Imádkozzatok Párizsért! – Folyamatosan frissítve!

Imádkozzatok Párizsért! – Folyamatosan frissítve!

Share this content.

Forrás: Békefy Lajos, MTI, index.hu, MEÖT, LWI, WCC, Vatikáni Rádió, katolikus.hu, magyarkurir.hu, reformatus.hu
Párizs – Több súlyos merénylet rázta meg 2015. november 13-án, péntek este a francia fővárost. Robbanások és lövések sorozata hallatszott az esti Párizsban. Több keresztény szervezet, egyházi vezető is véleményét fogalmazta meg a tragédiával kapcsolatban.

Az egész emberiség elleni támadásnak nevezte a pénteken történteket a Vatikán. Federico Lombardi szóvivő közleménye szerint a pápával és a béke híveivel együtt a lehető legélesebben elítélik a támadásokat.

„Együtt sírunk az érintettekkel”

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága Twitter-üzenetében mélységes tragédiának, kétségbeejtő hírnek nevezte a párizsi merényleteket. „Együtt sírunk az érintettekkel”  tette hozzá az egyházi vezető.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége nyilatkozata

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megdöbbenéssel fogadta a párizsi terrortámadásokat – írta Steinbach József elnök és dr. Fischl Vilmos főtitkár. „Együtt érzünk azokkal, akik gyászolnak, a megsérülteknek pedig gyógyulást kívánunk és imádkozunk azért, hogy a kialakult helyzetre Európában a felelős vezetők mielőbb megnyugtató megoldást találjanak.”

Az Egyházak Világtanácsa elítélte a párizsi és bejruti merényleteket

Az Egyházak Világtanácsa (WCC) 2015. november 14-én kiadott közleményében mélyen elítélték a párizsi és bejruti terrortámadásokat. A szervezet végrehajtó bizottságának tagjai épp a svájci Bogis-Bosseyban üléseztek a történtekkor.

„Az emberiség családja ellen végrehajtott brutalitással szembesülve minden hitban járó és jóakaratúembernek össze kell fognia és el kell fogadnia a másikat, gondoskodnia kell a másikról és meg kell védeine a másikat, hogy megelőzze ezt az erőszakot” – írták, majd a továbbiakban ez áll.

„Nem tudjuk elfogadni és nem is fogadhatjuk el az ilyen terrorista atrocitást, még akkor sem, ha azt bármely vallás vagy Isten nevében is követik el és ezzel igazolni akarják magukat és tettüket. A vallás nevében tett erőszak, a valláson vett erőszak. Elítéljük, elutasítjuk és kritikával illetjük ezt. Szilárdak vagyunk abban és tartjuk magunkat továbbra is ahhoz, hogy a demokratikus, az interkulturális és az emberi jogok megbecsülését törekszik ez a fajta terrorizmus megtámadni.”

A nyilatkozatban még az is áll, hogy nem szabad, hogy az erőszak elnyomjon bennünket, és felszólítanak arra, hogy a hívek továbbrais igazságosan cselekedjenek, könyörületesen szeressenek és alázatosan járjuk az igazságosság és a békesség Istenének az útján. Az egyházi vezetők imádságra és szolidaritásra kértek mindenkit az aldozatokkal és azok hozzátartozóival.

A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) vezetői imádságra szólítottak fel

Az LVSZ elnöke, dr. Munib A. Younan és főtitkára, dr. Martin Junge részvétüket fejezték ki a párizsi és bejruti merényletek áldozatainak hozzátartozóival. Együtt imádkoznak a gyászlókkal és vígaszt kérnek számukra. Hangsúlyozták azt is, hogy ezek a támadások megerősítik a híveket abban, hogy továbbra is a békéért és az igazságosságért küzdjenek. Kijelentették azt is, hogy vallási motívumokkal nem lehet alátámasztani semmiféle erőszakos cselekedetet. Younan és Junge állítják, hogy a hívő embereknek ilyen időkben különösen kiemelkedő szerepük van: a templomoknak, a zsinagógáknak és a  mecseteknek meg kell telniük imádkozó emberekkel és keményebben kell dolgozniuk a békéért közösségeikben.

