A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és tagegyházai által szervezett alkalom a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” zsoltár közös éneklésével kezdődött.

Majd a Vox Nova férfikar Mark Andrews: Áldjad lelkem az ég Urát és Philipp Bliss: Ha Isten békéje lakja a szívemet című kórusműveket adta elő Szilágyiné Mátyus Elvira vezetésével.

 A baptista férfikar 1997-ben baráti kezdeményezésre állt össze az egymást jól ismerő budapesti és könyékbeli baptista gyülekezetek énekeseiből. Az alkalmi kórus első kazettája nagy érdeklődést váltott ki, majd első nyilvános bemutatkozásuk után született meg a döntés: kórussá alakulnak. Az általuk előadott zenei művek férfikari hangzásban nagyobb hatást érnnek el, repertoárjukat folyamatosan bővízik kórusművekkel, énekfeldolgozásokkal, de mindig is az Isten dicsőítése volt számukra a legfontosabb, mert így tudnak azonosulni az énekek mondanivalójával is. A tagok az éneklést szolgálatnak tekintik, fellépéseiket felkérés alapján vállalják, szolgálval az ökumenét, az egyetemes evangélium hirdetését. 200-ben hangversenykórus minősítést is elnyertek.

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke köszöntőjében az Október a reformáció hónapja idei mottóját magyarázta, amely a 119. zsoltárból vett idézet: „Taníts engem az ismeretre és a helyes felismerésre.”
„Legyen bátorságunk kimondani: egy keresztyén kultúrában a legfontosabb ismeret az élő, egyetlen Isten ismerete” - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ez az ismeret nemcsak istenismeret, hanem Krisztus-ismeret, az evangélium, vagyis az örömhír ismerete és igeismeret is, hiszen mindezen ismeretek forrása a Szentírás. 
Ugyanakkor - mutatott rá Steinbach József - a mondat második fele, a „helyes felismerése” mutatja meg, hogy miről szól igazából ez a zsoltárrészlet: „taníts úgy ismeretre, hogy az számomra felismerés legyen. Hogy megelevenedjék bennünk az ismeret, hogy felragyogjon nekünk Jézus”. A kettő közti különbség, hogy amíg Jézus csak ismeret, addig az ember a megismerő alany, és Jézus az ismeret tárgya. „De ha felragyog számunkra Jézus, megfordul ez a viszony, és Jézus lesz a cselekvő alany” - fogalmazott a MEÖT elnöke. 

A püspöki köszöntés után ismét a Vox Nova férfikar szolgálata következett, akik H. Tobler: Minden élet Tőled jő és Tóka Szabolcs: Vígan énekelj az Úrnak című darabjait adták elő.

Varga Mihály miniszter Reformáció és rend című előadásával folytatódott a gálaest.

Ma is a reformáció talaján állunk, amikor meghatározzuk helyünket a világban - mondta a nemzetgazdasági miniszter és hangsúlyozta: az elmúlt években Magyarország szakított az önállóságát korlátozó politikával, és mert a hagyományaira, a hit értékeire és a magyarság erejére támaszkodni. 

„Mára halkulóban vannak a külföldi kritikusaink, sőt, a legtöbben elismeréssel adóznak eredményeiknek” - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: „hiszem, hogy a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adták azt az erős alapot, amelyre támaszkodva, amelyből merítve és ami által folyamatosan megújulva eredményesek ”.

A protestantizmusnak ugyanakkor, ha közös hullámhosszon akar maradni a ma emberével, állandóan meg kell újulnia - mutatott rá Varga Mihály. „A reformáció tehát most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket a hit megtartására, a munkára és magyarságunk megőrzésére.”

A reformáció gazdasági életre gyakorolt hatásáról beszélve a miniszter kiemelte:  a reformáció a 16. században sokkal többet jelentett, mint az egyház megújulásáért indított mozgalom. Új kezdet volt az élet minden területén, a hitben, a politikában, az oktatásban és a gazdasági életben egyaránt. 

Az első és legfontosabb szemléletbeli változás az volt, ahogyan a reformátorok a munkára tekintettek. Luther Márton szembehelyezkedett azzal a korabeli felfogással, miszerint csak a papi, az egyházi munka szent. Kálvin János pedig már nem csak azt hirdette, hogy minden munka egyaránt értékes Isten szemében, hanem kötelességként elő is írta a munkát az emberek számára. Hatalmas, a gazdasági fejlődést ösztönző fordulat volt a munka értékének, Istennek tetsző voltának felismerése - hangsúlyozta a miniszter.

Varga Mihály forradalmi jelentőségűnek nevezte a reformátorok kamattal, uzsorával és banki tevékenységgel kapcsolatos nézeteit. Ismertetése szerint Luther az uzsorakamatot teljes egészében elvetette, a mérsékelt kamatot azonban bizonyos esetekben már ő is elfogadhatónak tartotta.

Kálvin János ennél is fontosabb lépést tett azzal, hogy elméleti különbséget tett a fogyasztási és a produktív kölcsön között. Mivel a fogyasztási kölcsön a megélhetést segíti, nem járhat érte kamat. A produktív kölcsön esetén viszont, amelyet valamilyen vállalkozásra adnak, és amellyel az adósnak módjában áll nyereséghez jutni, jogos lehet a jutalmazás, a kamat.

