A november végi esemény főszervezői Cselényi István Gábor görögkatolikus lelkész, az Isten anyai arca – Egy hipotézis nyomában című munka szerzője, és Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetője voltak. A tizenöt előadásból álló sorozat minden tagjára sajnos nem térhetünk ki. Az alábbiakban a két szekcióban zajló tudományos nap szubjektív áttekintését olvashatják.

Éva, a „kihívó” és egyéb bibliaolvasási kihívások

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, kultúrtörténész – mint vállaltan „a tanításon kívül álló” – vizuálisan értelmezte a bűnbeesés történetét spontán táblarajzokkal igazolva, hogy a kört nem lehet négyszögesíteni. Ádám és Éva Isten képmása, ebből következően Isten is kétarcú lény, állapította meg. A templom ég és föld együttes mása, folytatta, innen ered az anyaszentegyház elnevezés is. A képet kevésbé értik az emberek, mint a szöveget, állította a mozgóképkészítő, és hangsúlyozta, hogy a kép helyét épp a reformáció hatására vette át a szöveg, és ennek – ezt már csak sugallta – (spirituális értelemben vett) árnyoldalai is vannak.

Bibliaolvasói érzékenyítést végzett előadásában Varga Gyöngyi is. Az elfátyolozott női arccímmel az EHE Ószövetségi Tanszékének vezetője Hóseás könyvének 11. fejezetét, elsősorban annak istenképét vizsgálta. A tudományos kommentárok a próféta beszédét – az előadó állítása szerint – egyoldalúan Isten atyai szeretetének képekben és metaforákban gazdag példájaként elemzik. A Varga Gyöngyi által részletgazdag módon kibontott, inkluzívabb megközelítés fellebbenti a fátylat Isten tápláló, gondoskodó valóságáról, női arcáról. És – tehetjük hozzá – kívánatos volna, ha ez nem csak amolyan „női olvasat” volna.

A továbbiak a KötőSzó blogon olvashatóak.