– Az elmúlt időszakban európai uniós forrásból mekkora összegű támogatásokat nyertek el pályázat útján evangélikus egyházi- illetve gyülekezeti projektek?

– Az Európai Unió hétéves fejlesztési ciklusokkal számol. Az elmúlt időszakban (2007-2013) két nagyobb pályázati program volt elérhető ezzel kapcsolatban hazánkban, az egyik az Új Magyarország fejlesztési program, ami átalakult Új Széchenyi Tervvé. Ebben 174 darab sikeres evangélikus projekt volt, amelyek mintegy 8,8 milliárd forint fejlesztési támogatást nyertek el.
 másik nagy kalap az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Terv) volt, melyen jellemzően 5.000 fő alatti települések tudtak indulni, vidéki örökség megőrzésre, illetve vidékfejlesztésre. Itt 106 projekt nyert 1,7 milliárd forintnyi támogatást.

– Mondanál példákat a megvalósult tervekre?

– Először az Új Széchenyi Terv keretében megvalósulókból ragadnék ki pár példát: a békéscsabai szeretetotthon bővítése, alapszolgáltatás kialakítása történt meg, de ugyanígy Tótkomlóson, Szarvason is valósult meg fejlesztés. Nyíregyházán Családok Átmeneti Otthona, Pestszentlőrincen, Soltvadkerten és Kiskőrösön óvodafelújítás és -bővítés volt.
Az evangélikus középiskolákban lezajlott digitális tábla-program is ennek része volt, de a tanulói illetve tanári laptop program is. Rengeteg energetikai fejlesztés is volt az utóbbi időszakban egyházunkban, amelyek most nyáron, az őszbe is belenyúlóan, szinte dömpingszerűen zajlottak le. Családi, közösségi programok is létrejöhettek Vanyarcon, Nyíregyházán és környékén...stb.
Másodsorban pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnál sok kisebb település templomfelújítása jöhetett létre. Nehéz kiragadni példákat, az én szívemhez talán a sárszentlőrinci áll a legközelebb.
Vadosfától Arnótig - az ország egyik szélétől a másikig - templomaink közel az egyharmada meg tudott újulni. Nem mindegyik teljesen, van, ahol csak kívül van ahol csak belül, de azt gondolom, hogy nagy lehetőség volt a két kalapból együtt a 10,5 milliárdnyi támogatás elnyerése és hasznosítása. Az önerővel és az egyházi támogatással együtt 11,5-12 milliárdnyi fejlesztés valósulhatott meg, amelyet csak önerőből egyházunk nem tudott volna megtenni.

– Jelenleg milyen tervek vannak folyamatban?

– Most kezdődik 2014-től az új támogatási ciklus. A héten (szeptember első hete - a szerk.) hagyta jóvá az Európai Unió a magyar fejlesztési programot, amely a Széchenyi 2020 néven fog működni. A palyazat.gov.hu oldalon lehet elérni a különböző operatív programokat, amelyek egy-egy fejlesztési irányt fognak össze. Így lesz továbbra is energetikai-, humán-erőforrás fejlesztési-, területfejlesztési operatív program. Ezeket a programokat érdemes ezen az oldalon megnézni.
Mi is készítettünk egy összefoglalót, amelyet megpróbáltunk eljuttatni minden gyülekezetünkbe és intézményünkbe. Azonban volt ehhez kapcsolódóan egy projektgyűjtési felhívásunk is. Kértük, hogy küldjék be nekünk az irodára a gyülekezetek és intézmények, illetve küldjék el a megyei tervezéséért felelősöknek is, hogy milyen fejlesztéseket terveznek megvalósítani, mert most dől el az, milyen fejlesztések valósulhatnak meg, mik lesznek a fő irányok.
Az egyházi fejlesztésekkel kapcsolatban jellemzően nem fog változni az irány. Mivel az intézményrendszerünk sok helyen még elhanyagolt, ezért fontos lesz továbbra is az infrastrukturális fejlesztés, de ahogy érzékelem, az egyházvezetés is azt próbálná erősíteni, hogy minél több úgynevezett programtípusú (például humán erőforrás, családi, gyülekezeti közösséget összekovácsoló, társadalmi integrációt megvalósító) fejlesztés valósuljon meg. Amin ezen kívül még el kell gondolkodnunk az az, hogy esetleg a gazdaságfejlesztésben van-e keresnivalónk. Olyan programokban, ahol az evangélikus egyház nem csak a hívek vagy az állam jóakaratára építhet, hanem saját maga is nyereségre tudna szert tenni valamilyen vállalkozási formában.

