Gyászol a mórichida–árpási evangélikus gyülekezet. Kántoruktól, Kovács Mihálytól búcsúznak a hívek, aki 92 évesen hunyt el. Minden bizonnyal egyedülálló az országban egyházi pályafutása. 

Kovács Mihály az Árpás melletti Kálmánpusztán született 1923-ban, gazdacsaládban. Miután az elemi iskolát elvégezte, 1936-ban a Soproni Evangélikus Líceumba íratták be a szülei, majd a tanítóképzőt végezte el 1945-ben. Soha nem állhatott katedrára. Édesapja korai halála után rá maradt a hetven holdas gazdaság vezetése, később pedig mint „kulákgyerek" nem számíthatott tanítói állásra. 1949-ben vállalta el a kántori szolgálatot a gyülekezetben. Időközben megalakult a helyi téesz és hiába a lelkésznagypapa, a kántorság, Misi bácsit főkönyvelőnek kérték a közösben. 1983-ig, nyugdíjazásáig dolgozott a szövetkezetben. 

Nyugdíjasként is vezető énekese maradt a helyi evangélikusoknak. A Kisalföldnek 2013 novemberében, kilencvenedik születésnapján úgy fogalmazott, gyakran ad hálát Istennek, hogy így alakította a sorsát. „Hálát adok, mert biztosan nem lennék ilyen egészségben, ha például meggyötört pedagógusként élem le az életem. A tanítóképző szép éveire szívesen emlékszem vissza és tudom, hogy nem teltek el haszontalanul" – jegyezte meg akkor. Misi bácsi tartalmas és szép életet élt. Közösségének elismert és szeretett tagja volt. 

Az utóbbi egy-két évben betegségekkel küzdött, de rendre felgyógyult és elfoglalta helyét az orgona mögött. Nyáron még kerékpározott és ősszel is énekelt a szertartásokon. Az utolsó csatát azonban elvesztette. Érezte, hogy rövidesen indulnia kell. Lelkében nyugalommal, felkészülten állhat Istene elé. A gyülekezetnek hiányozni fog a derűs, vidám, meggondolt és bölcs Misi bácsi. Végső búcsút december 5-én, szombaton délután fél kettőkor vettek tőle az árpási temetőben.