Magyarországi Muszlimok Egyháza: nem köthető valláshoz a terrorcselekmény

A támadássorozat olyan terrorakció volt, amire nincs magyarázat, nem köthető egyetlen valláshoz, egyetlen nemzetiséghez sem vagy származáshoz – közölte a Magyarországi Muszlimok Egyháza a párizsi terrorcselekményekkel kapcsolatban szombaton az MTI-vel.

Az iszlám elítéli az erőszakot, az ártatlanok megfélemlítését, megengedhetetlennek tartja a béke, a biztonság, a jog és a törvényes rend megsértését, bárki legyen is az elkövető  írták. Mohamed prófétát idézték: „A muszlim az, akinek a beszédétől és a tetteitől biztonságban vannak az emberek. És az erős hitű muszlim az, aki mellett az emberek biztonságban érzik magukat és vagyonukat.”

A Magyarországi Muszlimok Egyháza közleményében részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, Franciaország kormányának és lakosságának.

Magyar Iszlám Közösség: egyetlen vallás sem adhat igazolást a történtekre

A Magyar Iszlám Közösség szerint Párizsban a gyáva terroristák ártatlan embereket mészároltak le, amelyre egyetlen vallás sem adhat igazolást. A közösség szombati, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az iszlám azt parancsolja: béke, tolerancia, segítségnyújtás a szegényeknek, árváknak!

Álláspontjuk szerint a világnak fel kell lépnie minden szélsőséges erő, rasszista, megkülönböztető gondolkodás, tevékenység ellen, az „iszlám köntösébe bújt”, de nem muszlimok szélsőséges nézetei ellen is, mert gúnyt űznek a vallás tanításaiból. Ezeknek az „erőknek” nincs helyük sem Európában, sem máshol - szögezték le.

Közölték továbbá, hogy ugyanakkor az iszlamofóbia ellen is küzdeni kell, mert a világ muszlimjainak túlnyomó többsége békés és elítéli az erőszakot.

Ferenc pápa: az erőszak és gyűlölet nem oldja meg az emberiség problémáit

Istenkáromlás Isten nevét használni az erőszak és gyűlölet útjának igazolására – hangoztatta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren, amely zsúfolásig megtelt hívőkkel.

A katolikus egyházfő fájdalmának adott hangot a Párizsban péntek este elkövetett terrorista támadások miatt, és testvéri részvétét fejezte ki a francia elnöknek és Franciaország összes polgárának, mindenekelőtt az áldozatok családtagjainak és a merényletek sérültjeinek. 

Ennyi barbárság rémülettel tölt el (...), miként képes az emberi szív ekkora borzalmat kitalálni és megvalósítani, amely nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot megrázta”  fogalmazott Ferenc pápa, aki a terrorista merényleteket az „emberi méltóság minősíthetetlen megsértésének" nevezte.

A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy „az erőszak és a gyűlölet útja nem oldja meg az emberiség problémáit”. Hozzátette: „istenkáromlásnak számít Isten nevét használni az erőszak és a gyűlölet útjának igazolására”. Ferenc pápa néma imára szólította fel a Szent Péter téren levőket Franciaországért, Európáért és az egész világért. 

Ferenc pápa részvéttáviratot küldött André Vingt-Trois bíborosnak, Párizs érsekének

Ferenc pápa november 14-én, szombaton táviratot küldött André Vingt-Trois bíborosnak, amelyben kifejezte együttérzését a péntek esti terrortámadások miatt. A táviratot államtitkára, Pietro Parolin bíboros látta el kézjegyével.

A Szentatya, értesülve a szörnyű terrorista támadásról, amely Párizsban és a francia nemzeti stadionnál számos ember halálát és sokak sebesülését okozta, csatlakozik imái révén azoknak a családoknak a szenvedéséhez, akiket ez a dráma sújtott, csakúgy, mint a francia nép fájdalmához. A pápa ezúton küldi el támogatását Párizs lakosságának, biztosítva lelki közelségéről mindazokat, akik részt vettek a mentési munkálatokban. 

