– Egy képzeletbeli, vagy egy valóságos wittenbergi utazásra hívogatnak a Magyar Nemzeti Levéltár idén októberben induló programjának keretében?

– Először egy képzeletbeli útra invitáljuk a diákokat, egész pontosan ez az Utazás Wittenbergbe című levéltár-pedagógiai foglalkozás, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár kínál a felső tagozatos általános iskolás diákoknak és a gimnazistáknak. A képzeletbeli utazás a levéltári órákat jelenti. Olyan érdekességeket, olyan levéltári iratokat, különböző érdekes történeti események, személyek köré csoportosítható órákat kínálunk a diákoknak, amelyek a reformáció történetével, különösképpen magyarországi történetével foglalkoznak. Miután részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, jelentkezhetnek egy országos versenyre, és ennek a versenynek a díja egy valós utazás Wittenbergbe, a reformáció bölcsőjébe.

– Wittenbergről - talán - mindenki tudja, hogy 1517. október 31-én Luther Márton ágostonrendi szerzetes kiszögezte a vártemplom kapujára 95 tételét. De sokaknak ezzel ki is merül a tudása... Mit kell tudnunk, mit tudhatunk meg Wittenbergről? ha végigjárjuk ezt a képzeletbeli utat?

– Nem is annyira Wittenbergről fogunk megtudni dolgokat, hanem azt a közeget ismerjük meg, ahonnan a reformáció elindult, a történelmi kort, azt vizsgáljuk, hogyan jutott a reformáció Magyarországra, kik voltak azok, akik hozták, kik voltak a magyarországi képviselői. Nem egyháztörténelmet szeretnénk a diákoknak tanítani, hanem a magyar köztörténetbe ágyazva megmutatni azt a jelenséget, amelyet a reformáció jelentett. És nem csak a reformáció terjedésének korai szakaszát szeretnénk megmutatni, hanem a közelmúltig kísérni a protestantizmus alakulását. A protestáns egyházak történelmét nem elszigetelten kívánjuk láttatni, hanem együtt a kultúrtörténettel és a magyar történelemmel.

– Milyen anyagok állnak rendelkezésre a levéltárban? Mik között kutathatnak majd a diákok?

– Szerencsére nagyon sokféle anyagunk van itt, az Országos Levéltárban és a megyei anyagokban is. A most megjelent foglalkoztató füzetet és a háttéranyagot, egy online anyagot, úgy állítottuk össze, hogy valamennyi levéltárunkból kértünk javaslatot, iratokat, és ezekre alapoztunk. Nagyon fontosak például az anyakönyvek. De a különböző összeírások, közgyűlési anyagok, épület-tervrajzok... Rendkívül érdekes például megvizsgálni,  hogyan építhettek templomot, milyen megkötésekkel lehetett egyáltalán a protestáns gyülekezeteknek templomépítésbe kezdeniük. A jelképeket is megvizsgáljuk, hogy milyen szimbólumokat használtak a protestáns egyházakban.

– Kik azok a személyek, akik magyar szempontból különösen is fontosak?

– A kultúra területéről a Biblia-fordítókat lehetne említeni, de rendkívül jelentősek a gályarab lelkészek is, egy-egy életpályát bemutatunk közülük is. Aztán ahogy haladunk előre az időben: közéleti embereket, politikusokat, írókat is megnevezünk. De nem annyira egy-egy személy a lényeges, hanem az, hogy a végére kialakuljon a tudás, hogy mit is jelent a reformáció, milyen például az evangélikus és a református egyház, mi jellemzi a tanításaikat stb. Az átfogó tudás elérése lenne a cél, és az, hogy kutatóvá tudjuk nevelni a gyerekeket. Fel szeretnénk kelteni az érdeklődésüket – és akkor talán vissza fognak térni később is, akár családfa-kutatóként vagy helytörténet-kutatóként, vagy a gyülekezetük történetét kutatják majd. Hiszen az egyházközségekben sok iratanyag van ugyan, de ha úgy tetszik a „másik fele”, a világi hatóságok iratai a megyei, városi illetve az Országos Levéltárban találhatók.

– Az is lehet, hogy a jövő levéltárosai nevelődnek majd fel?

– Ez nem titkolt reményünk, hogy talán valaki először kutató lesz, és megszereti annyira a levéltárat, hogy felnőttként ezt a pályát választja majd...

– Hogyan illeszkedik a program a gyerekek tanmenetébe?

– Igyekszünk kapcsolódni. Megvannak azok a tantárgyak, amelyek olyan elemeket tartalmaznak, amelyekhez a levéltári anyag is jól csatlakoztathatóak. Munkatársaim, akik ezt a programot kidolgozták, gyakorló levéltár-pedagógusok. Felvettük a kapcsolatot az evangélikus és a református pedagógiai intézetekkel, konzultáltunk a kollégákkal, meghívtuk őket levéltár-látogatásra. Tőlük is kaptunk értékes javaslatokat. Ezt az összes tudást együttesen építettük bele ebbe az oktató anyagba.

– A Reformációi Emlékbizottság támogatását élvezik...

– Így van, a projekt neve ezért is Reformáció MNL. A magyar kormány által alapított emlékbizottság a fő támogatónk. Több elemből áll a projekt, ennek egyik eleme az említett levéltár-pedagógiai alprojekt. Természetesen a levéltár is támogatóként vesz részt, hiszen munkatervünkbe illesztve végezzük a feladatok egy részét.

– Mikor lesz a verseny, és mikor az igazi utazás Wittenbergbe?

– Most októberben, tehát néhány héten belül indulnak a foglalkozások, a verseny 2017 januárjában kezdődik, megyei, majd országos elődöntő következik május folyamán, az országos döntő pedig itt, az Országos Levéltár központjában, a budai várban, a Bécsi kapu téren zajlik majd. Ezt követően kerül sor a nyertes csapat számára az utazásra. Lehetséges, hogy 2018 tavaszán. A versenyre egyébként háromfős csapatok (+ egy póttag) jelentkezését várjuk. Korlátlan a jelentkezési lehetőség, az egyetlen feltétel, hogy részt kell venniük a levéltári órákon. Várjuk szeretettel az érdeklődőket!

– Honlap és facebook oldaluk is működik már.

– Igen, közvetlen kapcsolatot szeretnénk tartani a fiatalokkal is, érdekes hírekkel, segédanyagokkal szolgálunk, akciókat teszünk közzé, és a társoldalak tartalmait is figyelve frissítjük a felületeket. Hétvégenként pedig igyekszünk könnyedebb témákat megosztani, hogy ki-ki megtalálja a neki legérdekesebb olvasnivalót.

– Tehát utazás Wittenbergbe – beszállás 2016 októberében. Kár, hogy nem most vagyok diák... Felnőtteknek nem szerveznek hasonlót?

– Erre eddig nem gondoltunk, de jó ötlet, megfontoljuk!