Egyházi múltfeltárásunk kutatásai számára fontos az 1980-as, 90-es évek sora, amikor 1980-tól Reagan amerikai elnök sikeres politikája eredményeképpen bejelentette, hogy az USA a dollárokon máig ott lévő „In God we trust!” („Mi Istenben bízunk!”) jelszó értelmében az amerikaiak a „választott nép” („choosen people”, „elected nation”) Isten számára, hogy uralják a világot, míg a másik oldal, a „szocialista-szféra” a „gonosz birodalma”…

Ott kezdődött valahol a harc, amikor a 19. század elején egy „kis bajszú Führer” nyugaton és egy „nagy bajszú generalissimus” keleten, mindketten a maguk területére, de egész Európára és talán a világra is gondolva átírták a jézusi Miatyánk végét: „Enyém az ország, a hatalom és a dicsőség!” Lett is ebből iszonyúan véres világháború, náci haláltáborok, Gulág, kitelepítések, az úgynevezett „csillagháború” és hazánkban az 1956-os forradalom eltiprása stb.

Végül a reagan–gorbacsovi glasznoszty és peresztrojka jegyében megtörténhetett, ami szinte hihetetlen volt! 1984 nyarán Budapest rendezhetette meg először egy szocialista országban a Lutheránus Világszövetség sikeres világgyűlését (1984. július 22. – augusztus 5.), és Káldy püspököt világszövetségi elnökké választották, mely tisztséget ő haláláig, 1987. május 17-ig töltött be.

Utána egyházunkban teljesen új korszak kezdődött, 1987 októberétől új egyházi választások, megújult egyházi munka kezdődtek, és nagy meglepetés volt, hogy 1989. szeptember 2-án egyházi iskolaként indult újra a Nobel-díjas tudósokat is kibocsátó, erőszakkal megszüntetett Budapest-Fasori Evangélikus Ginmázium. Az ekkor kezdődött, máig húzódó egyházi korszak részletes elemzésével még adós egyházunk múltfeltárása.

A mai évfordulón emlékezhetünk énekeskönyvünk 328. számú koráljával: „Az Úr csodásan működik, / De útja rejtve van…”

A szerző nyugalmazott evangélikus püspök.