Kéri Istent, az Irgalmasság Atyját, hogy fogadja be az áldozatokat világossága békéjébe, nyújtson vigaszt és reményt a sebesülteknek és hozzátartozóiknak. A francia fővárost sújtó újabb támadásokkal kapcsolatban a pápa ismételten erőteljesen elítélte az erőszakot, amely semmit nem tud megoldani. A Szentatya végül kéri Istent, hogy ébressze föl mindenkiben a béke és a szolidaritás gondolatait; árassza ki bőséges áldását a megpróbáltatást élő családokra és minden franciára.

Együttérzését fejezte ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Együttérzését fejezte ki Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a párizsi merényletek sérültjeivel és az áldozatok hozzátartozóival. 

Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményükben azt írták: az MKPK tagjai megdöbbenéssel értesültek a Párizsban történt terrorcselekményekről. „Amikor imádkozunk a merénylet áldozataiért, kifejezzük együttérzésünket a halottak és a sebesültek családtagjai felé is” - olvasható a közleményben.

„Mi keresztények, akik hiszünk a szeretet mindent legyőző erejében, ne engedjünk a félelem sokakat rémületbe ejtő érzésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a szívünkben és a társadalomban megőrizzük a békét!”  fogalmazott az MKPK.

A CCEE levele a párizsi merényletek kapcsán

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöksége levélben biztosította közelségéről és imádságáról a Francia Püspöki konferencia elnökét. A levél magyar fordítása így hangzik: 

Georges Pontier, Marseilles-i érsek, a Francia Püspöki Konferencia elnöke és André Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek részére

Az egész emberiséget gyászba borították a Párizsban és a párizsi nemzeti stadionnál november 13-án este történt szörnyű terrortámadások, amelyek sok halálos áldozatot követeltek, és amelyek során sokan megsérültek. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöksége és titkársága imádságban egyesül az áldozatok családjainak szenvedésével, a francia nép fájdalmával és mindazok lesújtottságával, akik arra törekszenek, hogy megéljék és építsék a békét. Megismételjük: a világon semmi nem igazolhatja az erőszaknak ezeket a kegyetlen, szörnyű gaztetteit. Imádkozunk mindazokért, akik a merényletekben életüket vesztették, hogy az irgalmas Atyánál találjanak örök nyugodalmat; és azért, hogy ebben a megpróbáltatásban a Mindenható a béke és a szolidaritás érzését ébressze fel mindenkiben, különösen az érintett közösségekben.

Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke
Angelo Bagnasco bíboros, a CCEE alelnöke
Angelo Massafra érsek, a CCEE alelnöke

A francia protestáns egyház elnökének üzenete

Laurent Schlumberger, testvéregyházunk, a Franciaországi Egyesült Protestáns Egyház (EPUF) elnöke nyilatkozatban fordult a gyülekezetekhez a párizsi fegyveres támadások másnapján. Lelkészként jegyezte az alábbi felhívást.

„Elakad a szavunk a párizsi tömegmészárlás szörnyűsége és abszurditása láttán. Nincsenek szavak a brutális támadásokra, amelyek több tucat halálos áldozatot követeltek és sebesültek tömegét hagyták hátra. Nincsenek szavak a lerombolt és megcsonkított életek, a kiirtott családok szörnyűségére, a vakon elkövetett tömeggyilkosság abszurditására, a terrorista ideológia abszurditására, amelyik egy vérszomjas istenre hivatkozik.

A lövöldözések és robbantások véletlenszerű áldozatait olyan nyilvános helyeken érte a támadás, amelyeket nyilvánvalóan gondosan választottak ki célpontul: egy futballstadion, koncertterem, kávéházak és éttermek teraszai. Szórakozóhelyeken és rendezvényhelyszíneken, ahova szívesen megy az ember, teljes szabadságban, hogy barátokkal találkozzunk. Olyan terek váltak a támadások célpontjává, ahol emberek találkoznak és közösségben vannak egymással. És pontosan ezt a közösséget kell fenntartani és megőrizni.

Mit tehetünk ebben a nyomasztó és elborzasztó helyzetben?

Először is imádkozhatunk. Isten színe elé vihetjük az áldozatokat és mindazokat, akik gondoskodtak róluk. Férfiakat és nőket, akiket a közösség szolgálatában mobilizáltak és az országunk felelős vezetőit. De imádkozhatunk azért is, hogy visszaszoruljon és csillapodjon az erőszak azok körében, akiket elvakítanak a csupasz radikalizmusban gyökerező kényszerképzetek.

