Áldás leszek. Nem csak úgy kapom és továbbadom, nem csak úgy esetleg. Ez bizonyos, ez tudott. Nyoma lesz rajtam és kérlelhetetlenül meg fog történni. Vajon tudni fogom, hogyha már az vagyok?

Könnyű, mégsem bírom el. Megragadhatatlan, mégsem tudom kikerülni.

Áldás leszel. Ma még nem, de az egész világ visszatartott lélegzettel várja már a pillanatot. Sóvárogva várja, hogy életed könnyű legyen és akadálymentes, hogy letedd a játék-kardokat és a műanyag páncélokat, amikkel minden reggel felvértezed magad, mert így legalább belülről biztonságosnak tűnik az élet. Belülről páncél, kívülről jelmez.

A továbbiak a KötőSzó blogon olvashatóak.