Ha felütjük a történelmi kézikönyveket, enciklopédiákat, Huszt és a huszitizmust más-más fejezetekben fogjuk megtalálni.

Az Evangélikus Élet olvasói valószínűleg először hittanórán vagy a konfirmációi oktatáson találkozhattak Husz nevével, a Luther elődeinek tekintett előreformátorok között. A besorolás helyes. Husz olyan tanításokat hirdetett, amelyek a reformáció több későbbi tanítását megelőlegezték, gondoljunk csak az anyanyelv használatának fontosságára vagy a két szín alatt való úrvacsoravétel gyakorlatára.

Katolikus egyháztörténetekben és a legtöbb köztörténeti munkában a huszitizmust a középkori eretnekmozgalmak között találjuk. A besorolás helyes. Husz tanításai lényeges pontokon tagadták a katolikus tanítást, s ezzel ő maga is tisztában is volt. Tanait nem volt hajlandó visszavonni, és úgy is végezte, mint minden leleplezett és elfogott eretnek: máglyán égették meg a konstanzi zsinaton. Legkorábbi ábrázolásai máglyára kísért eretnekként mutatják be Huszt, fején a sátán püspöki süvegével.

Ha kicsit régebbi a történelemkönyvük, és még a marxizmus osztályharcos szellemében készült, akkor Husz neve a haladó, antifeudális hősök között található. A besorolás helyes.

A huszitizmustörténete is kiválóan beilleszthető volt a marxista sémákba: a népet a radikális táboriták képviselték, akiket az „uralkodó osztállyal” összefogó kelyhesek győztek le. A besorolás helyes. Tábor városának elfoglalásakor Jan Žižka és követői olyat tettek, amit még a marxizmus–leninizmus legelszántabb követői is csak ritkán – egy teljesen új társadalmat építettek az „elnyomott” osztályokból. A város korábbi lakóit elűzték, és a környékbeliekkel telepítették be. (Annyi különbség azért van a hasonló kínai és kambodzsai marxista kísérletekhez képest, hogy Táborban sikerült virágzó várost teremteni, míg a 20. században csak terrort és szenvedést hozott az új társadalom felépítése.)

A 19. századi magyar történetírás a huszitákat, illetve utódjaikat a rablólovagok közé sorolták. A besorolás helyes. Csak Mátyás király tudta a 15. század végére kifüstölni azokat a táborita kalandorokat, akik Magyarország északi részén várakat foglaltak el, kifosztották, rettegésben tartották a jobbágyokat és az átutazókat. A táboritákkal a Mátyás előtti zűrzavaros korszakban nem is bírt el a központi hatalom, és neki sem volt könnyű dolga a harcedzett martalócokkal. Jósika Miklós nagyregénye, A csehek Magyarországban ezt a korszakot dolgozza fel.

A cseh történetírás természetesen a nemzeti panteon egyik legfényesebb alakjaként tekint a prágai mesterre. A besorolás helyes. Egy egyszerű prágai egyetemi tanár gondolatai felforgatták a Német-római Birodalom és a nyugati egyház viszonyait. A husziták nem kevesebb mint öt keresztes hadjáratot vertek vissza. Harcuk győzelemmel ért véget, a csehek megalapíthatták saját, független egyházukat. Husz és a husziták példája sokakat lelkesített a 19. században, hogy újra megteremtsék az erős és független cseh nemzetet.

A hadtörténeti összefoglalók a késő középkori hadviselés megújítóiként tekintenek a huszitákra. A besorolás helyes. A hosszú évszázadokig oly sikeres lovagi hadviselés egyik hatékony ellenszere volt a huszita harcmodor, amelynek legfontosabb eleme a mozgékony, mégis nagyon nehezen bevehető szekérvár volt. Eredményességét nemcsak a visszavert keresztes hadjáratok igazolják, hanem az is, hogy az újítást később mások is átvették és alkalmazták.

A cseh protestánsok számára máig ő az első számú reformátor. A besorolás helyes. A cseh protestantizmust a huszita teológiai tanítást összegző négy prágai cikkely elfogadtatásával alapították. A cseh testvérek egyházára ugyan hatott a lutheri és a kálvini reformáció is, de külön- állásukat, a reformációnál egy évszázaddal korábbi alapításukat mindig is büszkén tartották számon.

Szlovák evangélikus testvéreink közül is sokan első reformátorukként tekintenek Huszra. A besorolás helyes (is lehet akár). A nyelvi és földrajzi közelség miatt lehetséges, hogy a történelmi Magyarország Csehországgal határos vidékein élők megismerték és magukévá tették a husziták tanítását. Még az is előfordulhat, hogy a portyázó táborita seregek néhány tagját nem kizárólag a zsákmány érdekelte, hanem a hit terjesztése is a szívügye volt. Ezt az elméletet, bár népszerű, igazolni éppoly nehéz, mint végérvényesen cáfolni.

Nehéz kiválasztani az igazit a fenti értékelésekből. Mai, posztmodern korunk arra csábít, hogy ne is fáradozzunk a választással, abszolút igazság, örök értékek úgysem léteznek. Azonban úgy vélem, hogy mint magyar evangélikusnak hatszáz évvel Husz halála után mégiscsak kell találnom egy fiókot gondolataim között a prágai mesternek és követőinek.

Tisztelem Huszt biblikus, reformátori tanításaiért és a meggyőződé- se mellett való kiállásáért. Bámulattal tölt el egy kis nép bátorsága, összetartása, amellyel sikerrel vívta meg harcát meggyőződése védelmében, és kivívta a vallás szabad gyakorlásának jogát. Örülök, hogy az időnként egymással összefonódó történelmünk révén vagy énekeskönyvünk cseh testvérektől származó dallamait énekelve, egy kicsit magam is örököse lehetek ennek a hatszáz éves tradíciónak.

A szerző történész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa.