A karácsony és a húsvét olyan egyházi ünnepek, amelyeket mélyebb teológiai tartalom nélkül, a szekuláris társadalom tagjai is megünnepelnek. A Jézus-történet valamennyire a nem hívő ember számára is ismert, ha másképpen nem, legalább történelmi szereplőként tud tekinteni rá, a magyar hagyományok, ételek és szokások pedig megerősítették a nagy keresztény ünnepek szekuláris, mégis családi jellegét.

Pünkösddel kapcsolatban azonban minden évben felvetődik, hogy a magyar társadalom nagy részének fogalma sincs róla, valójában mit ünneplünk ilyenkor.

„Minden idevágó adat a magyar társadalom meglehetősen gyors elvilágiasodásáról árulkodik. Pedig már a 2011-es népszámláláskor is harminc százalékkal kevesebben mondták valamelyik – zömmel történelmi – egyházhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban, s ez az arány a kutatói becslések szerint évről évre nő. Az olyan vallási tartalmaknak például, mint amilyen a pünkösd ünnepe, már a teológiai jelentése is szinte teljesen ismeretlen, illetve értelmezhetetlen a többség számára (a Szentlélek kiáradásának ünnepe). Pünkösdhétfő nem több, mint hétvége-hosszabító szünnap." - írja Dobszay János az eheti HVG-ben.   

Gyors körkérdésünkben ennek igyekeztünk utánajárni, amikor járókelőnek tettük fel a kérdést: 

Tudja-e mit ünneplünk pünkösdkor?

„Őszintén nem tudom. Olyannyira nem, hogy minden évben megnézem a Wikipédián, de következő évre megint elfelejtem” - mondja a 30 éves András. Válasza azt mutathatja, hogy hiába az érdeklődés, ha az ünnephez semmilyen konkrét tartalmat nem tud társítani az ember, nem lesz több üres iskolai definíciónál, amit újra és újra be kell magolni, mert anélkül elfelejtődik.

Többeknek a Szentlélek, mint kulcsszó beugrott ugyan, de összekeverték más ünnepekkel, főként a mennybemenetellel.

Voltak kezdetben magabiztos, ám könnyen elbizonytalanítható válaszolók is: 

„Persze, hogy tudom, egyházi iskolába jártam. A Szentlélek ünnepe. negyven vagy ötven nappal húsvét után?” (Zsófia, 33)

- Hogyne tudnám, a Szentlélek. Amikor visszatért.
- A Szentlélek tért vissza?
- Vagy akkor nem a Szentlélek. Jézus?
- Nem, az egy másik ünnep.
- Akkor mégsem tudom." (István, 67)

A megkérdezettek egy csoportját azok képezték, akiknek fogalmuk volt ugyan, de pontatlan. Tájékozatlanságukat azonban ezt kellemetlennek érezték, felvetésünket pedig motivációnak ahhoz, hogy utána járjanak a kérdésnek.

„Szégyenszemre nem tudom, mit ünneplünk pünkösdkor, de talán a feltámadáshoz van köze. Mintha húsvéthoz képest számolnánk: talán negyven napra van? De ennyi az összes tudásom róla, viszont most utána is olvasok." (Emilia, 38) 

Van, aki nem ismeri az ünnep hátterét, viszont a plusz egy szabadnapot élvezi:

„Nem jártam hittanra, ezért nem is tudom pontosan. Számomra inkább azt jelenti, hogy kapunk plusz egy szabadnapot, amit a szeretteinkkel tölthetek, kirándulhatunk, van időm sütit sütni és kicsit feltöltődni.” (Fiatal anyuka a játszótéren)

Pünkösd a néphagyományban

A pünkösd a kereszténység elterjedése előtt is ünnepnek számított a magyar kultúrában, így különféle népszokások kötődnek hozzá. Ilyenkor tartották meg a pünkösdikirály-választást, lovasversennyel, ügyességi próbával választották ki a falu legrátermettebb legényét. A pünkösdi királyt innentől fogva minden mulatságra, lakodalomra meghívták, minden fogadóban ihatott egyet a község kontójára, és a társai őrizték helyette a lovait, marháját. Uralkodása azonban nem tartott sokáig, legfeljebb egy évig, innen is ered a mondás, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”.

De mit is ünneplünk mi keresztények?

A pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe és az egyház születésnapja.

Az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv második részében olvashatunk róla. Eszerint a tanítványok „mindnyájan együtt voltak, ugyanazon a helyen” (ApCsel 2,1) majd hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, és mindnyájan megteltek Szentlélekkel. Az ünnepre összesereglett sokaság döbbenten tapasztalta, hogy leomlottak a köztük levő nyelvi korlátok, és ezt mondták: „halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól” (ApCsel 2,11). Ennek nyomán azt mondhatjuk, hogy pünkösd kapcsolatfelvétel és a megértés ünnepe is. 

Nézze meg, mit mondanak lelkészeink a pünkösdről!