Ugyanis az 1881 – 1960 időszakot felölelő „Emlékkönyv” szerint a falu lakóit az 1944 – ben bekövetkező változás menekülésre kényszerített, beleértve az akkori lelkészt Mikola Jánost is. Ezt kihasználva a szomszéd falvak lakói minden mozdíthatót elvittek, az egyházközség parókiáját kifosztották, az irattárat teljes egészében megsemmisítették (az eseményeket valószínűleg Schemmel Viktor jegyezte le). Az „Emlékkönyv” érdekessége abban áll, hogy 1881 – tól kezdődően közli a főbb világpolitikai változásokat, országos fejleményeket (pl. „1888. július 24. Megnyílt és a közforgalomnak átadatott a Marosludas – Besztercei vicinális vasút.”), illetve a falu életének szociális, mezőgazdasági eseményeit: járványok, természeti csapások, gabonatermés stb. A bejegyzések között nem ritkák a tréfás ténymegállapítások sem: „1886. június 13. Pünkösd 1. napja – E századnak egyetlen esete, hogy ilyen későn esék e szent ünnep. Mikor míg ez ismétlődik akkor nekünk mostaniaknak már rég nem fog a fejünk fájni.”

És még egy külön figyemet érdemlő idézet:

„1940. augusztus. 30. A bécsi döntőbíróság a mai napon hozott határozata értelmében Erdély északi része a Székelyfölddel együtt visszacsatoltatott a magyar Szentkoronához.

Szeptember 3. Annak örömére hogy Zselyk is visszatért az anyaországhoz, ma este fáklyás menetet rendezett Zselyk népe.

Szeptember 4. Ma reggel kitűztük templomunk tornyára a magyar trikolórt. Az EMKE 22 éven át az oltár lépcsője alatt, majd az orgonában és legutóbb a torony padlásán rejtegette díszes zászlóját. Egyúttal lelkünk túláradó örömérzésének kifejezésére a templomdombon hazafias ünnepet rögtönöztünk.

Az egyházi fúvós zenekarral elénekeltük a magyar nemzeti imádságot: a Himnuszt. Mikola János lelkész méltatta a nagy változás jelentőségét. Többen hazafias verseket szavaltak, elénekeltük a Szózatot, végül a zenekar előadta a Hunyadi indulót.”

A kiállítás több érdekessége között található egy 1946 – ban lejegyzett egyházközségi büntetések lajstromát tartalmazó irat. Ebbe belefoglalták a különböző egyházi vétségeket: templomi istentiszteletről való indokolatlan hiányzás, istentiszteletek alatti beszélgetés, elalvás, nevetgélés, illetlen viselkedés, öltözködés stb. Ezeket rendszerint pénzbírsággal büntették. Például istentiszteletről való igazolatlan hiányzás 5000 lej, elalvás, beszélgetés istentisztelet alatt 2000 lej (!).

A reformációi családos nap istentisztelettel folytatódott, melynek keretén belül a gyermekek és fiatalok  felelevenítették Luther életének fő állomásait és a reformáció mozzanatait. Az előadott jelenet keretében bűnbocsátó cédulákat is „vásárolhattak” a gyülekezet tagjai.

Az este családias hangulatú szeretetvendégséggel zárult.