Keresztyénként egyaránt felajánlhatjuk a hallgatásunkat és a szavunkat. Kapcsolatainkban, környezetünkben, istentiszteleti helyeinken megteremthetjük a csöndesség, a kölcsönös hallgatás és beszéd tereit. Befogadni és megosztani egymással a szavakat, a sóhajokat, a sírást, a tanácstalanságot és dühöt.

És gyakorolhatjuk a szolidaritást és a testvéri közösséget, ami olyan törékeny és értékes – és ami ránk bízatott.

Ezeket a pillanatokat és minden dolgunkat az élő Isten kezébe tesszük, aki Jézus Krisztusban mellénk szegődik és elkísér kétségeinkben és reménységünkben.”

Nyilatkozott a CEC is

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) is gyászolja a párizsi veszteségeket és elítéli a támadásokat.

Az éjjeli fegyveres és bombatámadások sorozata legalább 120 halálos áldozatot követelt a francia fővárosban. Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) mély fájdalmát fejezi az elvesztett életek felett és együtt gyászol a borzasztó tragédia érintettjeivel. Közleményükben azt írják: „Imádkozunk az áldozatokért, családjaikért és barátaikért és azokért a férfiakért és nőkért, akik életük kockáztatásával végezték szolgálatukat másokért az elmúlt éjszaka.”

A Franciaországi Keresztyén Egyházak Tanácsának küldött szolidaritási nyilatkozatában Guy Liagre, CEC főtitkár Franciaország elleni gonosz agresszió és az emberiség elleni támadásként ítélte el a támadásokat. „Ezek a tragédiák arra ösztönzik az Európai Egyházak Konferenciáját, hogy erősítse béketeremtő és megbékéltető szolgálatát – jegyezte meg Liagre. – Törekednünk kell a zsoltáros szavának követésére: Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt!”

Az Európai Egyházak Konferenciája békés válaszadást sürget Franciaországban és Európa szerte a tragédiára. Mint írják, keresztyén hitünk alapján továbbra is biztosítanunk kell ezeket az értékeket. „Azon munkálkodunk, hogy létrejöjjön az emberséges és szociálisan érzékeny Európa, ahol érvényesülnek az emberi jogok és azok az alapértékek, amit a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség, valamint a szolidaritás jelentenek” – tette hozzá Liagre, idézve a 2001-ben kiadott Ökumenikus Chartát.

Böjte Csaba: „Most adj Uram bölcsességet!”

„Most adj Uram bölcsességet a hatalommal rendelkezőknek, hogy ne a vak gyűlölet, a kérlelhetetlen bosszúvágy, hanem a megfontolt, gyógyító szándék vezesse őket!

Imádkozzunk a világ békéjéért, az ártatlan áldozatokért, a szenvedő sebesültekért” - írta Csaba testvér a Facebookon.

Gyász, együttérzés és imádság - a francia baptisták üzenete

A magyar baptisták kifejezték együttérzésüket és lélekben együtt imádkoznak francia testvéreikkel az áldozatokért és azok családtagjaiért a párizsi terrorcselekményen után.

„Hazánk ismét megtapasztalta a terrorizmus sötétségét. Franciaországban, ahol már elrendelték a rendkívüli állapotot, felébredt a fájdalom, a bánat és a gyász”, üzenték a világnak a franciaországi baptisták a párizsi terrorcselekmények után. Lélekben hozzájuk csatlakoztak imáikkal a magyarországi baptisták is. Az üzenet így folytatódik:  „A Biblia arra int bennünket, hogy az ima lábnyom az igazság, a szeretet, az elkötelezettség útján. Könyörögni kell Istenhez, imádkozni az áldozatokért és családtagjaikért, azokért, akik ezekben a nehéz időkben irányítják azt a munkát, amely megvédi otthonainkat. Akkor lehet nyugodt életünk, ha hűek maradunk Istenhez és Ő vezet minket cselekedeteinkben. A mi megtartó Istenünk azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön és megismerjük az igazságot.”

