Barát-gyülekezet – Finn testvérkapcsolati napot tartottak az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalában

Barát-gyülekezet – Finn testvérkapcsolati napot tartottak az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalában

Share this content.

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – „Menj, és nézd meg, jól vannak-e testvéreid és a nyáj” – idézte Mózes első könyve 34. fejezetének 14. versét dr. Fabiny Tamás külkapcsolatokért felelős evangélikus püspök azon az áhítaton, amely 2016. január 26-án nyitánya volt a finn testvérgyülekezeti napnak az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalában. Az ország számos gyülekezetének képviselői jöttek el az alkalomra, hogy kicseréljék tapasztalataikat a finn testvérekkel.

A finnekkel közös Atyánk és egy Pásztorunk van – hangsúlyozta a bibliai ige alapján a püspök. – Ez adottságot és feladatot is jelent számunkra. Ahogyan figyelünk a Pásztorunkra, úgy kell figyelnünk egymásra is. A családban ugyan sokszor a testvérek között rivalizálás és feszültség tapasztalható, a mi viszonyunkra nem ez a jellemző, sőt minden egyes kapcsolatfelvétel a jó testvérség jegyében történik.

A püspök azután kitért arra, hogy az 1930-as években kezdődött el a finnekkel azóta is elevenen élő testvéri kapcsolat. A finn ébredés, a liturgiai reformok, a tanítás, az ökumenikus párbeszéd is hatott a két egyház kapcsolatára. Időről időre fontos azonban, hogy mi magyarországiak megosszuk egymással tapasztalatainkat, a jót és a rosszat egyaránt. Ez nem adminisztratív kötelezettség, hanem testvéri tapasztalatmegosztás – jobbító szándékkal. Készek vagyunk mi, magyarok arra, hogy megismerjük és befogadjuk a finneket, abban a tudatban, hogy ők is ezt teszik velünk – tette hozzá a püspök.

Ezután Cselovszkyné Tarr Klára, az ökumenikus és külügyi osztály vezetője arra kérte a jelenlévőket, hogy meséljenek pár mondatban finn gyülekezeti kapcsolataikról. Mint kiderült, a gyülekezeti kapcsolatokon túl, vannak egyházmegyei és egyházkerületi összekötő kapcsok is a finnekkel. Sok gyülekezet esetében tapasztalhattuk meg azt, hogy az egyházi vezetők kapcsolata meghatározó jelentőségű egy gyülekezeti testvérkapcsolatban, de van, amikor az alulról jövő kezdeményezések, személyes barátságok azok, amelyek mozgatják a találkozásokat és motiválják a gyülekezeti szintű összeköttetéseket. Sok ösztöndíjas – finn és magyar egyaránt – generált a későbbiekben gyülekezetében újabb összefonódásokat. Örömteli volt hallani azt is, hogy ha egy lelkészváltás miatt a kapcsolatok lanyhulnának is, azok egyre-másra fel is lángolhatnak, élénkebbé és élővé válhatnak. Sok gyülekezetnél gondot okoz az évenkénti utazás, illetve vendéglátás kötelezettsége, ezért vannak, akik egy-egy év kihagyással ápolják a testvériséget, a barátságot.

(Beszámolókat hallhattunk a következő gyülekezetekről: Bence Áron: Alberti – Olari (Espoo), Baranyai Csaba: Kőszeg – Mikkeli, Keveházi Klára: Pilis – Kontiolahti, Bence Imre: Budavár – Kouvola, Hokker Zsolt: Budafok – Kallio (Helsinki), Tóth Károly: Sopron – Seinäjoki, Zólyominé Kovács Ildikó: Csepel – Alppila (Helsinki), (régebben: Juankoski), Rákoskeresztúr – Rauma, Noormarkku (Pori), Korányi András: Pestszentlőrinc – Pitäjänmäki, Pálffy Zoltán: Szentendre – Lappeenranta, Kondor Péter: Békéscsaba  – Mikkeli, Csepregi Gyula: Kőbánya  – Lohja, Csepregi Piroska: Sárszentlőrinc  – Kaleva (Tampere), Varpaisjärvi, Sándor Frigyes: Miskolc – Tampere, Lupták György: Kiskőrös – Lapua, Blázy Árpád: Kelenföld – Herttoniemi (régen: Kulosaari), Orosháza – Härmälä (Tampere), Deák tér – Porvoo, Prépost Károlyné: Székesfehérvár – Kemi, Szemerei János: Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület – Mikkeli Egyházkerület.

