Az Energiaklub részéről Bart István megnyitójában arról beszélt, hogy az emberek többsége a tapasztalati tények és a tudományos érvek ellenére sem veszi komolyan az éghajlatváltozás veszélyeit. Éppen ezért a környezetvédőknek és az egyházaknak együttműködve, tudományos és spirituális érveket is felhasználva kell munkálkodniuk azon, hogy a hívő emberek érezzék a jövőnket megalapozó természeti környezet megóvásáért viselt, közösségi felelősséget.

Az egyik markáns teológiai irányzat szerint a teremtést nem kell az embereknek megvédeni, bízzuk ezt rá a Teremtőre. Ugyanakkor a Krisztustól kapott missziói parancs arra is biztatja keresztényeket, hogy ne csupán tanítvánnyá, de a közösség iránt felelősséget érző hálózattá szervezzenek minden népet. Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A Genezisben az Úr az emberre bízta a teremtett világot, ám mára egyértelművé vált, hogy civilizációnk és az azt eltartó, éltető természeti környezet legnagyobb ellensége maga az ember. Márpedig a védekezés mindig egy támadásra adott vészreakció, s ezért jobb volna, ha képesek volnánk a vészt előidéző okok megelőzésére. A keresztény közösségek példamutatása – ha például napelemeket szerelnek a parókia tetejére, vagy szelektíven gyűjtik a hulladékot – hozzájárulhat ahhoz, hogy a hívek maguk is környezettudatosabban éljenek.
A Magyarországi Evangélikus Egyház már 2008-ban kiírt egy környezetvédelmi témájú pályázatot, az elmúlt években pedig szeptember utolsó vasárnapjával kezdődően megrendezi az ökumenikus szemléletű „Teremtés hetét”, melynek során az Úr művére és a bennünket körülvevő természet értékeinek megóvására hívjuk fel a hívek figyelmét.
Gáncs Péter beszélt arról is, hogy a jelenleg tapasztalható világméretű migrációs hullám részben azzal is okolható, hogy a klímaváltozás nyomán a Föld egyes területeinek rohamosan csökken, vagy akár teljesen meg is szűnik az eltartó képessége. A lakhatatlanná váló vidékekről a nélkülözők olyan tájak felé indulnak, ahol számukra szinte felfoghatatlan bőségben élnek az emberek, akik éppen olyanok, mint ők maguk. A nyugati világnak a fogyasztás bűvköréből át kellene lépnie a felelős élet és gazdálkodás útjára, s amíg erre nem vagyunk képesek, addig nem sok remény van arra, hogy lassítsuk, vagy akár meg is állítsuk a természeti környezet pusztulását – jelentette ki Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

Ifjú koromban azt találgatták a kutatók, hogyan lesz képes eltartani a Föld 3 milliárd embert, most pedig legalább 7,5 milliárd emberrel osztozunk a bolygó erőforrásain – kezdte előadását Beer Miklós. A Váci Római Katolikus Egyházmegye püspöke hozzáfűzte ehhez, hogy azóta a világ nem lett szolidárisabb, a szegény és a gazdag országok között egyre növekszik a szakadék. Ezért különösen fontos az, hogy Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc nevét vette fel, így azonosulva a vagyonát hátrahagyó, egykori gazdag úrfiból kolduló szerzetessé lett Francesconak az önként és tudatosan vállalt szegénységre buzdító üzenetével. Beer Miklós beszélt arról is, hogy az embereket mindinkább kiszorítja a munka világából a tömegtermelés, ezzel is növelve a társadalmakon belül egyébként is szélesedő vagyoni különbségeket. A természet egyensúlyában a hívő ember a teremtés csodáját látja, de látni kell önnön felelősségét is, s el kell jutnunk odáig, hogy önként lemondunk fogyasztásunk egy részéről. Hogy ne menjünk messzire, már az is jelentősen javítana a Föld környezeti terhelésén, ha a katolikusok többsége komolyan venné, hogy a pénteki böjtben nem eszik húst – jegyezte meg némi malíciával a váci megyéspüspök.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, Hetesi Zsolt előadásában a Ferenc pápa idén kibocsátott, környezetvédelemmel foglalkozó enciklikájának főbb megállapításaira alapozva ismertette a Föld környezeti állapotának legfontosabb problémáit. Beszélt az emberiséget globálisan fenyegető vízhiányról, s arról, hogy a föld lakossága már használja a rendelkezésére álló és nem gyarapodó édesvízkészlet kétharmadát. Ezzel együtt Afrika egyes, korábban lakott és megművelt területeit mára teljességgel élhetetlenné tette az aszály, s a jelenség már a Nyugat egyik fellegvárát, Kaliforniát is mindennapi problémaként fenyegeti. Legalább ekkora gond a hulladék termelése, s ezen belül is az el nem bomló, a világtengerek jelentős részét beszennyező műanyagok felhasználásának aránya, ami jelenlegi tudásunkkal megoldhatatlan probléma elé állítja az emberiséget. Az éghajlatváltozás tényén lehet vitatkozni, de vannak tények, melyekkel nem érdemes – mondta Hetesi Zsolt. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek pusztító hatását már Magyarországon is érzékeljük, orosz tudósok pedig a tekintélyes tudományos magazinban, a Nature-ben tették közzé azt a tanulmányukat, amelyben a melegedő tengerek hatására kontinentális talapzatokból felszabaduló, s az üvegházhatást minden eddiginél jobban fokozó metán veszélyeire figyelmeztetnek. A fosszilis energiára épülő technikai civilizációt és a termőterületeket végletekig kizsigerelő, nagyüzemi mezőgazdaságot megújuló szemléletre épülő rendszerekkel kell felváltanunk, különben képtelen leszünk megőrizni az Úrtól kapott és felelős őrzésre ránk bízott világot – jelentette ki előadásában Hetesi Zsolt, majd hozzátette –, Ferenc pápa is arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetünk teljességgel életellenes, s ebben a közegben nem maradhatunk fenn sokáig, a változtatás pedig a mi felelősségünk.