– Miért éreztétek fontosnak, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen egy új, alternatív tanítási formát, az Evangélikus Biblikus Szabadegyetemet is elindítsatok?

Korányi András: – A teológián már évek óta szó volt arról, hogy egy olyan újfajta képzést is indítsunk, ami egyszerre illeszkedik az egyházi képzési koncepcióba, de a felnőttképzésbe is belefér. Az akkreditált kurzusaink mellett meg akartuk nyitni a kapukat a Biblia iránt érdeklődők és a gyülekezeti tagok előtt. A szabadegyetemmel olyanokat szeretnénk megszólítani, akiknek nem szükséges, hogy diplomát szerezzenek, ugyanakkor gyarapítani akarják a tudásukat. Azért is biblikus szabadegyetem a neve, mert itt minden a Szentírás tematikája körül forog.

– A most induló félév programja igazán ígéretes, sőt, az előadások címeit nézve arra lehet számítani, hogy nemcsak evangélikusok, vagy valamely felekezethez tartozók, hanem valláshoz nem kötődők is érdeklődni fognak. Mennyire nyitottak az alkalmak?

Korányi András: – Szeretnénk, ha az Evangélikus Hittudományi Egyetem az egyház szellemi-lelki centruma lenne. Ilyen értelemben a szabadegyetem nem csak az egyház tagjai, hanem mindenki számára nyitott. Azokat várjuk, akiket érdekel az evangélikus gondolkodás, a bibliaértelmezés. Nyilvánvalóan örülünk neki, ha az evangélikus egyház épülését szolgáljuk, ugyanakkor ténylegesen minden érdeklődőt várunk, ugyanis így még izgalmasabb lehet a párbeszéd.

– A szabadegyetem első félévét nem várt érdeklődés övezte, a teológia nagy előadójának ajtajára nemegyszer ki lehetett volna függeszteni a „megtelt” táblát. A visszajelzések alapján mi volt a hívó szó?

Varga Gyöngyi: – A szabadegyetem iránti érdeklődés tényleg várakozáson felüli. Igazán felemelő érzés volt hétről hétre ennyi lelkes hallgatóval találkozni, akik nagyon jó kérdésekkel, hozzászólásokkal gazdagították az órákat. Az érdeklődés elsősorban és mindenekelőtt a Bibliának szólt. Ezen viszont egyáltalán nem lepődtem meg, hiszen azt tapasztalom, hogy nagyon sok embert érdekel a Biblia, és nem feltétlenül csak a keresztényeket. Sajnos egyházi közösségeinkben kevés az a felület, felkínált lehetőség, ahol érdeklődők, istenkeresők és tudatos keresztények elmélyülhetnek a Szentírással kapcsolatos ismeretekben. Az igehirdetés és a bibliaóra műfaja úgy tűnik, nem igazán vonzza be kívülről azokat, akik ezt az egyszerre ismeretterjesztő és lelkileg is megmozgató találkozást keresik a Szentírással.

– Az előző félév tapasztalatai alapján mennyire voltak nyitottak, érdeklődődők a résztvevők?

Kőszeghy Miklós: – Engem is meglepett a hallgatók rendkívüli nyitottsága! Első nagy megdöbbenésünk a résztvevők száma volt, ami körülbelül a háromszorosa volt annak, amire mi előzőleg számítottunk. Részben az órák utáni kérdésekben nyilvánult meg az a fajta nyitottság, párbeszéd, amire korábban Korányi András is utalt. A legutolsó alkalom után a hallgatóknak szeretetvendégséget tartottunk. Nagy örömmel figyeltem, hogy a csoportok milyen nyitottan beszélgettek egymással. Amennyiben célja volt a szabadegyetemnek, hogy egyfajta interakció alakuljon ki, akkor ez sikerült.

– Mekkora előzetes tudás szükséges a szabadegyetemre való jelentkezéshez?

Kőszeghy Miklós: – A szabadegyetem, mint szó bár egybe írandó, ugyanakkor külön is értelmezhető. Szabad, ugyanis csak az érdeklődést kell a hallgatónak magával hoznia, ugyanakkor egyetem, mert nem könnyített, lebutított kurzusokat kívánunk ajánlani, hanem egyetemi szintű előadásokat biztosítunk. Még vizsga is van, ami természetesen bizonyos értelemben szimbolikus. Ami viszont egyáltalán nem szimbolikus: az a szabadegyetem egyetem volta. Nincs értelme „light” kurzusokat tartani, ugyanakkor annak sincs értelme, hogy egy olyan generációt – aki a szó klasszikus értelmében sokkal műveltebb, mint a fiatalok – azért zárjunk ki, mert nincsen diplomájuk.

