egyházak által delegált tagok javaslataiból állítják össze. A tárca tájékoztatása szerint csütörtökön másodszor ülésezett a Reformáció Emlékbizottság a Parlamentben. A bizottság megvitatta a reformáció ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot. Meghallgatták Hafenscher Károly kormánybiztos beszámolóját az elvégzett munkáról és a jövő terveiről. A munka során kiemelt prioritás az ifjúság (különböző korosztályokat célzó programok, mobilalkalmazás stb.), a vidék (regionális programok) és a határon túl (kölcsönös kutatási ösztöndíjak). A beszámoló és a bizottsági tagok megszólalásai is világossá tették, hogy az igazi munkának a munkacsoportokban kell folynia.

A miniszter, aki egyben a testület ügyvezető elnöke, azt hangsúlyozta, hogy az ötszáz éve tartó reformáció a megújulás forrása. Arról is beszámolt, hogy az emlékbizottság munkacsoportjai a Kárpát-medencei protestáns egyházakat képviselik, ám a „felekezetköziség szellemében" fontos, hogy katolikus tagok is részt vegyenek a programsorozat kidolgozásában.

A 2015-ös évi projekttámogatások tervezetének kidolgozása Hafenscher Károly miniszteri biztos feladata lesz - tartalmazza a tárca közleménye. Információink szerint a három évre benyújtott költségvetési tervet és a 2015-ös részletes költségvetést szombati ülésén tárgyalja a kormány. A források biztosítását követően Hafenscher Károly elnökletével létrejön egy pénzügyi bizottság, melyben az állam, a református- és az evangélikus egyház, a határon túliak valamint a MEÖT képviselője foglal majd helyet. Ez a kör fogja koordinálni a pályázati kiírásokat, figyelembe véve a résztvevő egyházak érdekeit. Megállapításra került, hogy a kormánybizottság koordinációs szerepet lát el: nem az egyházak helyett cselekszik, ugyanakkor világossá teszi azt a kormányzati szándékot, hogy a reformáció nem egyházi belügy – a megújulás üzenete az ország és Európa számára releváns. 

A bizottság kooptálta tagjai közé Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt, felismerve, hogy a kultúra a társadalom e témára való figyelmessé tételének legegyszerűbb eszköze.

Az ülésen felszólalt Fabiny Tamás külügyekért felelős evangélikus püspök, aki örvendetesnek tartotta, hogy a reformáció évfordulójára való előkészület egyre hangsúlyosabban van jelen a nemzetközi köztudatban. Majd hozzátette: „A Lutheránus Világszövetség, melynek kelet-közép-európai régióért felelős alelnöke lehetek, hangsúlyosan képviseli a megemlékezés (commemoration) globális, ökumenikus és bűnbánati jellegét. Azaz a reformáció nem pusztán wittenbergi vagy európai ügy, hanem a déli félteke erőteljesen növekedő egyházain keresztül világszerte munkálja a megújulást; nem csak evangélikus vagy protestáns kérdés, hanem a keresztény egyházak közös ügye; a közös megemlékezés felé vezető, elsősorban evangélikus–katolikus relációban zajló párbeszéd pedig csak a bűnbánat hangján, a történelmi megosztottság felett érzett fájdalom kimondásával válhat hitelessé. A gyakorlati projektek támogatása mellett a kormánybizottság munkájában is elengedhetetlenül fontosnak tartom a teológiai párbeszédet és reflexiót. A bizottság megalakulását követő időszak tapasztalatai alapján a mai munkaülésen már gyakorlatiasan fogalmazhatjuk meg az előttünk álló feladatokat mind a tartalmi kérdések, mind a munkaszervezés tekintetében.
Közös munkánkat teológiai szempontból – a reformáció tanításainak vizsgálata mellett – a kettős kormányzás lutheri tanítása orientálja. Luther szerint a világot is, és az egyház lelki közösségét is Isten kormányozza, de más-más eszközökkel: a világot a törvénnyel, az egyház lelki közösségét pedig az evangéliummal. A történelemben létező országokat, birodalmakat Istentől rendeltnek tekintette, ebből azonban az is következik, hogy azok kormányzatát – miként mindent – Isten uralma alá helyezte („felülről származtatott szuverenitás”). Luther így fogalmaz az evangélium és a világi felsőbbség („a kard hatalma”) kettősségéről: „Ez okból ezt a két kormányzatot szándékosan el kell választani egymástól s mind a kettőt meghagyni; az egyiket, amely istenfélővé tesz, a másikat, mely a külső békét szerzi, s tiltja a rossz tetteket; egyik sem elég a másik nélkül a világban, mert Krisztusnak lelki uralma nélkül, világi hatóság által senki nem lehet kegyes az Isten előtt.”
Ez a gondolat a kormánybizottság és az egyházainkban működő bizottságok viszonyára is értelmezhető: ezen teológiai megfontolások valamint gyakorlatias szempontok alapján is érdemes tudatosan megjelölni azokat a területeket, amit az egyház, és azokat, amit a kormányzat szervez. Jó, ha tisztán látunk abban is, hogy a kormánybizottság lényegét tekintve összefogja vagy irányítja a 2017-re előretekintő szervezőmunkát.”

Ezután a püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága által elindított és tervezett projektekről számolt be.

Mint ismeretes, 2014 januárban Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a Reformáció Emlékbizottság alakuló ülését a Parlamentben. Azt mondta, a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié. A bizottság, amely az egyetemes reformáció kezdetének 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezés és a reformáció magyar örökségének megünneplése érdekében jött létre, készíti elő a jubileum alkalmából 2017-ben sorra kerülő ünnepi rendezvényeket.