nő

Az abortusz megítélésében nincs konszenzus a világ számos társadalmában, így a magyarban sem – ám a keresztény egyházak és híveik körében sem. A művi terhességmegszakítás mint törvényi lehetőség az átlátható szabályozással együtt sem mentes az ellentmondásoktól és az etikai dilemmáktól. Írországban tavaly szavazták le az évtizedekig fönnálló teljes abortusztilalmat, ugyanekkor nagy viták folytak, polgári megmozdulások zajlottak a szintén szigorú abortuszszabályozású – és további szigorításokat kilátásba helyező – Lengyelországban is. Nem sokkal később az Egyesült Államok New York államában megszavazott úgynevezett reproduktív egészségügyi törvény hatására is feléledt a vita, aktuálisan pedig az észak-írországi jogszabály-módosítás kapcsán estek egymásnak az életvédők és a jogvédők.

Hosszú ideje elterjedt és igen széles körben elfogadott narratíva a jelenlegi közbeszédben, hogy a hagyományos magyar társadalomban a nők elnyomása, megsemmisítése, férfiak által való leuralása volt „a normális”. Ugyanezen közbeszédben nemegyszer előkerül a még fennmaradt hagyományos társadalmi szegmensekben (például a székelyeknél, csángóknál) dívó állítólagos hímsovinizmus. De vajon mi ebből az igazság – és mi a mítosz? Cikkünkben ezt járjuk körbe a házasság kérdésére fókuszálva, annak vizsgálatával, hogy mennyiben biblikus a tradicionális magyar családmodell, és mit tanulhatunk a sikeres házasság kapcsán őseinktől, mindenekelőtt Isten igéjéből.

Budapest – Az evangélikus egyházban nők is végezhetnek lelkészi szolgálatot, és betölthetnek bármilyen egyházi tisztséget. Magyarországon 1972-ben szentelték fel az első női lelkészt, Kovács Etelka személyében. 1987. május 27-én a Deák téri evangélikus templomban egyedülálló alkalom volt, hiszen 13 nőt állítottak lelkészi szolgálatba a Magyarországi Evangélikus Egyházban. Erre emlékezünk a Zákeus Média Centrum archív videófilmjével.

Nézzünk szembe a ténnyel: szexszel átitatott kultúrában élünk. A filmeket, zenéket, regényeket, a politikát és a reklámokat is a szex uralja. Kultúránkban a szexről formált, ünnepelt nézet lényegében ez: ha jólesik, csináld!

Budapest – 2019. február 2-án tartották a világimanap előkészítő konferenciáját. A 2019. március 1-jei világimanap programját szlovén asszonyok állították össze. A Lk 14,17 igeszakaszát fókuszba helyező, „Jöjjetek, mert már minden készen van!” című program a társadalmi periférián élőkre irányítja a figyelmet.

Yola – Először tartottak konferenciát a Nigériai Evangélikus Egyház (LCCN) női lelkészei és teológusai – mintegy 90 fő, köztük 76 nő – részvételével Yolában.

Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

Róma – Ferenc pápa történelmi döntést hozott, amikor ez év áprilisában két pap mellett három nőt is kinevezett a Hittani Kongregáció tanácsadójának. A 16. század óta fennálló, a kilenc vatikáni kongregáció közül a legnagyobb hatalommal bíró testület történetében az első alkalom, hogy tanácsadói közé nők, illetve laikusok is bekerültek.

Ez az írás mintegy háromszáz esketés, de leginkább a saját házasságunk tapasztalataiból született. Köszönetet mondok ezekért a tapasztalatokért feleségemnek.

Nemrégiben az egész világ felfigyelt azoknak a nőknek a szavára, akik felszólaltak az őket ért munkahelyi zaklatások ellen. Kiderült, hogy még az egyébként a férfi-női egyenjogúságra törekvő társadalmakban is bőven vannak csontvázak a szekrényben, és hogy a hétköznapi szexizmus sokszor ártalmatlannak tűnő megnyilvánulásaival szemben még mindig tehetetlenek vagyunk. Néhány női lelkészt kérdeztünk arról, hogyan látják ők a nők helyzetét ebben a hivatásban, és tapasztaltak-e szexista megnyilvánulásokat a gyülekezetekben.