A Magyarországi Evangélikus Egyház egyetlen, Bajusz Kálmán újpesti orgonaépítő orgonája 1884 óta áll a maglódi templomban. 1910-ben maga a mester bővítette kilenc regiszteresre. Az első világháborúban ónsípjait rekvirálták. Ezeket még pótolta a gyülekezet. 1945-ben sípjait széthordták, mechanikáját tönkretették. Javítását már csak rézsípokkal tudták megoldani. Utolsó nagyobb átalakítása 1978-ban történt. Ekkor fúvómotorral látták el, pedálművét bővítették.

A reformáció 500. évfordulójának közeledtével a Maglódi Evangélikus Egyházközség elhatározta, hogy a még 1998-ban megindult munkálatokat befejezve, 2017-re felújítja templomát. Ennek a folyamatnak az egyik utolsó mozzanata a 132 éves műemlék orgona felújítása.

A szándékot megvalósítás követte. A Nemzeti Kulturális Alaptól és az Egyházzenei Bizottságtól kapott pályázati pénz, a települési önkormányzat támogatása és az egyháztagok adománya fedezte a felújítás költségeit.

Kormos Gyula műemléki orgona felügyelő irányításával Varga László orgonaépítő mester az orgonát, Derdák Éva szakrestaurátor pedig az orgonaszekrényt újította fel. A munkálatok végösszege: 8 278 187 forint volt.

November 20-án, az egyházi esztendő utolsó vasárnapján, ünnepi istentiszteletre gyülekeztek a maglódiak. Fabiny Tamás püspök igehirdetésében, Luther Márton zenéről megfogalmazott gondolatain keresztül hívta a gyülekezet tagjait közös zenélésre, amelynek célja Isten dicsőítése és az ember szolgálata volt. Hangsúlyozta, hogy a híveknek élő orgonasípként kell megszólalniuk, mindig az abszolút hanghoz, Jézus Krisztushoz igazodva, így hozva létre a világban a tökéletes összhangot: az Istent dicsérő harmóniát.

Bak Péter egyházmegyei felügyelő köszöntő szavai után felolvasták Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (egykori maglódi református lelkipásztor) sorait. Levelében szintén a hangszerek királynőjének csodálatos harmóniákat megszólaltató sokféleségét és sokszínű hangvilágát méltatta, amely bár töredékes és véges harmónia, ám a végtelenre és a tökéletesre irányítja figyelmünket, hiszen a hit által létrejövő művészet Isten felé vezeti hallgatóságát.

A liturgiában Solarik Vilmos a felvidéki testvérgyülekezet – Gömörhosszúszó – lelkésze szolgált.

A maglódi Vermesy Fúvószenekar, a Vermesy Kamarakórus és a Magdala Kórus zenei szolgálata emelte az ünnep fényét. Az orgonát Simon Barbara orgonaművész, karvezető és Petrovics Jánosné kántor szólaltatták meg.

A maglódi evangélikus templom hazánk egyik legszebb belső berendezésű temploma. Közel két évtizede a karzatokon eredeti fa táblaképek kerültek elő. Az orgonakarzat jobb oldali, hárfázó Dávid királyt ábrázoló képe alá 18. századi palócos-tót dialektusban, a 149. zsoltár 1. versét írták: „Zpjweyte HoSpodinu pisen Nowau Chwǎlu jeho wshromazdénj swatem!” Azaz „Énekeljetek az Úrnak új éneket; dicséretet a hívek gyülekezetében!” Az ősök tudtak valamit. Azt, amiről a ma élőknek sem szabad megfeledkezniük: egy orgona restaurálásánál, épületek megújulásánál sokkal fontosabb a lelki ház megújulása. Az, hogy Krisztusban megújított életű emberek dicsérjék énekükkel Istent a Szentlélek által az Ő egyházában – Maglódon is.