A pénz produktivitásának felismerése és bizonyítása Kálvin egyik legnagyobb horderejű gazdaságelméleti újítása. Mivel pedig az akkori katolikus egyház pénzzel kapcsolatos gyakorlata eltért az elmélettől, Kálvin gazdaságetikája feloldotta az elmélet és a gyakorlat közötti több évszázados konfliktust is - mutatott rá a miniszter. 

Luther Márton énekét, az Erős vár a mi Istentünk evangélikus himnuszt a közösség együtt énekelte el.

A szünet után az Orosházi Evangélikus Egyházközség – Alföld Quartettje lépett színpadra. Az Alföld Quartett 2012 novemberében alakult azzal a céllal, hogy a rendkívül gazdag, ám méltatlanul háttérbe szoruló kamarazenei irodalom remekeit mind szélesebb körben szólaltassák meg a Dél-alföldi régió és távolabbi országrészek hangversenytermeiben, templomaiban, művelődési központjaiban. Az együttes 2013 ősze óta az Orosházi Evangélikus Egyházközség zenei együtteseként működik. Az együttes tagjai: Hoffmann Ágnes, Szomorné Budai Mariann-hegedű, Molnár János-brácsa, Szomor István-cselló. A fiatal művészek, a tanáraiktól – Devich János, Christophe Coin – örökölt vonósnégyes kultúrát szeretnék megőrizni, továbbvinni. Céljuk ennek a csodálatos quartett irodalomnak, minél alaposabb megismerése. Vonósnégyes játékukban központi helyet foglal el a XVIII-XIX. század fordulóján született művek mind hitelesebb interpretációja. A gálán Felix Mendelssohn-Bartholdy: Esz-dúr vonósnégyes, op. 12., I-II. tételét adták elő.

Utánuk a Mezőtúri Református Kollégium diákjainak szolgálata következett. A kórus a 2010-2011. tanévben kezdte meg működését. Alapító karnagya Seres Attiláné. A kórus létezésének legfontosabb célja, hogy a gyerekek megszeressék az együtténeklést, örömet, élményt jelentsen nekik a zene, és ezt az örömet megosszák azokkal, akik hallgatják Őket. Itt ismerkednek meg a fegyelmet, és odaadó együttműködést kívánó kórusmunkával. A kórus szerves része az iskola életének. Tagjai általános iskolások, kisgimnazisták, néhány gimnazista. A gyermekek szívesen énekelnek, szeretnek együtt lenni, lelkesen készülnek egy-egy fellépésre. A kórus valamennyi családi vasárnapon, iskolai ünnepi istentiszteleteken templomi szolgálatot vállal. Résztvevői a magyar nemzeti ünnepek városi rendezvényeinek is. Repertoárjukon református zsoltárok, dicséretek, népdalok, keresztyén ifjúsági dalok, nemzeti témájú énekek és kánonok vannak.

Ezúttal az alábbi darabokat adták elő:

1. Jöjj mondjunk hálaszót, 167. református dicséret

2. Megkötöm lovamat Isten kötelével

3. Itt vagyok most jó Uram (keresztény ifjúsági dal)

4. Vers – Reményik Sándor: Templom és iskola. Előadja: Berecz Kata

5. A pataknál oly jól érzem magamat

6. Áldjuk a mennyei Atyát! – Finn dallam

7. Ima a magyar népért (Mézes Áron)

8. Áldásoddal megyünk – Kádár Ferenc átköltése

9. A fényes nap - Csángó esti ima

Az énekkart vezényelte: Seres Attiláné, zongorán kísért: Gácsi László. 

Idén is a gála keretében adták át a Protestáns Újságírók Szövetsége Rát Mátyás-díját. Pintér Károly, a Protestáns Újságírók Szövetségének titkára e díjjal tüntette ki Pósa Zoltánt. A József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus, szerkesztő Kutas László kisplasztikáját vehette át.

Az Újpesti Baptista Harangzenekar Simon Norbert vezetésével országszerte számos városban és településen mutatta már be harangjaik különleges hangzásvilágát. A harangok nemesfém ötvözetből készültek, melyeket 11 játékos szólaltat meg. A harangkészlet összesen 37 harangból áll, melyek három oktáv hangterjedelmet fognak át. A zenekar az elmúlt 25 évben országhatáron belül és kívül egyaránt végezte zenei misszióját. Az ország több mint 50 településén csendültek fel a harangok imaházakban, templomokban, művelődési házakban, idősek otthonában, nevelő intézetekben. Előadásukban klasszikus szerzők harangátiratai éppúgy felcsendülnek, mint az egyházi énekek feldolgozásai vagy a kifejezetten harangokra komponált művek. A lágy harangmuzsika hallgatása elcsendesít, megállásra késztet, segít elgondolkodni tetteink felől, mérlegelni életünket. Hívogató hangjaiban mintha maga Jézus szólna hozzánk: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Máté evangéliuma 11,28) 

Az együttlét a Himnusz közös eléneklésével zárult.

A gálaest háziasszonya Bényi Ildikó, az MTVA műsorvezetője volt. A Mezőtúri Református Gimnázium diákjai iskolájuk fejlesztésére adományokat gyűjtöttek.

A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői, valamint Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos.

Magyarországon először 1939-ben rendezett protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak.