„Néhány napra rá hozta nyilvánosságra a Vatikán katolikus–zsidó párbeszéddel foglalkozó bizottsága „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát, mely emlékeztet a fél évszázada kibocsátott Nostra Aetate nyilatkozatra, leszögezi a katolikus–zsidó párbeszéd fontosságát és részletezi az idevágó teológiai kérdéseket.
A két nyilatkozat a magyar közéletben, a magyar médiában kevés visszhangot kapott – írta a Szombat, amelynek szerkesztősége ez év elején a magyarországi keresztény egyházak vezetőihez, valamint zsidó és keresztény filozófusokhoz, teológusokhoz fordult, hogy értékeljék a két dokumentumot. A Szombat hasábjain közölt összeállításukban a beérkezett válaszokat közlik.

A Magyar Katolikus Egyház, legnagyobb sajnálatukra, többszöri megkeresésükre sem adott választ körkérdésükre.

Tatár György, filozófus: Iván poémái
„Aki Jézus Krisztussal találkozik, a zsidósággal találkozik.” (Német püspökök nyilatkozata, 1980. április)
„Tudják, de nem hiszik.” (Ivan Karamazov képzelt idézete)

Wildmann János, teológus, egyetemi docens, a Wesley János Lelkészképző Főiskola oktatója: „Kettős harsonaszó”
A katolikus részről a zsidóság felé újra és újra megnyilvánuló tisztelet és közeledés vezetett most oda, hogy zsidó vallási szervezetek vezetői közös nyilatkozatban jelezték: elfogadják a feléjük nyújtott békejobbot, a keresztényekkel együtt törekednek a Mennyei Atya akaratának megvalósítására, és közösen keresnek választ korunk erkölcsi kihívásaira.

Bogárdi Szabó István, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke: „Isten nem vonja vissza ajándékait és ígéreteit”
Minden „békejobbot” nyújtó kezdeményezést testvéri figyelemmel és jelentőségét méltányolva kell fogadni. Az ortodox rabbinikus nyilatkozat, véleményem szerint, még ennél is többet jelent. Aláírói olyan körülmények között bocsátották ki, amikor, figyelembe véve a vallási párbeszédet terhelő, sőt lehetetlenítő fejleményeket, bátrabban és erőteljesebben kell a zsidók és a keresztyének közös egyistenhitére, a hagyományaik megtartó kötelékére, az igazságosság és békesség iránti elkötelezettségükre, és eltérő felfogású, ám végső távlatában egyre mutató messiási reményükre utalni, s ezek vonatkozásában gyakorolni az igazi szeretetet.

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze: „Jézus zsidó patrióta is”
Az ortodox rabbik nyilatkozata új fejezetet nyitott a zsidó–keresztény megbékélésben. Egyre nyilvánvalóbbá válik mindkét fél számára – a jelentős különbségek mellett –, hogy Isten a kereszténységgel nem Izrael helyettesítőjét vagy a zsidóság üldözőjét és ellenségét teremtette meg, hanem olyan partnerét, amely a nemzetek irányában képviseli a szövetségek tényeit, igazságait, valamint az evangéliumot.

Dr. Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata Teológiai Bizottságának elnöke: A protestáns oldal nyilatkozatai is jelentős fordulatot hoztak
A kereszténység a zsidósághoz való viszonyát nem határozhatja meg a többi vallással együtt. Hiszen az elsődleges kérdésünk most nem a vallási sokszínűség, hanem annak belátása, hogy a kereszténység a zsidósággal való történeti kapcsolata nélkül egyáltalán nem képzelhető el, sőt nem is létezne.

A továbbiak a Szombatban olvashatóak.