„A Magyarországi Evangélikus Egyház továbbra is nyitott az oktatási intézmények átvételei ügyében” – tudtuk meg Varga Mártától a Nevelési- és Oktatási Osztály vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy az átvételeket az Országos Presbitérium által összeállított szempontok (építési, gazdasági, oktatási) alapján minden esetben egy alapos vizsgálat előzi meg, amely azt tartalmazza, és tárja fel, hogy vállalható-e, fenntartható-e hosszú távon az intézmény az egyház számára. Egy szándéknyilatkozat előzi meg ezt a folyamatot, amit az Országos Presbitérium egyházpolitikai szempontok alapján hoz meg.

„Amíg az intézményeket az önkormányzatoktól vettük át, addig viszonylag gyorsan és gördülékenyen mentek a dolgok – jegyezte meg az osztályvezető asszony. – Az önkormányzat hozott egy testületi határozatot, amellyel elindult ez a folyamat. Vizsgálhattuk az intézményt és objektív tények alapján dönthettünk. Most azonban, hogy az általános iskolák és a középiskolák túlnyomó része átkerült a KLIK fenntartásába, így változott a folyamat. Idén március 16-ig kérte az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) annak bejelententését, melyek azok az intézmények, amelyek iránt érdeklődünk. A tankerületek hatáskörébe tartozó általános iskolákkal kapcsolatban azonban nem adhattak ki számunkra információkat, ezért nehéz volt vizsgálódni egy-egy intézmény esetében annak fenntarthatóságáról, állapotáról, vállalhatóságról. Volt, ahol be sem tudtunk menni az épületbe, hiszen az a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában van, így a mi oldalunkról jelenleg sokkal nehezebbé vált egy-egy ilyen irányú döntés előkészítése.”

Megtudtuk, hogy míg korábban sokszor az önkormányzatok jelezték átadási szándékukat, ez most szintén megváltozott: általában helyi gyülekezetek részéről, illetve egyes evangélikus oktatási intézmények vezetőinek részéről fogalmazódik meg a szándék az átvételre.

„Ha egy településen van már egy óvoda és egy gimnázium, jogosan merül fel az igény, hogy a kettő között létesüljön egy általános iskola is. Ez történt most Mezőberényben, ahol a helyi lelkészek és a meglévő intézmények vezetői kezdeményezték a vizsgálatot – mondta Varga Márta, aki szerint így nagyobb realitása is lehet egy-egy átvételnek. 

Mivel azonban a végső döntést erről nem maga az egyház, hanem a kérvényezés után az EMMI és a KLIK hozza meg, ezért sokkal átláthatatlanabb a folyamat. 

A minisztérium emellett ahhoz ragaszkodott: mindig a mindenkori bevett egyház és ne pedig a helyi gyülekezet kérvényezze az intézményátvételt.

„A köznevelési törvényben csak az szerepel, hogy akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. (Köznevelési törvény 74.§. /3.) De ezen kívül, hogy erről hogyan (nyilvánosan vagy titkos szavazással) és mikor kell szavazni, mennyire számít ebbe a nevelőtestület véleménye, vagy a helyi- illetve a kisebbségi önkormányzat véleménye, arról nincsen rendelkezés. A minisztérium ennek a szavazásnak az alapján május utolsó munkanapjáig döntést hoz arról, átadja-e az intézményt egyházi fenntartásba. (Köznevelési törvény: 84.§. /7. a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásáról).”

A szűk határidő elég sok feszültséget okoz helyi szinten. Az egyháznak tájékoztatást kellene arról tartania az intézményben, mi lenne, ha átvennék a fenntartást. Ez azonban sok esetben nem jön létre és májusban megtörténhet az is, hogy az elsős gyerekek még egy KLIK-es fenntartású intézménybe iratkoznak be, szeptembertől azonban már egyházi intézménybe fognak járni. 

Erről azonban nem az egyházak képviselői tehetnek, félő azonban, hogy az információk nem megfelelő áramlása miatt a feszültségek az egyházakon fognak lecsapódni.

Jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház négy intézményátvételt vett fontolóra:

„Az ikladi általános iskolát átvéve ez az aszódi gimnázium tagintézménye lenne – tájékoztatott Varga Márta. – A településen az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve ugyan nem maradna más iskola, de a három kilométerrel arrébb lévő domonyiba a szülők átvihetnék gyerekeiket, ha nem akarnák az evangélikus fenntartású intézménybe járatni őket. 

Mezőberényben a tervek szerint az általános iskola megfeleződne és egy része evangélikus egyházi fenntartásba kerülne, így alkotva egy tagintézményt a helyi gimnáziummal.A településen van már óvodánk, így felmenő rendszerben tanulhatnának a gyerekek.

Szó van a soproni Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) átvételéről, amely az Eötvös-iskolához kapcsolódna. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak és ehhez kapcsolódva működik egy szakszolgálat, amelyben olyan képzettségű pedagógusok működnek, akik az átvétel után a mi intézményeinkben szakmai tanácsadói, gyógypedagógusi szolgálatot működtethetnének. 

A következő tanévtől szóba kerülhet egy szentesi iskola átvétele is, de ilyen rövid idő alatt nem tudtunk még megfelelően tájékozódni az iskoláról, ezért ezt az átvételt idén még nem tartjuk teljesen reálisnak.”

A Magyarországi Evangélikus Egyház a tavalyi évben az első három iskolával kapcsolatban már megfogalmazott egy-egy szándéknyilatkozatot, amelyet be is adtak a minisztériumba. Különböző indokokkal akkor mindhárom igényt elutasították. Most újra beadásra kerültek a kérvények. A döntés tehát már nem az evangélikus egyház, hanem újra csak a minisztérium kezében van: a KLIK lebonyolítja a véleményezési folymatot, a miniszter pedig meghozza majd a végső döntést.