A konferencia szeptember 26-i záróbeszédeként elhangzott: nemcsak reményünk van a megújulása, hanem felelősségünk is a megújításra.

Ifjúsági nappal vette kezdetét a konferencia szeptember 25-én, pénteken a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Itt a hívő fiatal szakértők és érdeklődők hat szekcióban elemezték a keresztény társadalmi jelenlét megújulásának lehetőségeit a következő stratégiai területeken: média és misszió, ifjúság és elköteleződés, család és hivatás harmóniája, társadalomkutatás és tervezés, hit és köz- élet, kereszténység és Európa.

A szombati plenáris tanácskozást Bolyki Balázs gospelénekes zenés szolgálata és Nobilis Márió budakeszi plébános elmélkedése nyitotta meg, Jn 12,24-ből kiindulva: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz”. (Szent István Társulat ford.) Időnként olyan lépést kell vállalni a remény érdekében, amely teljesen logikátlan – fogalmazta meg Márió atya –, ez pedig teljes belső irányváltást igényel. Szécsi Árpád, a KDF elnöke köszöntő szavaiban a konferencia szimbólumgazdagságára hívta fel a hallgatóság figyelmét: a református székház patinás dísztermében a jövőbe mutat a logóval együtt kivetített, modern QR-kód. Dr. Galgóczy Gábor, a KÉSZ elnökhelyettese az elkötelezett, hívő fiatalokat szólította meg, akik szerinte alapkövei lehetnek a jövőbe vetett reménynek.

A megnyitót követően vette kezdetét a várt kerekasztal-beszélgetés, amelyben Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos nővér, Bolyki Balázs gospelénekes, Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, dr. Horváth János utazó nagykövet, egykori parlamenti korelnök, Novotny Zoltán sportriporter, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke és dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója vett részt. A beszélgetést Kocsis Éva, a Kossuth rádió felelős szerkesztője moderálta.

Honnan jön az erő, amely megtart, amely biztonságot ad, és határozottá tesz? – a beszélgetés első felében erre adták meg a maguk válaszait a meghívott vendégek. A kerekasztal beszélgetés második részében Kocsis Éva a hitből fakadó tettekről kérdezett: mikor kell egy kereszténynek megszólalnia, mikor kell hallgatnia? Hogyan tudja másoknak átadni a hitét?

Bolyki Balázs szerint az önazonosság, amelyben a sebein keresztül kommunikál a másik emberrel, megkerülhetetlen ebben a kérdésben, hiszen csak ezzel együtt tud Isten eszköze lenni. Horváth János arra hívta fel a figyelmet: fontos, hogy meglegyen bennünk a kíváncsiság a másikra, arra, hogy megértsük, mi zajlik benne; ne álljunk be azok közé, akik túlharsogják egymást.

Novotny Zoltán – evangélikus presbiter – a megújulásra való törekvés mellett az értékek megőrzését emelte ki, valamint arra biztatta a hallgatóságot, hogy ki-ki találja meg, mit bízott rá Isten. A sportriporter Csuka Zoltán versét s benne Luther híres mondását idézte – „Itt állunk, másként nem tehetünk” –, arra utalva, hogy ne csak definiáljuk a feladatunkat, hanem legjobb tudásunk szerint álljunk is helyt benne. Kora délután a pénteki ifjúsági nap szekcióinak összefoglalói következtek. A szombati pódiumbeszélgetés és a tanácskozás több anyaga elérhető a konferencia honlapján (www.megujulasremenye.hu) és Facebook-oldalán.