A franciaországi baptisták megköszönték az együttérzést és a szolidaritást magyar testvéreiknek és arra kérték őket, imádkozzanak velük az áldozatokért és családtagjaikért, a francia politikai vezetőkért, az orvosokért, akik a sérültekért küzdenek, a fegyveres erők tagjaiért, akik Franciaország védelmére esküdtek fel, imádkozzanak a lelkészekét, akik az evangéliumot hirdetik a hadsereg tagjai között, a repülőtereket, a kórházakban és a börtönökben, imádkozzanak azért, hogy Isten megvédjen minden gonosztól.     

„A jóság erősebb, mint a gonosz, a szeretet erősebb, mint a gyűlölet, a fény erősebb, mint a sötétség, az élet erősebb a halálnál, a győzelem a miénk az által, aki szeret minket”. (Desmond Tutu)

A párizsi terrortámadásról nyilatkozott a vatikáni államtitkár

Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár nyilatkozott a párizsi tragikus eseményekről azon a tudományos értekezleten, melyet az „Irgalmasság a monoteista vallásokban” témáról tartottak november 16-án Rómában a Zarándoklatok Római Műve szervezésében.

A bíboros államtitkár szigorúan elítélte a merényletet, melyet szavai szerint képtelenek vagyunk megérteni, és kifejezte reményét, hogy a nemzetközi közösség minden szükséges biztonsági eszközzel védekezni fog a terrorizmus ellen.

Ferenc pápa nyomán a bíboros államtitkár kijelentette, hogy jogos az igazságtalan agresszor elleni védekezés. Szükséges, hogy a nemzetközi közösség közös erővel megtalálja ennek a védelemnek a módozatait. Minden államnak joga van ahhoz, hogy megvédje ezektől a támadásoktól állampolgárait, ezzel egyidőben azonban azon is fáradoznia kell, hogy megteremtse egymás megértése és a párbeszéd légkörét. „Én hiszek ebben – mondta Pietro Parolin bíboros, hozzátéve, hogy ez bizonyára nem hoz azonnal megoldást, ám ez az egyedüli út ahhoz, hogy lefektessük egy megbékélt és békés világ alapjait”.

A december 8-án kezdődő irgalmasság szentévének előkészületei kapcsán a vatikáni bíboros államtitkár azt mondta, hogy a párizsi események után „most mindannyian jobban érezzük, hogy fenyegetnek bennünket”. Nem lehetünk teljesen nyugodtak a Vatikánban sem, ám nem szabad meghátrálnunk a fenyegetés és veszély előtt, hanem szembe kell vele nézni. Ne engedjünk a félelem érzésének – fűzte hozzá Pietro Parolin.

La Croix katolikus napilapnak adott interjúban a bíboros emellett azt is közölte, hogy a szentév – melyet változatlanul megtartanak – nyitva áll az iszlámhívők előtt is, jó alkalmat jelenthet a vallásközi párbeszédre az irgalmasság közös gondolata jegyében. „Az Irgalmas Istent a muzulmánok is tisztelik. Az irgalom pedig a békében, az emberek iránti jóságban nyilvánul meg, nem pedig az erőszakban.”

A pénteki merényletek áldozataiért mutattak be gyászmisét Párizsban

A Notre-Dame harangjai hosszan búcsúztatták a terrortámadások áldozatait, akik 19 ország állampolgárai. A november 15-i nemzeti gyásznapon André Vingt-Trois bíboros, a város érseke mutatott be szentmisét a székesegyházban.

A SIR olasz katolikus hírügynökség beszámolója szerint a szertartáson megjelentek a szenátus és a nemzetgyűlés vezetői, a főpolgármester, Anne Hidalgo asszony, Giscard D’Estaing volt köztársasági elnök, valamint vallási vezetők. Vingt-Trois párizsi bíborossal együtt misézett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki ezekben a napokban a francia fővárosban tartózkodik. Luigi Ventura érsek, apostoli nuncius olvasta fel a pápa Franciaországhoz intézett üzenetét.

Homíliájában André Vingt-Trois, utalva arra, hogy a párizsi merénylők a nyugati világban nőttek fel, feltette azt a szorongató kérdést, hogy miért csatlakozik ennyi fiatal a dzsihádhoz. Hogyan lehetséges, hogy a francia iskolákban tanuló muzulmán fiatalokra ekkora hatást gyakorol a kalifátus által propagált véres erőszak, és olyan ideát jelent számukra, amelyre felteszik az életüket? Ez rettenetes kérdés, mert nagyon sok családban elhinti a bizalmatlanság magvait. Az integráció nehézségei egyedül nem adnak magyarázatot a történtekre. A másik kérdés, amelyet Vingt-Trois bíboros felvetett, így hangzott: „A mi életvitelünk hogyan válthatott ki ilyen barbár agressziót?” Erre a kérdésre a mi válaszunk az, hogy ragaszkodunk a köztársaság értékeihez, ám az események tükrében most vizsgálat alá kell vennünk, hogy valójában mit sorolunk a köztársaság értékei közé.

A Notre-Dame-i szentmisét szigorú biztonsági intézkedések előzték meg. A székesegyházba csak az oldalkapun léphettek be a résztvevők, és mindenkit arra kértek, hogy ne vigyenek magukkal táskát, mert az megnehezíti az ellenőrzést. Sokan nem is jutottak be a székesegyházba, kívülről követték a szertartást. A bíboros szavai szerint Párizs történelmének egyik legkritikusabb időszakát éli, férfiakat és nőket kegyetlenül meggyilkoltak. „Mi most itt vagyunk, hogy osztozzunk hozzátartozóik fájdalmában, hogy imádkozzunk a sebesültekért, hogy imádkozzunk városunkért és egész Franciaországért” – fogalmazott a párizsi bíboros érsek.

Új szeptember 11.?

(A cikk adatait percről percre felülírják a tudósítások, de az első reakció jogán továbbra is fennhagyjuk összefoglaló cikkünkben - a szerk.)

Békefy Lajos írása:

Hét helyen súlyos merénylet rázta meg péntek este a francia fővárost. Vagy öt robbanás, és lövések sorozata hallatszott az esti Párizsban. A következmény a rendőrség pillanatnyi felmérése szerint: több, mint 100 halott, legalább ennyi a túszul ejtettek száma. A terrortámadás egy éttermet, egy színházat és egy éjjeli lokált ért. A francia rendőrség tájékoztatása szerint két öngyilkos merénylő is volt a tettesek között, kettő másikat lelőttek.

A döbbenetes és véres hír hallatán Barack Obama USA elnök kijelentette: „Ez nem csak Párizs elleni merénylet, hanem az emberiség és az egyetemes emberi értékek elleni támadás is”. Esti sajtónyilatkozatában Obama megerősítette: ebben a szívszorító helyzetben a franciákkal van a terrorizmus elleni küzdelemben.

A francia elnök, Francois Holland elrendelte a határok lezárását, de a belügyminiszterrel együtt óvtak az elhamarkodott feltételezésektől. Ugyanakkor az egész ország területére rendkívüli állapotot hirdetett ki.

A világ minden részéről érkeznek az együttérzést kifejező táviratok, emailek, twitterek. Megjelent az első felhívás is: Imádkozzatok Párizsért! (Ez látható a nyitó képen). Péntek, november 13. lesz a francia történelem szeptember 11-e?!

Angela Merkel német kancellárt is mélyen megrázták a hírek és a képek, gondolatban az áldozatok hozzátartozóival van együtt. A NATO főtitkárát, Jens Stoltenberget is megrázták a történtek, twitter üzenetében Franciaország népével van, s nyomatékkal hangsúlyozta: a terrorizmus nem döntheti romba a demokráciát.  

A brit miniszterelnök, David Cameron kijelentette a megrázó hírek hallatán: gondolatainkban és imáinkban a francia emberek mellett állunk. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk.

Mit lehet pillanatnyilag mást mondani és írni nekünk is: Imához! Meg talán még ezt: addig kell átgondolni Európa jövőjét, amíg erről egyáltalán lehet gondolkodnunk. A töprengésnek az ideje végleg lejárt. Európa megmentésének az ideje jött el.  

Jogos a kérdés: 2015. november 13. Európának lett/lesz a szeptember 11-e? 

Címkék: Európa - Párizs - merénylet -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!