Istentisztelet – újra gondolva?

A veszélyhelyzet csökkenésével most vasárnap tartották a Nyíregyháza–Kertvárosi Evangélikus Egyházközség első nyilvános alkalmát a gyülekezet lelki otthonában, a Bolyai téren. „A védekezési előkészületekkel együtt formai és tartami kérdéseket is végig kellett gondolnunk” – magyarázta Laborczi Géza lelkész. 

„Már a Facebook élő közvetítések ideje alatt is látható volt az, hogy az újonnan, a virtuális térben megszülető közösség oldaláról felmerül az igény a folytatásra – mesélte a lelkész. – Hogyan tudjuk a hagyományos istentiszteleti formát és az online közvetítés igényét úgy összehangolni, hogy ez mindenki számára „nyereséget” jelentsen, pontosabban az Isten országa épülését szolgálja a Bolyai téren éppúgy, mint az internet világában? Az első tapasztalat az, hogy egyrészt a közvetítés technikájának fejlesztésével. 

Ugyanilyen fontos a tartalom kérdése is: azért, hogy a „nézőket” a képernyő előtt tudjuk tartani, úgy döntöttünk, hogy egy rövid igehirdetés után a vasárnap témáját „stúdióbeszélgetésben” visszük tovább.” 

Exaudi vasárnapján a gyülekezet lelkészei és hitoktatója vallottak arról, hogy mit tekintenek szolgálatuk fókuszának. Az elmondottakkal kapcsolatban már a helyszínen és az interneten is több pozitív visszajelzést kaptak.

„Az biztosan látszik már, hogy hosszú út áll előttünk. A hagyományok megtartása, az újra fogalmazás szükségessége és az evangélium hirdetésnek minőségi követelménye eddig járatlan útra hív minket” – tette hozzá Laborczi Géza.

Meg kell vizsgálni, hosszútávon hogyan lehet jobban kihasználni az online adta lehetőségeket

Bakonycsernyén a püspöki körlevél megérkezése után amilyen gyorsan csak lehetett megalkották a védekezési szabályzatot, alaposan megvizsgálva azt, hogy az előírások közül mi és hogyan, mi módon alkalmazható a gyülekezetben. Szarka István esperes szerint meglepően sokan jöttek el a vasárnapi istentiszteletre. „Nagy templomunk van, de mégis alaposan át kellett gondolni azt, hogyan tudjuk leültetni a híveket. Mintegy 100-an elférnénk kényelmesen a szabályok betartásával, de az első alkalommal összesen 49-en voltunk. Azt éreztem, hogy az emberek nagyon vágyták már a találkozás lehetőségét, az istentisztelet előtt és után nagyon örültek egymásnak, sokat beszélgettek.”

Egy helyi vállalkozótól kézfertőtlenítő tartályt kaptak, így az érkezők tudtak kezet fertőtleníteni, az énekeket pedig kivetítették az istentiszteleten.

Online és élő istentisztelet is volt ez egyben, ami sokkal több munkával járt, mint az eddigiek. A lelkész szerint akkor lehet hosszútávon folytatni az online istentiszteletet, ha kap a gyülekezeti tagoktól segítséget, és fel tudnak állítani egy stábot. „Nem lehet az imaközösséggel együtt lenni, emberekkel beszélgetni, az istentiszteletre figyelni úgy, hogy közben technikusi feladatokat is ellát az ember” – jegyezte meg a lelkész, aki az eddig alkalmakat három gyereke és felesége segítségével oldotta meg.

„Nem kis büszkeség van a szívemben, hogy eddig a családom ilyen odaszánással segített nekem. De ha az élet újra a normál kerékvágásba kerül, el kell döntetni, hogy milyen fordulatot akarunk a karantén után, mi az, amit vállalni tudunk és mi az, ami erőn felüli” – magyarázta az esperes, aki azt is észrevette, hogy saját egyházmegyéjében a lelkészek, de még ökumenikus szinten is más egyházbeli szolgatársai is fellélegeztek a kényszerpihenőben, a korábbi túlhajtás miatt.

„Az online világ arra is megtanított, hogy szórvány, leépülő egyházközségben, illetve lelkész nélküli gyülekezetekben el kellene gondolkodnunk az emberek elérésének másféle módozataiban. A lelkészek sokszor emberfeletti terheket hordozva érnek el pár embert. A szórványban élő hívek közösségbe integrálására az online térben megoldható lehetne áhítatokkal, rendszeres istentisztelet közvetítésekkel és ha biztosítunk bizonyos időközönként személyes találkozási lehetőséget, akkor a közösséghez tartozás érzése is megmarad.”