– Mi egy projekt menete? Mikor kapcsolódik be az egyház, ha a projekt megvalósításához a gyülekezet támogatásra szorul?

– A pályázati szabályrendelet 2008 óta működik. 2011-ben ez alapos átszabáson esett át, de azóta is - kisebb változtatásokkal - ez van hatályban.
Ez egyfajta bejelentési kötelezettséget ír elő, másfelől támogatási lehetőséget biztosít. Valamennyi egymillió forint feletti projektet be kell jelenteni az Országos Irodának. Ez a MÓKUS rendszeren keresztül fog zajlani, Bogdányi Gáborral dolgozunk ezen, hogy összeálljon ez a rendszer (ld. a fejlesztővel készített korábbi interjúnkat ITT. – a szerk.) és az ősz folyamán elinduljon.
Ennek a bejelentésnek több célja van: egyrészt szükséges, hogy az Országos Iroda illetve az iroda szakmai egységei láthassák és véleményezhessék ezeket az elképzeléseket, másrészt a különböző egyházi kormányzati szintek, például az egyházmegyék és kerületek is lássák ezeket és ha szükséges, akkor az egyes fejlesztési elképzeléseket össze tudják hangolni.
Már a projekt ötletnél jó ezt megtenni, mert a legelején elkezdődhet egy közös gondolkodás arról, hogy azon a bizonyos településen érdemes-e óvodában gondolkodni vagy inkább az idősek felé nyújtott szolgáltatás formájában jobb-e nyitni?
Amikor a projektötlet tud illeszkedni pályázati kiíráshoz, felhíváshoz, akkor jön a következő lépés: magát a projekt dokumentációját és tényét be kell jelenteni és be kell nyújtani. Ennek sem az ellenőrzés, hanem sokkal inkább az együttgondolkodás a célja.
Maga a pályázati munkaág erősen partnerközpontúan működött eddig is, és azt érzem, hogy jól működött ez a fajta bejelentési kötelezettség és partnerség.
A támogatást az országos egyháztól magához a projektek előkészítéséhez, az elvárt önerő támogatásához és a megvalósuló önerő előfinanszírozásához is lehet kérni.
A pályázati támogatások kalapja – egy régi, nem leírt, de többször kimondott verdikt szerint – felülről nyitott. Ám egyre inkább érezzük azt, hogy ez nem feltétlenül így van, hiszen ez a keret is előbb-utóbb kimerül. Fontos az, hogy tudjunk ezzel a kerettel jól gazdálkodni, ezért fontos előre látni, hogy kinek, mikor, milyen igénye lehet. Jellemzően egy 20-80 százalékos szabály működött eddig, tehát ha a gyülekezet a 20 százalék önerőt fel tudta mutatni, akkor az országos egyház 80 százalékban igyekezett támogatni a pályázatot. Ez nem biztos, hogy tartható majd minden esetben ezután, de a már megalakult Projektstratégiai Munkacsoport, illetve ennek javaslata alapján a Gazdasági Bizottság és az Országos Presbitérium hoz egy határozatot a pályázati szabályrendelet átalakításáról.
A 2007-2013-as ciklus keretében meghirdetésre került pályázatok és felhasznált források tekintetében elmondhatjuk, hogy előkészítési támogatás 302 millió forint értékben került megítélésre, amelynek egy része visszatérítendő volt.
Az önrésztámogatás 960 millió forintos összeg volt. Erről tudni kell, hogy ennek nagy része nem térül vissza. Az energetikai pályázatoknál (pl. napelemek működése során megtakarított energia miatt) a projekt után jelentkező megtakarításokból azonban ezek egy részét vissza lehet fizetni az irodának. Ez azért is fontos, mert ezáltal fennmaradhat a támogatási rendszer és a visszafizetésekkel más projekteket is finanszírozni lehet.
A legnagyobb tétel a projektek előfinanszírozása volt: a 11,5 milliárdnyi megvalósult projektet mintegy 3,2 milliárd forinttal támogatta meg az országos egyház. Az összes megvalósult fejlesztés közel harminc százaléka ez volt.
Az állami rendszer a kiírásban, a benyújtási határidőben nagyon pontos, de utána bármilyen részletben hajlamosak késedelembe esni, így a pályázati támogatások értékelésében, összegek kiutalásában is. A 2014 nyári energetikai pályázatoknál is volt olyan, ami már létrejött, csak kisebb javítások vannak hátra, mégis egyetlen forintnyi támogatás nem érkezett meg az államtól. Ez átmeneti nehézségeket is okoz, mert a saját beérkező igényeinket sem tudjuk így olyan ütemben kielégíteni, mint ahogy azokat lehetne, illetve kellene.
A Pályázati Osztályunknak nem csak az a feladata, hogy a támogatási rendszert intézze, a pályázatokat generálja, hanem egyfajta híd vagy kapcsolattartó szerepünk is van. Többször kértük már a kormányzati kapcsolatokat, az EU pénzekért felelős minisztériumot, hogy ezeket az állapotokat szüntessük meg, és ígéretet is kaptunk erre. Mindezekkel egyetemben azonban elmondható, hogy szeptemberi átadásainkat ez a késedelem döntően nem fogja befolyásolni.

– Ki az, aki dönt a projektek támogatásáról?

– Az előkészítési támogatásokról az Országos Iroda igazgatója, mint keretgazda dönthet, de azt gondolom, ez változni fog. Már a projektötletnél kérjük az egyházkerületi, illetve egyházmegyei támogató nyilatkozatokat, tehát ezek is befolyásolják a döntést.
Az önrész- illetve előfinanszírozási támogatás azonban már testületi döntést jelent, a Gazdasági Bizottság javaslatai alapján az Országos Presbitérium dönthet erről. Valószínűnek tartom azonban azt is, hogy az előkészítési támogatás is idővel ebbe a kategóriába fog kerülni.
Azért is jó az előre gondolkodás, mert sokszor a pályázati határidők szűkek, ezért ha közben nincsen sem bizottsági, sem presbitériumi ülés – ahol ezt kellőképp meg lehetne tárgyalni és döntést hozni – akkor nagyon nehéz távolléti döntésekkel milliók sorsáról szavazni.
A jövőre nézve elmondható, hogy a 2020-ig terjedő programok szakáganként összefogják a pályázatokat és nagyjából tavaly óta látható, hogy milyen pályázatok kerülnek majd kiírásra.
Úgynevezett társadalmi egyeztetés kertén belül mi is részt vettünk ebben a folyamatban. Bár lényegi változtatásokat sikerült elérni, de az összképen már nem tudtunk változtatni.
Egy-egy kiírásnál sikerült az egyházi szempontokat figyelembe vetetni.
Gyülekezetek és intézmények számára fontos, hogy megismerjék ezeket a programokat, szeretnénk felrakni a kiküldött anyagokat a palyazat.lutheran.hu oldalra is, illetve a MÓKUS rendszeren keresztül is lesz lehetőségünk célzott (csak gyülekezeteknek, csak intézményvezetőknek...stb.) emailek kiküldésére is.

– Kik azok, akik a gyülekezetek vagy intézmények részéről részt tudnak venni egy ilyen munkában?

– Általánosságban jó tapasztalatunk van, sok helyen kialakultak a stábok, akik folyamatosan foglalkoznak pályázati ügyekkel. Van egy kör a saját érdekeiket képviselő vállalkozókból is, akik segítik ezeket a projektmegvalósulásokat.
De elengedhetetlen, hogy a felelős vezetők ne legyenek tisztába legalább alap szinten a lehetőségekkel. Van egy összeállított anyagunk, amelyből akár rendszeres képzés, akár távoktatás keretében meg lehet majd ismerkedni ezekkel az információkkal. Emellett pedig olyan gyakorlati jellegű képzési elképzelésünk is van, ahol a gyülekezetek és intézmények a saját helyzetüket megvizsgálva, stratégiai és projekttervezési folyamattal alakíthatják ki jövőbeli terveiket, amelyeket aztán pályázatok segítségével meg is valósíthatnak.

