– A gyülekezetnek semmiféle tartozása nincs! – hangsúlyozta a beszélgetés elején Sándor Frigyes evangélikus lelkész a temetőfenntartó nevében. – Mi a temetőt folyamatosan igyekszünk felújítani. Csapokat tettünk ki, de azokat szétverték, elvitték… Utána biztonsági csapokkal próbálkoztunk, ám azt is szétverték. Illetve az sem kis probléma, hogy vannak olyan emberek, akik megnyitják a vizet és úgy hagyják. Gondoljon bele! Ha nincs ott a gondnoknőnk, akkor folyik egész nap a víz.

Járőröznek

Az is tény, hogy hajléktalanok másznak be kapuzárás után a sírkertbe, ezért a rendőrségnek is szólt a gyülekezet vezetője. A hatóság igyekszik odafigyelni, járőrök is feltűnnek a temetőben ellenőrizni, de ennek ellenére megbontják a kerítést és ott tisztálkodnak jó néhányan.

– Nem csak fedél nélküliek tisztálkodnak, hiszen legutóbb egy ötvenes forma, nem hajléktalan kinézetű férfira lettem figyelmes, aki felszólításomra gyorsan odébbállt – mesélte a „klasszikus” csapot-papot otthagyott történetet Sándor Frigyes. – Mi ezzel sok mindent nem tudunk csinálni, azonban több száz ezer forintos vízszámla keletkezik, amit viszont korlátoznunk kell a sírtulajdonosok miatt, akiknek egyébként nem mondhatjuk ezek után, hogy az eddigi háromezer helyett mostantól fizessenek hatezer forintos temetői hozzájárulást.

Ha már sírtulajdonosok. Köztük is vannak olyanok, akik évek óta nem fizetnek, és bizony ez is hiányzik, ráadásul behajtó szerve nincs a fenntartónak.

– Most már meg lehet nyitni a csapokat, igaz, nagyon lassan folyik rajta a víz – tudatta a lelkész. – Úgy állították be, hogy fürdésre tulajdonképpen alkalmatlan, de kezet lehet vele mosni.

Hangsúlyozta azt is, hogy a gondnoknő nem tud mit kezdeni a grafittisekkel és a sírokra vizelőkkel sem… Kérdéses a térfigyelő kamerák felszerelése is, mert szerinte lehetetlen az egész temetőt „befogni”.

– Az volna a megoldás, ha az embereket meg tudnánk arról győzni, hogy ne folyassák a vizet – vélte. – Ugyanakkor fontos, hogy a temetőbe látogatók az értéktárgyaikra is vigyázzanak. Előfordult, hogy a sír mellé letett táskát kifigyelték és elvitték.

A 3-as kettévágta

A Király (egykor Vándor Sándor) út építésekor, amely a Miskolcon átvezető 3-as számú út része volt, a temetőt kettévágták, így területének egy része az út keleti oldalán terül el.

A temetőben nyugszik – többek mellett – Csengey Gusztáv evangélikus teológus, tanár, költő, Soós Károly 1848-as honvéd, Zelenka Pál püspök, Glósz Károly ügyvéd, földbirtokos, Henszelmann Aladár orvos.

Az egykori Mindszent

A Népkert északi oldalában húzódik végig az evangélikus temető, csakúgy, mint ennek északi oldalában a katolikus temető. Ezek egykor a város határát jelentették, és Dobrossy István kutatásai lapján mindkét temető része volt az egykori Mindszent városrésznek, mely Miskolc egyik legrégibb negyede.

Mindkét temetőben, akárcsak a Népkertben, kettős fasor fut végig, idős gesztenyefákból. Ezek a temetőben különleges hangulatot és meghitt környezetet teremtenek.