A külmisszió mint a belmisszió lehetősége – Missziói napot tartott az EKME

A külmisszió mint a belmisszió lehetősége – Missziói napot tartott az EKME

Share this content.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám, fotó: Bankó Pál
Budapest – Színes beszámolókkal, A reformáció üzenete – oktatás, misszió címmel tartott missziói napot az Evangélikus Külmissziói Egyesület a Deák téren. A külmisszió fontosságára, annak a belmisszióra gyakorolt hatására hívták fel a figyelmet a napon. A külmisszió igei megközelítésén és egyháztörténeti előadáson túl beszámoló hangzott el a kenyai misszióról, valamint diákok diakóniai tanulmányútjáról is.

Az evangélikus külmisszió iránt elhívatottak gyűltek össze a Deák téri gyülekezeti nagyteremben, hogy missziói napon és az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) éves közgyűlésén vegyenek részt.

A jelenlévőket B. Pintér Márta, az egyesület lelkészi elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy szervezetük célja a külmisszió erősítése. „A külmisszió olyan missziói ág, ami a belmisszióra is hatással van. Ezért is örömteli, hogy tavaly novemberben fiatalok is megismerkedhettek a németországi diakóniai munkával, hiszen ez a tapasztalat a későbbiekben az itthoni gyülekezetek életét is segítheti” – fogalmazott a lelkészi elnök.

Gáncs Péter elnök-püspök igei szolgálatában az összejövetel mottójának üzenetére – „Amiket hallottunk és tudunk,... elbeszéljük a jövő nemzedéknek...” (Zsolt 78,3-4) – hívta fel a figyelmet. Az elnök-püspök beszédében kitért arra, hogy „a zsoltáros a keresztény élet ritmusával találkoztat minket, ugyanis leszögezi, hogy először hallani kell az üzenetet, utána lehet azt csak tudni. Ezt követően lesz mód arra, hogy elbeszélhessük azt másoknak is.”
Gáncs Péter ugyanakkor óvva intette a jelenlévőket attól, hogy beleessenek a legnagyobb kísértésbe, a mások feje fölött történő elbeszélésbe. „A missziónak, Krisztus hirdetésének minden esetben embertől emberig kell történnie” – fogalmazott a püspök, aki mai korunk missziói kihívásával kapcsolatban kifejezte, hogy „bár a mai kor embere elzárkózik a krisztusi igétől, a tanítványi parancs értelmében annak hirdetése alkalmas és alkalmatlannak tűnő időben egyaránt kötelességünk.”
A püspök beszédében Jézus tanítványi kiküldését említette, ahol – mintegy külmissziói parancsként is értelmezhetően – hetvenkét tanítványt küld ki, hogy előtte járva hirdessék az igét. „Mai korunkban is küld minket az Úr, hogy hirdessük Őt, aki megszabadít minket. Fontos azonban hogy tudjuk, hogy bár minden néphez küldettünk, de konkrét helyen kell a cselekvést elkezdenünk.”
Az elnök-püspök a Lukács evangéliumi ige (Lk, 10, 3kk) alapján kiemelte, hogy minden missziónál először az Úrtól kell a küldetést kérni, utána lehet cselekedni. A Magyarországi Evangélikus Egyház működését említve Gáncs Péter kitért arra, hogy „ma nem a pénz, nem az intézmény és nem is a szervezet a kevés, hanem a munkás. Ezért is különösen fontos, hogy a fiatalok között végzett szolgálatunk hiteles munka legyen, hogy eljusson az ige a felnövekvő generáció számára.”
Az elnök-püspök a külmisszió és a kereszténység összefüggésében a mai kor legnagyobb kihívását abban nevezte meg, hogy a bár ellenszélben élő, mégis jólétben lévő kereszténység ki tud-e állni az üldözött keresztény testvéreiért.