„Túllettünk ezen, újra itt vagyunk”

A soltvadkerti lelkész eredetileg pünkösdre tervezte a templom megnyitását. „Mivel pünkösd az egyház születésnapja, szép párhuzam lett volna az újjászületés, az újranyitás napját ünnepelni először” – magyarázta megkeresésünkkor Homoki Pál lelkész. A helyi körülmények azonban közbeszóltak, hiszen a katolikus testvérek is már két hete miséztek, a református templomot is megnyitották a hétvégén, így az evangélikusoknak is fel kellett készülniük a nyitásra.

„Meglepetést okozott, hogy másfélszer többen voltak a templomban, mint egy szokásos vasárnapi istentiszteleten. A törzsgárda gyülekezeti tagok mindannyian eljöttek az alkalomra, de ez az időben való hirdetésnek is köszönhető” – tette hozzá a lelkész.

Az elfogadott védekezési szabályzatot mindannyian betartották, egy embert küldtek vissza a kocsihoz a kint felejtett maszkjáért.

„Az istentiszteletet áthatotta a meghatódottság. Amikor bezárni kényszerültünk a templomot, úgy köszöntünk el az utolsó istentiszteleten, hogy túlleszünk ezen is. Most elmondhattuk: Isten kegyelméből itt vagyunk ismét, igen, túllettünk ezen, újra itt vagyunk.”

A délelőtt rögzített istentiszteletet az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is le fogják adni este hat órakor a Facebookon. Eddig kettő délelőtti istentisztelet volt a gyülekezetben, de mivel a közöttük lévő időben nem tudják az egész templomot fertőtleníteni, ezért délelőtt egyet tartanak meg, a másik istentisztelet helyett pedig online istentiszteletet biztosítanak este. Sok dilemma után pünkösdre meghirdették a mozgó úrvacsorát, bemártással.

A szemkontaktus újrafelvétele

Erdélyi Csaba rákospalotai lelkész érdeklődésünkre elmondta, hogy már kezdetektől fogva online istentiszteletet tartanak élőben a Facebookon és felvételről a Youtube-on is, Ponicsán Erzsébet lelkésznővel együtt. Ezek az alkalmak a templom megnyitásával sem fognak véget érni.

„A mi online istentiszteleteink különlegessége az, hogy teljes liturgiát tartunk, mintha a gyülekezet ott lenne. Erre igény mutatkozott, sokan épp a teljes istentisztelet miatt kezdtek el követni bennünket. A gyülekezetből is csomó idős ember regisztrált a Facebookra csak az istentiszteletek kedvéért – számolt be Erdélyi Csaba lelkész. – Az a tapasztalat, hogy az elért emberek 30-40 százaléka meg is nézi ezeket a közvetítéseket. Sok visszajelzést kaptunk olyanoktól is, akik nem a gyülekezetünk tagjai, sőt nem is járnak templomba, nem is vallásosak, mégis szimpatikusnak tartják ezeket az alkalmakat.”

A gyülekezetben lehetőségként hirdették meg a vasárnapi istentiszteleti alkalmat, hangsúlyozva azt, hogy megfelelő feltételek mellett mehetnek be a templomba a gyülekezeti tagok. Többször is elmondták, hogy bár egy bizonyos időszak véget ért, nem azt jelenti, hogy vége a járványnak. Kérték, hogy a gyülekezeti tagok tartsák meg a korábbi szokásokat és életkorukból adódóan a veszélyeztetett korosztály inkább továbbra is csak otthonról kövesse nyomon az istentiszteletet. A heti átlagos jelenléthez képest így kevesebben voltak az alkalmon.

„Mivel van gyakorlatom az élő istentiszteletek terén, ezért nekem nem okozott nehézséget az átállás. Most viszont jó volt az, hogy újra fel tudtam venni a szemkontaktust azokkal, akikhez csak a képernyőn keresztül szóltam eddig” – tette hozzá a lelkész.

Istentiszteletek – korosztály szerint

A pesterzsébeti evangélikus gyülekezetben – hasonlóan több más egyházközségünkhöz – március 16. után minden gyülekezeti közösségi alkalom online felületre költözött. Az istentiszteletek, gyermek-áhítatok, bibliaórák előre felvett, megvágott videoanyagként érkeztek a hívekhez, az ifjúsági órákat, édesanya kört ZOOM-meetingként, illetve új közösségi alkalomként a gyülekezeti családos találkozót szintén ZOOM-meetingként oldották meg.

„Exaudi vasárnapján, két hónap után megnyitottuk a templomajtót, és az elfogadott védekezési szabályzat előírásai szerint készítettük elő az istentiszteletet – számolt be Blatniczky János Dániel lelkész. – Ennek meghirdetését a gyülekezet Facebook-oldalán, levelezési listáján, illetve a mennybemenetel ünnepi istentisztelet előre felvett közvetítésében tettük meg. Úgy tűnik a nyitás híre tulajdonképpen mindenkihez eljutott. Voltak, akik visszajeleztek (idősek), hogy nekik még korai, de alapvetően azt a jelzést kaptuk, hogy nagyon örülnek a hívek a kapunyitásnak. Mindezt annak ellenére is, hogy a megszokottól jelentősen eltértek ezek az istentiszteletek.”

A gyülekezetnek két istentiszteleti helye van, Pesterzsébet és Soroksár, illetve a korhatárra is szerette volna figyelemmel lenni. Ezért Exaudi vasárnapjára összesen három istentiszteletet hirdettek meg: 9.00 órakor 65 év felettieknek, 10.00 órakor 65 év alattiakat hívták.

„Mindhárom istentisztelet rövidített liturgiás volt, néhány versszaknyi énekekkel – magyarázta a lelkész. – A kezdő és záró énekek között zsoltárolvasás, imádság, igehirdetés, Miatyánk, áldás hangzott el, aminek rövidsége nagyon furcsa érzés volt lelkészi oldalról is egy vasárnap főistentiszteleti idejében, de tudomásul vettük, hogy ezen az áron lehet újra együtt a gyülekezet. Két hónapig minden prédikációt emberek jelenléte nélkül mondtunk el, így most egészen furcsa volt érdeklődő arcokkal találkozni. Amennyire a videofelvételek során furcsa volt a kameralencsének prédikálni, annyira lehetett érezni most a valóságosan jelen lévő hívek tekintete előtti felelősséget.”

Az istentiszteletet élő adásként is közvetítették, tudva, hogy sokan még otthon maradtak. Utólag többen jelezték – olyanok, akik egyébként jelen voltak –, mennyire jó, ha újra megnézhető az interneten is az istentisztelet, annak ellenére, hogy évek óta készült az istentiszteleteinkről videofelvétel, amit utólagos megnézésre közreadtak.

„Az együttlét örömét cseppet sem korlátozta az, hogy a templomba maszkban lehetett csak belépni és a belépéskor mindenkinek fertőtlenítenie kellett a kezét – mondta Blatniczky János Dániel. – Mindenki nagyon komolyan vette a helyzetet és igen rugalmasan, megértően fogadták azokat a higiéniai szabályokat, amelyeket be kellett tartanunk, illetve az alkalmak korosztály szerinti bontásban történő megtartását. Alapvetően azt lehetett érzékelni, hogy nagyon szívesen jönnek a templomba újra. Számítottunk természetesen arra, hogy az óvatosság miatt a normál helyzethez viszonyítva jóval kevesebben fognak eljönni. Ehhez a váradalmunkhoz képest azonban mégis szép számban érkeztek a hívek, Pesterzsébeten 60-an, Soroksáron 10-en voltunk együtt, körülbelül feleannyian, mint a vírusmentes időkben.”

A lelkész elmesélte azt is, hogy az istentiszteletek után a szellőztetés, padfertőtlenítés mellett rövid kiértékelést is sikerült tartani a résztvevő presbiterekkel, és mindenkinek alapvetően pozitív volt a visszajelzése, sőt azonnal gondolatok, ötletek fogalmazódtak meg a pünkösdi istentisztelettel kapcsolatosan.

„Hálásak vagyunk a közösség megéléséért! Örömmel imádkoztunk Lélekért, erőért és örömért, a közösségért” – zárta gondolatait a pesterzsébeti lelkész.

Az idősek is megtanulták az okoseszközök használatát

Blatniczkyné Hammersberg Ganczstuckh Júlia soroksári plántáló lelkész is megerősítette azt, mennyire várták már a hírek a személyes találkozás lehetőségét. Itt elég magas a gyülekezet azon tagjainak átlagéletkora, akik rendszeresen templomba járnak. A gyülekezet másik pólusa, a hittanos gyerekek hada, akikkel egyelőre továbbra is online módon találkoznak a hittanórákon a Teamsben, ifjúsági órán a Zoomon, valamint saját készítésű bábos jelenetek küldésével próbálja ébren tartani a bábcsoport lelkesedését.

„Egészen megható volt, ahogy az idősek az elmúlt két hónapban folyamatosan tanulták a különféle okoseszközök használatát, és csatlakoztak egyre felkészültebben: egy idő után már nemcsak az online istentiszteleti közvetítéseket követték vagy az esti zsoltározást imádkozták végig, hanem a soroksári plántáló gyülekezet számára szervezett zoom-meetingeken is egyre nagyobb örömmel és rutinnal vettek részt, miközben együtt tanultuk az online találkozóra való érkezés lépéseit – adta tudtunkra a lelkésznő. – Még azt is rendkívüli türelemmel fogadták, amikor tévedésből egy másik zoom szobában vártam a testvéreket, mint ahová a linket kiküldtem, és csak csúszással, telefonhívások segítségével sikerült egymásra találnunk azon az estén. Természetesen azt minden zoomos és telefonos beszélgetés alkalmával megkérdezték a drága soroksári testvérek, hogy mikor indulunk – utalva a személyes, templomi találkozók újraindulására. Ezzel az óvatossággal vegyes várakozással került sor vasárnap a kis, átépítésre váró templomunkban a járvány utáni első délutáni istentiszteletre, ahová a testvérek nagyon felkészülten, maszkban és kesztyűben, illetve fertőtlenítő használatával érkeztek.  Türelemmel tudomásul vették, hogy távol kell ülnünk egymástól, és kevesebbet éneklünk a megszokottnál. Azt azonban be kell vallanom, hogy így sem sikerült rövidebbre szabni az istentisztelet idejét másfél óránál, mert az összegyűlt tíz embernek rengeteg élménye és megbeszélnivalója volt egymással.”

Miután a templomépítés ügye sem állt le a karantén idején, hanem új, a korábbiaknál is nagyobb lendületet vett, bőven volt okuk a híveknek a hálaadásra, és arra, hogy imaközösségben vigyék Isten elé gyülekezetük külső-belső épülésének ügyét.

„Nagyon hálásak vagyunk azért is, mert mindnyájunkat megtartott Isten kegyelmesen, senki nem kapta el a koronavírust – tette hozzá örömmel a lelkésznő. – Az istentisztelet teljes idejét ez az öröm és a hála hatotta át. Átbeszéltük a bezártságból fakadó nehézségeket és örömöket is. Megosztottuk egymással tapasztalatainkat, és azokat az új szokásokat, amelyek olyannyira beváltak a hitünk gyakorlása és a mindennapi élet terén, hogy a veszély elmúltával is ragaszkodni fogunk hozzájuk.”

Az igehirdetés alapja a hegyi beszéd bevezetése volt, annak az elhatározásnak első lépéseként, hogy ezeken a délutáni istentiszteleteken részekre bontva végigveszik a teljes beszédet, megvizsgálva, mit mond Jézus az Ő követéséről. „A járvány idején élessé vált mindannyiunk számára, hogy mi az, ami igazán fontos, és mi az, amit annak hittünk, de valójában teljesen szükségtelen. Ezek a felismerések pedig módosították nemcsak az életvitelünket, hanem az értékrendünket is, és mélyítették kapcsolatunkat Istennel” – vélte Blatniczkyné Hammersberg Ganczstuckh Júlia. A soroksári testvérek örülnének, ha a személyes találkozás mellett megmaradnának azok az online tartalmak, amiket otthonaikban is meg tudnak nézni, akár egymás után többször is.

Éneklés még nincsen Sopronban

Sopronban is megnyitották a templomok kapuit. Az evangélikus gyülekezet vasárnap három istentiszteletet is tartott, kettőt magyar, egyet német nyelven. Az óvintézkedések miatt még nem minden a megszokott rendben zajlik. Pelikán András, a Soproni Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze elmondta, hogy most nem énekelnek az  istentiszteleten, de remélik, hogy ez hamarosan változni fog, hiszen ez sokat ad hozzá a közösség együttlétéhez, az együtt töltött időhöz. „A gyülekezetben szinte mindenki átérzi azt, hogy még így is nagy ajándék, hogy újra itt lehetünk a templomban” – tette hozzá a lelkész az m1 Híradójában (VIDEÓ).

Angyali reggelek, ráhangolódásként pünkösd ünnepére

Szarvason már a pünkösdi ráhangolódás jegyében hirdették meg az Angyali reggelek újabb sorozatát. Lázár Zsolt esperes elmesélte, hogy ahogyan a tanítványok tíz napig várták Isten lelkének elküldését, úgy várják most Szarvason is a pünkösdi következő alkalmat, az Istennel való újrakezdés jegyében. „Újrakezdés Istennel! Újrakezdés Jézussal! Újrakezdés a Szentlélekkel!” – ez a mottónk, magyarázta a lelkész. Minden reggel 8 órától az Ótemplomban különböző felekezetű lelkészek szolgálnak. Az áhítatokat a Rádió Szarvas mellett természetesen élőben lehet megtekinteni a Facebookon és a Youtube-on is.