A szeptember 17-én Sajógömörön tartott országos találkozón közel százötvenen dicsérték az Istent. A Sajógömöri Evangélikus Egyházközség évek óta a felvidéki magyar misszió központja. A nagy kiterjedésű szórványterülettel rendelkező gyülekezetben évtizedeken keresztül Rusznyák Dezső lelkész szolgált. Őt két éve Dechertné Ferenczy Erzsébet lelkésznő váltotta. A gömöri szolgálatban jelentős szerepet vállal Lóczy Tibor missziós munkatárs, legújabban pedig Bálintné Varsányi Vilma lelkésznő.
A sajógömöri országos találkozó témája a reménység volt. A missziós napot Nagy Olivér alsószeli lelkész nyitotta meg, aki köszönetét fejezte ki a helyi gyülkeztnek. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyar evangélikusság ügye elsősorban egyházi ügy, ugyanakkor nemzeti ügy. Milan Krivda egyházkerületi püspök köszöntőjében a reformáció jövő évi 500. évfordulójához kapcsolódva, a közösségépítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt követően a gyülekezet énekkarának szolgálata következett.
Lisák Viktória újonnan megválasztott rimai esperesnő nyitó áhítata a Jézussal való közös kiútkeresésben rejlő reménységről szólt. Badin Ádám művész zsoltár-előadásában az Istennel való bensőséges kapcsolat lehetőségére irányította rá a figyelmet, egyben a hallgatóságot ráhangolta Lupták György püspökhelyettes, kiskőrösi esperes a „ ... reménytelenség ellenére is reménykedve” evangelizációja. Szolgálatában a Szentírás reménykedésre buzdító igéin keresztül arra hívta fel figyelmet, hogy az állhatatos hit által jutunk el arra a felismerésre, hogy Isten bennünket személyesen akar megmenteni, ezért Ő minden reménységünk alapja.
Mivel több gyülekezetben évek óta a határon túli átszolgálásnak köszönhető a magyar szolgálat, érdekes volt meghallgatni Gerlai Pál, Horváth-Hegyi Áron, Bálintné Varsányi Vilma és Dechertné Ferenczy Erzsébet lelkészek, valamint a piliscsabai gyülekezet felügyelőjének a felvidéki szolgálattal kapcsolatos benyomásait és bizonyságtételeit.
A délutáni csoportbeszélgetéseket Badin Ádám istenes versekből összeállított előadása követte. A résztvevőket a jövő évi találkozás reményben az úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten Bálintné Varsányi Vilma bocsátotta útjára. A tíz leprás történetéből szóló igehirdetése a Jézussal való találkozásban rejlő reménységre hívta fel a gyülekezet figyelmét.
A sajógömöri találkozó az eddigiekhez hasonlóan rámutatott arra, hogy a közel egy évszázada a megmaradásáért küzdő felvidéki magyar evangélikusság nem egy eltűnésre ítélt, hanem Isten kegyelméből élő közösség, amely csekély létszáma ellenére a „reménytelenség ellenére is reménykedik”.