Tulajdonképpen az idei év elején szerették volna megnyitni a hamburgi Al-Nour-mecset új épületét a Hamburg-Hornban lévő korábbi Kapernaum-templomban, közel a 24-es számú autópályához, amely épp ott ér véget. De az épület olyan rossz állapotban volt, hogy nem számíthattak erre. A tornyot is le kell bontani még.

Amikor a harangok korábban megkondultak, minden egyes gongütésnél kövek hullottak a mélybe. Így aztán a mecset átépítése is tetemes költséget fog okozni az Al-Nour Iszlám Centrum Egyesületnek.

Először egymillió euróról volt szó, most akár 2,5-től három millióig terjedhetnek a költségek. A pénzt a gyülekezetnek kell összegyűjtenie. Bár Kuvait állam 1,1 millió eurót adományozott a projektre, de a pénz a régi műemlék templom renoválására volt csak elég, a teljes átalakításra nem. A mecset egyesülete ezért saját bevallása szerint ismét Kuvaithoz fordult azzal az indokkal, hogy „a kuvaiti állam a legdemokratikusabb ország a Golf-régióban”.

Az egykori templomhajóban már elkészült a nők elkülönített helye és az imám helye az imádságra. Alig valami emlékeztet ma már a korábbi templomi használatra. A műemlékvédelem a felújításba mintegy 40 ezer euróval szállt be, az egyesület kérvénye a templomtorony támogatására még nem talált támogatásra.

A helyi protestáns egyház az ötvenes években Otto Kindt tervei alapján épült templomot már 2005-ben bezárta. Amikor 2012-ben kiderült, hogy a templomból mecset lesz, tiltakozás indult.

„Az Iphone korszakában már másodpercre pontosan lehet tudni, mikor van az imaidő”

Az eset egész Németországban az újságok címlapjára került. Az elmúlt év óta az aranyozott kereszt helyett már egy aranyozottan fénylő, sőt éjszaka világító Allah felirat olvasható a 44 méter magas tornyon. Először attól tartottak, hogy egyszer csak elkezd a müezzin is kiabálni. De Daniel Abdin, az egyesület vezetőségének elnöke gyorsan megnyugtatta a kedélyeket: „Az Iphone korszakában már másodpercre pontosan lehet tudni, mikor van az imaidő, ezért nem kell a szomszédságot felverni.”

Annak, hogy miért kellett a templomot átalakítani mecsetté, két alapos oka volt. Először is az egyház Hornban lévő templomát maga adta el, még ha első körben nem is a muszlimoknak. Az eladás azért tűnt ésszerűnek, mert az egyház már nem tudta fenntartani az épületet és az új tulajdonos egy gyerek napközit szeretett volna itt létesíteni. Erre azonban mégsem került sor, így a templom újra piacra került. Az Al-Nour Iszlám Centrum Egyesület véletlenül bukkant a hirdetésre, jelentkezett és megszerezték a tulajdont.

A dolgot Hamburgon kívül kritikusabban szemlélték, mint maguk a hamburgiak. Nikolaus Schneider, aki akkoriban a Németországi Protestáns Egyház elöljárója volt, „baklövésnek” nevezte a templom eladását, és felhívta az emberek figyelmét arra, hogy „ha jobban tudtak volna azonosulni az egyház képviselte értékekkel, akkor erre nem került volna sor”. Úgyszintén „baklövést” emlegetett a hamburgi katolikus érsek, Hans-Jochen Jaschke is.

Maga a hamburgi evangélikus püspök asszony, Kirsten Fehrs is egy „feltűnésmentes, ám hatékony párbeszédet” kívánt a muszlimokkal. A Kapernaum-templom egykori lelkésze pedig egyenesen éltette az Al-Nourt, amiért megmentették az egyébként műemlékvédelem alatt álló templom épületét.

A hamburgi CDU óvatosan kritizálta a terveket. A horni SPD polgári tagozatának képviselője, Hansjörg Schmidt, akinek választási irodája átellenben fekszik a jövőbeli mecsettel, „működőképes vallásközi párbeszédet” követelt.

Csak egy pár szélsőséges, de 600 ellentüntető

Manapság Schmidt már a közös munkát dicséri: „Az egyesület mindent megtesz azért, hogy egyfajta üvegfalú építkezést valósítson meg, beleértve a templom idegenvezetővel való látogatását és a szomszédsággal közös ünnepeket”. Schmidt pár nappal ezelőtt ellátogatott az építkezésre, Johannes Kahrs befolyásos hamburgi SPD képviselővel együtt, akinek választókörzetéhez tartozik Hamburg-Mitte és Horn is.

Amikor 2013-ban jobboldali szélsőségesek bejelentették, hogy tüntetni fognak a horni tervek ellen, csak egy páran voltak jelen a megmozduláson. Ezzel szemben mintegy 600 ellentüntető ment a templomhoz. Ezután a helyzet lenyugodott. Abdin ma már a nagyszerű horni szomszédokról beszél, akik gyülekezetéhez hasonlóan arra vártak, hogy a mecset végre használhatóvá váljék.

A horni mecsetnek – így Abdin – találkozási ponttá kell válnia, nem csak a muszlim hívek számára. „Egy ilyen épületbe talán a nem muszlimok is bejönnek. Egy templom mindig valami különleges hely és az is fog maradni.”

Viszont a korábbi templom a mecset egyesületének is gondot okozott. Először is a magas építési költségek és a hosszú építkezési idővel járó várakozás miatt. Másfelől pedig azért, mert egyszerre 300–350 hívő fér az épületbe. Jelenleg a mecset imaóráit egy korábbi mélygarázsban tartják St. Georgban, Steindamm közelében. Oda pedig 2500 ember jár a pénteki imádságra, így két részletben tudják ott is megoldani az alkalmakat. Amikor a Kapernaum-templomot megvették 600 újabb hívő jelentkezett.

Abdinék tehát rosszul kalkuláltak. „Úgy számoltunk, hogy közülük majd 300-an Hornba fognak járni, a többiek a másik közösségben maradnak majd.”

Hamburgban 50 iszlám istenháza van. De nem utolsósorban a sok menekült miatt, még több mecsetre lenne szükség – vallja Abdin, aki a hamburgi súra elöljárója is, amely a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsa. És a mecsetek nem csak pénteken vannak tele. „A ramadán idején nagy rohamra számítunk, valószínűleg sok menekült lesz az esti alkalmakon”.

Az Al-Nour elöljárója ezért nem csak a horni építkezést felügyeli, hanem további telkeket keres, ahová mecseteket építhetnek.