A magyarországi külmisszió történeti áttekintését dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök előadásából ismerhették meg a jelenlévők. A nyugalmazott püspök egyháztörténeti előadásában kitért arra, hogy „Trianon vesztesége nemcsak nemzeti veszteség volt, hanem evangélikus egyházunk átalakulását is jelentette. Az addig huszonöt iskolából tizenhét-, a hat tanítóképzőből kettő-, a négy teológiai akadémiából egy maradt.”
A nyugalmazott püspök ugyanakkor kitért arra is, hogy egyházunk élete nemcsak a területi határok miatt változott meg és alakult át, hanem az ébredési mozgalmak is alakították. „Számos teológus nemcsak Magyarországon, hanem Finnországban, Németországban is tanult, ahonnan olyan új megközelítéseket hozott és honosított meg, mellyel egyházi életünk ébredésnek indult. És hogy ennek milyen hatása volt? 1919-45-ig olyan ébredés indult, melynek ma is érezhető hatása van!” – fogalmazott a nyugalmazott püspök.
Az előadásban többek között előkerült az 1920-ban, többek között Gáncs Aladár lelkész szervezésében Ostffyasszonyfán megrendezett első lelkész evangelizáció, valamint az 1942-ben Máriabesnyőn tartott értelmiségi férfi evangelizáció is.
Dr. Harmati Béla kitért a baráti mozgalmak elindulására, a Luther Szövetség és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség megalakulására, valamint a népfőiskolák alapítására is.
„Az elcsatolt területekről érkező lelkészek is megújulást hoztak. Raffay Sándor püspök ideje alatt az anyagyülekezetek filiáiban templomépítések történtek, hogy a lelkészek helyet kaphassanak, így számos település a későbbiekben önálló gyülekezetként, helyi lelkésszel tudott működni” – emlékeztetett a nyugalmazott püspök. Az egyháztörténeti előadásban dr. Harmati Béla a jelen missziói küldetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „jó volna, ha a bel- és külmissziót nem külön értelmeznénk, hanem azt egymás összefüggésében kezelnénk, hiszen történelmünkből láthatjuk, hogy ezek együttesen ébredést eredményezhetnek.”
Az ökumené kérdéskörével kapcsolatban a nyugalmazott püspök kiemelte, hogy „nem a felekezetek közötti ellenségeskedés viszi előre az evangélium üzenetét, hanem a másik ember megbecsülése. Az ökumené a kereszténység számára mai korunk lehetősége, így az egységre, a közös útra, a másik elfogadására kell törekednünk.”

Az EKME ezen a napon tartotta éves közgyűlését is. Zalán Péter világi elnök az elnöki beszámolókat, pénzügyi jelentést és a 2015-re tervezett költségvetést ismertette, melyet a közgyűlés megszavazott.

A közgyűlést követően Tanítványok vagyunk... címmel a fiatalság került előtérbe. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulói Deák Gabriella tanárnő vezetésével színes beszámolót tartottak egy iskolák közötti csereakcióról. Először Németországból érkeztek Magyarországra diákok, majd a Sztehlo diákjainak egy csoportja mehetett Rummelsbergbe, ahol az evangélikus oktatással és diakóniával ismerkedtek meg.
A diákok beszámolójából kiderült, hogy ismereteket szerezhettek a német diakóniai gyakorlatokról, valamint látogatást tehettek többek között a Leo Evangélikus Központban, ahol többféle missziói területet ismerhettek meg. Többek között láthatták, hogy a bevándorolt iszlám vallású fiataloknak és fogyatékkal élőknek hogyan kínálnak felzárkózási lehetőséget az evangélikus szervezetek. A diákok élménybeszámolóját és zenei szolgálatát a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája részéről Trifán Krisztina köszönte meg.

Hírek Afrikából címmel dr. Bálintné Kis Beáta, az EKME Afrika-referense tartott beszámolót. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az EKME kenyai missziójánál a lélek és a test egységére figyelnek, azaz az oktatás, lelki segítségnyújtás mellett az ellátottak élelmezését is igyekeznek megoldani.
„Kenyában két lelkész és számos önkéntes segítségével az elmúlt évben is folytattuk a gyermekeknek nyújtott ebéd-programot és a pártfogói rendszert is bővítettük” – fogalmazott az Afrika-referens, aki kiemelte, hogy idén huszonegy gyermek iskoláztatását koordinálják és tevékenyen segítik.

A missziói nap úti áldással zárult.

Galambos Ádám felvételei:

Bankó Pál felvételei:

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!