A nagykövet 2016 januárjától tölti be posztját, de egészen pontosan egy hete érkezett meg állomáshelyére. Viccesen meg is jegyezte a delegáció tagjainak, hogy annyira új ember még Magyarországon, hogy sokszor keresgélnie kell a követségi épületben a hálószobáját.

„Nagy öröm számomra, hogy rögtön a munkám elején találkozhatom önökkel és megismerkedhetem az evangélikus gyülekezetek életével itt Magyarországon” – mondta a nagykövet, aki családjáról elmesélte, hogy nagyapja, Hjalmar Paunu az 1930-as években teológus hallgatóként Magyarországon járt és sokat mesélt neki ittlétéről. Ő később esperes lett a Finn Evangélikus Egyházban.

Lánya, a nagykövet nagynénje pedig Eira Maija Paunu elismert finn teológiaprofesszor asszony volt, ő volt az első nő, aki hazájában teológiából doktorált. Nemrégiben hunyt el 105 éves korában. Élete végéig tudományos munkát folytatott, ezzel őrizte meg szellemi frissességét, egészségét. Az 1950-es és 1960-as években ő is járt Magyarországon ösztöndíjasként.

A nagykövet családját tekintve élő egyházi kapcsolatokkal rendelkezik, korábban a Helsinki Székesegyház gyülekezetében volt képviselő testületi tag és presbiter.

„Édesanyám azt szerette volna, hogy lelkész legyek, de én színész szerettem volna lenni – osztotta meg az információt a csoport tagjaival a nagykövet. – Diplomataként egyesítem magamban egy prédikátor és egy színész tulajdonságait.”

A jó hangulatú fogadáson a nagykövet abba is beavatta a jelenlévőket, mekkora szeretettel fogadták őt finnként korábbi magyarországi tartózkodásakor. Tuomi-Nikula még 1969-ben ruccant át hozzánk Bécsből, ahol németet tanult. Egy osztálytársával, stoppal utazva, sajnos későn értek Budapestre, így az IBUSZ-szobájukat nem tudták elfoglalni. Bementek hát a Gellért Szállóba, ahol az egyik kanapé mögé leheveredtek. A személyzet hamar észrevette őket, felkeltették a diákokat, de amikor megtudták, hogy finnek, adtak nekik egy kis szobát is gratis, ahol meghúzhatták magukat reggelig.

A nagykövet beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az 1900-as évek eleje óta fennálló finn–magyar gyülekezeti kapcsolatok és együttműködés meg fog újulni ittléte alatt.

Fabiny Tamás külkapcsolatokért felelős evangélikus püspök nem csak nagykövetként, hanem testvérként is megszólította őt. „Bár egyházunk sokkal kisebb, mint a Finn Evangélikus Egyház, mégis kezdetektől fogva szoros és eleven kapcsolatokat ápoltunk egymással. Még a legsivárabb kommunista években is fennmaradt ez a viszony. Sokszor illegalitásban vagy féllegalitásban kellett találkoznunk, de mindig voltak olyan finnek, akik segítették a magyarokat. Szeretnénk, ha a kapcsolatápolásnak nem csak múltja, hanem jelene és jövője is lenne” – mondta a püspök, aki hangsúlyozta, hogy az evangélikus együttműködés ma is kiválóan működik, ezt bizonyítják a jelenlévő gyülekezeti képviselők is. Felajánlotta, hogy szívesen megmutatja a nagykövetnek a magyarországi evangélikusok munkáját, mind a gyülekezetekben, mind az oktatás és a diakónia területén.

Petri Tuomi-Nikula nagykövet igyekszik majd ittléte alatt tájékozódni a gyülekezetekről, sőt elmélyül majd a magyar nyelv tanulmányozásában is.

A fogadáson a jelenlévők finn ételkülönlegességeket kóstolhattak meg.