Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából. Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, mikor a vizsolyi biblia mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett. 

Hatása volt a nyelvfejlődésre is

Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, „bibliás népünk” irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez és ezáltal Magyarország megújulásához.

54 példány maradt

Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Hungarikum

A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

„Tiszta igaz magyarszóval” 

A reformáció egyik nagy vívmánya az volt, hogy prédikátorai minden népnek a saját nyelvén hirdették az igét. A reformátorok számára nagyon fontos volt az is, hogy „az örök élet beszédét”, a Bibliát a hívek kezébe tudják adni. Hadd olvassák a katonák, kereskedők, diákok, polgárok, főurak, nemesek, ki-ki a maga nyelvén – magyarul is!

A törekvés már a reformáció megindulása előtt is megvolt, hogy a Bibliát magyar nyelvre fordítsák, ezek a próbálkozások azonban befejezetlenek maradtak. A teljes Biblia lefordításának nagy munkáját Károlyi Gáspár gönci református lelkész, Kassa-völgyi esperes végezte el társaival.

Fordításának előszavában így írt: „Meggondolván azért az anyaszentegyháznak az mi nemzetségünk között való fogyatkozását és jövendő épülését, másfelől az mi tisztünket, az Istennek nevét segítségül híván, minekutána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nekem az fordításban segítséggel voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem az Bibliának egészlen való megfordítását, melyben munkálódtam közel három esztendeig (…). Az fordításban éltönk, az mennyére lehetett, tiszta igaz magyar szóval, idegen szó- lásnak módját nem követtük…”

A nagy munkához – melynek pártfogói Mágocsy Gáspár, Rákóczi Zsigmond voltak – nyomdáról kellett gondoskodni. Nyomdász is akadt: Mantskovit Bálint. Galgócról (Hlohovec, ma Szlovákia) hívták Vizsolyba 1588 körül. A bibliafordítás kinyomtatásához 1589. február 18-án kezdtek hozzá. Bizonyára – a többi magyar reformátorhoz hasonlóan – Károlyi is értett a nyomdatechnikához.

Isten megáldotta és sikerre vitte sokak küszködését és fáradozását: 1590. július 20-án kiszedték az utolsó betűt is, és augusztus 10-én Károlyi megláthatta maga és társai fordításában az első teljes magyar nyelvű Bibliát. Címe – mai helyesírással – Szent Biblia, azaz Istennek Ó- és Újtestamentumának próféták és apostolok által megíratott szent könyvei. Magyar nyelvre fordíttatott egészlen és újonnan az Istennek Magyarországban való anyaszentegyházának épülésére. A címlapon a kiadás egyéb adatai is olvashatók: „Vizsolyban nyomtattatott Mantskovit Bálint által, MDXC [1590] Boldogasszony havának 10. napján.”

A Vizsolyban nyomtatott Biblia teljes terjedelme – előszóval együtt – 2412 oldal. Ennél csak egy nagyobb könyvet ismerünk, az Öreg graduál című énekeskönyvet. Az első kiadás példányszáma hét-nyolcszáz körül lehetett.

A vizsolyi Biblia több mint száz – hosszabb-rövidebb időnként felülvizsgált, javított–kiadásban jelent meg négyszáz év alatt, a változó nyelvhez és írásmódhoz igazodva. A legtöbb későbbi bibliafordító Károlyi munkáját is figyelembe vette. A ma közkézen forgó, népszerű szöveg az 1908-ban megjelent revideált fordítás. Az újonnan revideált kiadás 2011-ben látott napvilágot a Veritas Kiadó gondozásában, a vizsolyi Biblia hasonmás kiadása pedig 1981-ben és1990-ben jelent meg (Magyar Helikon, illetve Helikon Kiadó).

A Károlyi-féle fordítás általánosan használatos a hazai protestáns egyházakban, nálunk, evangélikusoknál is. Ez a fordítás sokban felülmúlja másokét: az eredeti szöveghez való ragaszkodása és zamatos magyar nyelve lehetővé tette, hogy az istentiszteleti használat mellett mindennapos olvasmánnyá legyen. Ezen a Biblián tanult meg a magyar nép írni és olvasni.

„…szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket. Én azt viszem, az mit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát…” – olvassuk az elöljáró beszédben. Valójában Károlyi nagy ajándékot adott, amely többet ér aranynál és ezüstnél!

Hálásak vagyunk Istennek, hogy évszázadok óta Károlyi Gáspár és társai fáradságos munkája nyomán is olvassuk, hallgatjuk és hirdetjük Isten igéjét – „tiszta igaz magyar szóval…”!