– A szabadegyetem felfogható egy magasabb szintű ismeretterjesztő kurzusnak?

Korányi András: – Mindenképpen van egy ilyen célunk is. Ugyanakkor nagyon fontos a belső dinamika, ami közösséget formál, amelyik szépen lassan előhozza a rejtett kérdéseket is, valamint önmagát is elkezdi tovább éltetni. Ezt már a második kurzusra érkező regisztrációnál is látjuk: vannak teljesen új jelentkezők és vannak olyanok is, akik már részt vettek az előző képzésünkön is.

– Mik voltak a fő szempontok a féléves kurzus tematikájának kialakításánál?

Korányi András: – Az előző félév egy alapvető rálátást biztosított az Ó- és Újszövetség viszonyára, az Ószövetség világára és a Bibliának az egyháztörténetben érzékelhető vonalára. Mivel sokan fejezték ki, hogy szívesen jönnének egy más tartalomra épülő kurzusra is, ezért idén megpróbálunk egy-egy témára ráfókuszálni.

Varga Gyöngyi: – Igyekeztünk egyszerre tudományos igényességgel, ugyanakkor szabad előadásmódban megközelíteni az egyes témaköröket. Számomra ezt is jelenti a szabadegyetem fogalma. Azt gondolom, hogy a Bibliáról nem lehet komoran, feszes ünnepélyességgel beszélni, mivel ez egy „élő könyv”, amely megmozgat, szüntelenül kihívások elé állít minket, zavarba hoz, és olykor bizony görbe tükröt is tart mindenkori olvasója elé. Fontosnak tartottuk, hogy az információkat óravázlatok formájában kézbe is adjuk, hogy otthon is át lehessen ismételni az órán elhangzottakat.

Korányi András: – Már több vidéki gyülekezet is megkeresett minket, hogy egy az egyben el tudnánk-e vinni hozzájuk a szabadegyetemi előadásokat. Ezt örömmel tesszük, de természetesen végig kell még gondolnunk, hogy ez hogyan lesz az adott helyen érdekes.

– Kérlek, hogy saját óráitok közül emeljetek ki egy-egy előadást, amit különösen is fontosnak tartotok.

Kőszeghy Miklós: – Én fogom tartani az első előadást, ahol összesen kilenc versről szeretnék majd beszélni. A bábeli történet kerül majd a fókuszba. Azok a történetek mindig a legérdekesebbek, amelyekről azt hisszük, hogy ismerjük őket. Azt gondolom, hogy valóban ismerjük őket, de az még nem ok arra, hogy ne ismerjük meg még jobban, még mélyebben a szöveget.

Korányi András: – Nálam a történelem megadja az alapfeszültséget. Az emberi történelemre a Bibliának – keresztény embereken keresztül – hatnia kell. Keresztényként cél, hogy ez valós legyen. Ugyanakkor gyakran beleütközünk a realitások világába. Mindig feszültséget okoz, hogy miként próbáljuk – mind rendszerszinten, mind egyénileg, az egyházban, vagy azon kívül – mindezt feldolgozni. Erre szeretnék majd példákat hozni, hogy ezt a feszültséget mások hogyan oldották meg. Oda szeretnék eljutni, hogy bennünk is tudatosodjon legalább az, hogy ez a feszültség létezik és ne az előre megrágott válaszokat kezdjük el – ízlésünknek megfelelően – elfogadni az élet dolgaiban.

Varga Gyöngyi: – Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy miként lehet a Biblia – ez a háromezer éves grandiózus könyvgyűjtemény – a mindennapjaink útitársa. Hogyan olvassuk? Mi és hogyan érint meg belőle? Miért lehet évszázadok távolából is megszólító, aktuális az üzenete? Ennek jártam utána A Biblia és az élet nagy kérdései című előadásomban. Ha egy nagyon rövid választ kellene adnom erre a kérdésre, akkor úgy fogalmaznám meg: azért, mert az életről, az életünkről üzen. Arról, hogy miként lehet jó, tartalmas, másokat is szolgáló, értékes az élet – és ez az, ami minden embert érint és érdekel…

Evangélikus Biblikus Szabadegyetem
Az őszi kurzus 2016. szeptember 20-án indul, és tíz héten át minden kedden 17:00 órától 18:30-ig tart.
Helyszín: Evangélikus Hittudományi Egyetem;
1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. (térkép)
A teljes kurzus ára: 5000 Ft
Egy kurzuson való részvétel ára: 700Ft