A beszámolók után Baranyay Csaba lelkész ismertette a legújabb finnországi híreket. Ahogyan az egész Európában tapasztalható volt az elmúlt időszakban, így Finnországban is meghatározó volt az elmúlt évben a menekültkérdés. Harmincezren érkeztek – Svédországon át – főleg Irak, Afganisztán és Szomália területéről. Az egyház ideiglenes szállások nyitásával és ételosztással, ruhaneműkkel segítette a mindennapjaikat. Jelenleg nyolcvanezer muszlim él Finnországban, megelőzve ezzel a hatvanezres orthodoxiát. A második legnagyobb vallásként nemrégiben már egy mecset építését is előkészítették Hki-ben.

Az elmúlt évben folytatódott a finneknél a gyülekezetek egyesítésének folyamata, társulások és összevonások révén. Ez hatott a testvérgyülekezeti kapcsolatokra is, így vannak olyan gyülekezeteink, amelyek mára már közös partnerekkel rendelkeznek. A világ legnagyobb evangélikus gyülekezete, mintegy százezer fővel továbbra is Jyväskyläben működik. Jellemző volt még az elmúlt időszakra az egyházból való kilépések és belépések változása; míg 1960-ban az ország lakosságának (4,4 millió) 96 százaléka volt még evangélikus, addig 2015-ben az 5,5 millió lakosnak már csupán 73 százaléka vallotta magát annak. Elég erős tehát a szekularizáció.

2015 márciusában egy különös liturgiai cselekedet okozott megosztottságot az egyházakban: Irja Askola finn evangélikus püspökasszonyt odaengedte az oltárhoz Ambrosius (Risto Jääskeläinen) helsinki metropolita, korábbi finn evangélikus magyarországi ösztöndíjasból lett orthodox vezető. Emiatt a pátriárka elmarasztalta ugyan az orthodox egyházi vezetőt, mégis egyfajta nyitást eredményezett az ügy a két egyház között. 

Egy másik finn érdekesség, hogy a Lestadiánus ébredés egyik ága 2015 decemberében bevezette a laikus úrvacsoraosztást, így – tanításbeli különbségek miatt – fennáll az egyházszakadás veszélye.

Megtudtuk, hogy Szent Henrik ünnepén helsinki püspöki delegáció járt Rómában Ferenc pápánál. Az együtt tartott ökumenikus istentiszteleten Samuel Salmi oului püspök és az Oulaineni Ifjúsági Kórus szolgáltak. A misén az evangélikusok katolikus testvéreikkel közösen, ámde külön vehettek úrvacsorát.

A finn testvérek készülnek a reformáció 500. évfordulójára is, jelszavuk: Kegyelmet! A reformáció városának Turkut választották és a tervek szerint 2017. május 25-én országos gyülekezeti programokat fognak tartani.

2016-ban tartják meg a következő finnugor lelkészkonferenciát, ezúttal az Inkeri Egyház szervezésében, Petrozavodszkban – jelentette be a találkozón Pap Kinga Marjatta.

1937-ban volt az első ilyen jellegű találkozás, majd az 1968–1981 között tartó kényszerszünet után elkezdődtek újra a találkozások. 2016-ban az evangélikus és ökumenikus témát járják majd körül a résztvevők abban az egyházkerületben, amely 1611-ben alakult, és még ma is erősen missziói szemlélettel bír, hiszen az Uralban és a szibériai részen is vannak gyülekezeteik.

A találkozó ezután Románné Bolba Márta, Bence Áron és Koskai Erzsébet lelkészek részvételével, Balicza Klára moderálásában, kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

A gyülekezetek képviselői ezután átutaztak a finn nagykövetségre, ahol fogadta őket Petri Tuomi-Nikula nagykövet, aki 2016. január elején érkezett állomáshelyére.

Címkék: gyülekezet - finn - magyar - testvér - barát -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!