víz

A karanténidőszak alatt sokan vágtak bele az otthoni kenyérsütésbe. Kovászoltak buzgón aprók és nagyok, sőt voltak, akik pár kenyér kisütése után már családi mikropékségük megnyitásáról kezdtek álmodozni. Jó lenne, ha a kovászolás nem múló hóbort lenne, és a bajok elmúltával se nyúlnánk sokat az olykor minősíthetetlen bolti kenyérhez. De valljuk be, a kovásszal készített kenyér türelmet, gondoskodást és odafigyelést igényel, a mindennapok sodrásában a mai ember pedig nem ér rá arra, hogy még egy ilyen aprócska élőlénnyel is foglalkozzon. De talán épp az új kenyér ünnepén érdemes elgondolkodni a kovászolás isteni dimenzióin.

Hetek óta foglalkoztat Útmutatónk évi igéje: „Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” (Jel 21,6)

Német evangélikus testvéreinknél az év diakóniai mottója így hangzik: „Kenyeret a világnak!” Ám ami ennél sokkalta fontosabb, az az ivóvíz. Míg kenyér, azaz élelem nélkül akár egy hétig is életben lehet maradni, úgy ivóvíz nélkül csak pár napig.

Genf – Az Egyházak Világtanácsának (EVT) Ökumenikus Vízügyi Munkacsoportja (EWN) Afrikai zarándoklat a tiszta vízért címmel állásfoglalást adott ki a 2016. november 27. és 29. között, Nigériában tartott ülését követően.

Miskolc – Tartozások, hajléktalanok fürdenek a temetőben, nincs folyó víz. Ilyen hírek jutottak el a boon.hu szerkesztőségébe a miskolci evangélikus temető kapcsán. Mi az igazság? – ennek járt utána az online lap.

Helsinki – Az ECEN (Európai Keresztény Környezeti Hálózat) kétévenként megrendezett konferenciájára idén Helsinkiben került sor. Az eseményre több mint 80 résztvevő gyűlt össze Európa 23 országából. Az eseményre több mint 80 résztvevő gyűlt össze Európa 23 országából. Egyházunkat Szűcs Kinga és Kodácsy-Simon Eszter képviselték, utóbbit újabb két évre megválasztották az ECEN elnökségébe.

Genf – Az Egyházak Világtanácsa (EVT) és az Ökumenikus Vízhálózat a böjti időszakban közös gondolkodásra hívja tagegyházait és támogatóit a víz témájában.

Az idei nyár különösen forró – aki csak teheti, vízpartra menekül. Hogyha pedig messze a strand, kerti medencében, locsolótömlővel vagy közkúton hűtjük magunkat, legalábbis gyermekeinket. A víz pedig csak folyik, folyik és folyik – de tudjuk-e, mi folyik kevésbé szerencsés földrészeken?

Valamikor a felfoghatatlanul távoli múltban, az ősóceánok vizében pattant ki az élet szikrája. Mindennapjaink és létezésünk ezernyi szállal kötődík a vízhez, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a földi bioszféra léte . A jóminőségű ivóvizet ugyanolyan természetesnek tekintjük, mint a belélegzett levegőt, pedig az új évszázad mint a kezdődő vízhiány időszaka köszöntött ránk. Március 22-én a víz világnapján érdemes végiggondulnunk, mit is jelent számunkra az életet adó víz, jövőnk egyik legfontosabb záloga.

Budapest – Március 22-e a víz világnapja, melynek megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. A világnap célja, hogy óvjuk és védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Szöveg: Galambos Ádám, fotó: Reuters, videó: Issac Cordal: Klímaváltozásra várva