A reformáció távlatai az egyházak és a világ jövőképében

A reformáció távlatai az egyházak és a világ jövőképében

Share this content.

Szöveg: Galambos Ádám, fotó: Adámi Mária
Celldömölk – Az egyház pozitív jövője az, ha a lutheri tanítást figyelembe véve a személyes megszólításra és a Szentírásra támaszkodik – így foglalható össze az Útközben a reformáció sorozat első fórumbeszélgetésének üzenete.

Izgalmas beszélgetés résztvevői lehettek azok, akik a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár előadótermébe ellátogatva a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület és a Vasi Egyházmegye szervezésében megvalósult Útközben a reformáció című fórumbeszélgetés első disputáján vettek részt. Pángyánszky Ágnes evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője, Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Kamarás István OJD író, szociológus, akadémiai doktor ült egy asztalhoz, hogy a reformáció múltjából kiindulva az egyház mai lehetőségeit keresse.

A rendezvénysorozat fővédnöke, Szemerei János püspök köszöntését követően a beszélgetőtársak a reformáció korát, Luther bátorságát idézték fel, majd a reformáció hatástörténetének vázlatos ismertetése révén rámutattak, hogy az egyház megújulása miként hatott a gazdaságra, a családképre, a filozófiára és a kultúrára.

A dispután szó volt a II. Vatikáni Zsinatról is, mely – mint ahogyan Kamarás István fogalmazott – a katolikus egyház reformációjának is felfogható. Az ökumené kérdéskörében a disputapartnerek kiemelték a 2016. október 31-én a svédországi Lundban bűnbánati liturgia keretében létrejött találkozót, ahol a római pápa és a Lutheránus Világszövetség elnöke átölelte egymást.

A beszélgetésen Hafenscher Károlytól elhangzott, hogy az ökumené kérdésében a reformáció ötszázadik évfordulóján fontos észrevennünk, hogy bűnbánattal is szükséges a múltra tekintenünk, ugyanis minden felekezet vonatkozásában igaz, hogy voltak olyan kezdeményezések, melyek nem a krisztusi üzenet szeretetén, hanem a másik ellen szóltak. Pángyánszky Ágnes az ökumené vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a közeledés mellett fontos a saját identitás megfogalmazása, vagyis az ökumenében ne vesszenek el azok a teológiai értékek, melyet az egyes felekezetek képviselnek.

A disputa hangsúlyos része a reformáció jövője, a mai egyház helyzete volt. Az elmúlt években megjelent statisztikák alapján Kamarás István rámutatott, hogy míg a fiatalok körében a transzcendens iránti vágy nagy, addig a történelmi felekezetekbe vetett bizalom nagyon alacsony. A szociológus a szegények egyháza képét emelte be a beszélgetésbe, azaz a közvetlenségen, a másik megsegítésén, a krisztusi szeretet útján járó egyház 21. századi modelljét vázolta.

Pángyánszky Ágnes a Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó példáján keresztül arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az egyház megújulása a személyes megszólításon és az egyház közvetlenségén is múlik.

Hafenscher Károly Dietrich Bonhoeffer teológust idézve arra szólította fel a jelenlévőket, hogy az a fontos, hogy az egyház másokért éljen, azaz ne az anyagi javak, az intézmények, hanem a személyes, Krisztus-központú lelkiségből kiindulva a másokat segítő szeretet közössége legyen.

A sorozat első alkalmának végén a hallgatóság kérdéseket tett fel, hozzászólások hangzottak el, majd Rác Dénes, a Celldömölki Evangélikus Egyházközség lelkésze zárta az alkalmat.

Az Útközben a reformáció – A reformáció távlatai az egyházak és a világ jövőképében fórumbeszélgetés teljes terjedelmében itt hallgatható meg:

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!