– Van-e olyan típushiba, ami miatt meghiúsultak már pályázatok?

– Tulajdonképpen a pályázat költségvetési részével tudunk foglalkozni és azt látom, más egyházakkal összehasonlítva – akár társadalmi reprezentáltságunk, akár intézményi kereteink nézve – általánosságban elmondható, hogy több pályázatban voltunk sikeresek, mint ők.
A típushibák inkább ahhoz kapcsolódnak, hogy vannak, akik nem tudják, hogy van pályázati szabályrendelet. Hat év alatt sok fórumon kommunikáltuk ezt, mégis sokan vannak, akik beadják a pályázatot támogatásra, de nem felelnek meg az egyházi kéréseknek, elvárásoknak.
Másik „hiba”, ami előfordul a pályázatoknál, hogy az előfinanszírozási támogatásoknál van egyfajta csúszás, például az engedélyezés, kivitelező kiválasztása, támogatás nem időbeli folyósítása miatt.
A pályázati világban erős a lobbi szerepe. Sajnos vannak olyan pályázatok is, ahol látszik, hogy szinte csak önkormányzatoknak találták ki. Ezt is nehéz kezelni, de együtt kell élni vele.
Vannak sikertörténeteink is, amikor ikerült megfordítanunk és felülvizsgáltatunk egy érthetetlen állami döntést. Így például a digitális tábla pályázatnál 130 millió forintnyi tábla kerülhetett ki az iskolákba.

– Az összegeket is elnézve rengeteg pénzt rak az egyház maga is a fejlesztésekbe. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy európai uniós pályázatot nyertek meg, de hogy emögött gyülekezeti önrész vagy országos egyházi támogatás van, már nem kerül szóba, már a projekt plakátján sem. Vajon miért alakult ez így? 

– Tanulnunk kell ezeket a pályázatokat kommunikálni. A pénzügyi támogatási szerződéseinket szeretnénk úgy kötni, hogy szerepeljen bennük az is, hogy a kommunikációs felületeken említsék meg vastagon azt is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház mekkora összeggel, milyen módon támogatta az egyes projekteket. Jellemzően a gyülekezetek meg szoktak bennünket hívni az átadásokra, az egyházi sajtóban (az evangelikus.hu-n vagy az Evangélikus Életben) meg is jelennek ezzel kapcsolatos cikkek, de jó lenne az is, ha – az Országos Presbitérium korábbi szándéka szerint – a hivatalos projektkommunikáció a most felálló Evangélikus Információs Központon keresztül működhetne.
Szeretnénk a projektekről egy kiadványt is megjelentetni, a projektek leírásával, az egyházi támogatás és gyülekezeti önerő mértékének feltüntetésével és egy ilyen volt – ilyen lett képpel.

Az egyházi szervezetek pályázati tevékenységeit, a támogatási lehetőségeket az 1/2011 (V.26.) a Magyarországi Evangélikus Egyház pályázati rendszeréről szóló országos szabályrendelet tartja keretek között. E szerint az egyházi szervezetek kötelesek minden év elején az egymillió forintot meghaladó projektötleteket bejelenteni A programok a felettes egyházi önkormányzati testület, és a szakmai felügyeletet ellátó illetékes országos irodai osztály támogatásával kerülhetnek kidolgozásra. A gyülekezetek és az intézmények at előkészítéséhez, az önrész támogatásához és előfinanszírozásához igényelhetnek támogatást. Az előkészítés és az önrész támogatás jellemzően nagy mértékű (maximum 80 százalékos) támogatás, így a kérelmező gyülekezetnek csupán 20 százalékban kell hozzájárulni e költségekhez. Egyes, megtakarítást, bevételnövekedést eredményező fejlesztéseknél (jellemzően energetikai felújításoknál) az önrésztámogatás egy része az elért megtakarítás terhére visszatérítendő támogatásként kerül biztosításra. Az előfinanszírozás minden esetben kamatmentes visszatérítendő támogatás formájában kerül biztosításra.