A kamion Genfből indult 2016. november 3-án, 2017. május 20-án pedig Wittenbergbe gördül majd be a jármű. Sárvárra február 2-án érkezett meg, ahol egy másfél órás procedúra után fel is állították az ügyes önkéntesek a kiállítótermet. Délután a kamion előtt üdvözlést mondott Gyarmati István helyi lelkész, Kondora István polgármester, Ágh Péter országgyűlési képviselő, Rostáné Piri Magda esperes, valamint Johannes Göring, a kamion projektvezetője. Ezután vacsorára került sor, ahol Horváth Zsolt gyülekezeti felügyelő, Szentgyörgyi László református lelkész és Kondora István polgármester mondott köszöntést.

A környékbeli gyülekezeteket és érdeklődőket is megmozgató programok másnap szerveződtek a jármű köré. Gyarmati István lelkész érdeklődésünkre elmondta, hogy jelenleg Sárvár mintegy tíz százaléka evangélikus, de erre a napra egyfajta búcsújáró hellyé vált a város, nagyon sok gyülekezetből, több szomszédos egyházmegyéből is jöttek hívek, hogy a reformáció helyi és globális történetével is megismerkedjenek. Sokan konfirmandusokkal, mások a gyülekezet idősebb tagjaival érkeztek ide.

A programok öt helyszínen zajlottak. A Nádasdy Ferenc Múzeumban kialakított Bibliateremben helyezték el Sylvester János Újtestamentum fordítását az egykori nyomdagép hasonmása mellett.

Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökének jelenlétében adta át Kondora István polgármesternek a városban 1541-ben készült magyar ősnyomatot, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára kölcsönzött a magyar reformáció egyik bölcsőjének.

Sylvester Bibliája abban az évben jelent meg, amikor a török elfoglalta Budát, és végleg szétesett a Magyar Királyság. Az ország egységét csak kulturális és szellemi értelemben lehetett megtartani. Ezt a lelki egységet ez a könyv testesíti meg, amelynek kiadását a Nádasdyak tették lehetővé Sárváron.

„Sárvár különleges város, nem csak a jelene, fejlődő volta, szerethető parkjai és terei, gyönyörű templomai, vagy éppen a híres termál fürdője miatt, hanem a gazdag múltja miatt is, amibe a reformáció, a megújulás története és Sylvester János bibliafordítása is beletartozik” – mondta dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos beszédében, majd sorra vette azt, hogy az egyház torzulásait szóvá tevő humanista tudósok kezdtek el először foglalkozni a Biblia anyanyelvre való fordításával.

„Erasmus és Luther programját folytatta Sylvester János, hogy a nép kezébe adja a Szentírást, hogy azt bárki olvashassa és megérthesse. Az egész egyház, az egész társadalom megújulását hozta ez magával” – hangsúlyozta.

Sylvester János 1526–27-ben Krakkóban, majd Wittenbergben tanult. 1534-ben lépett Nádasdy Tamás nádor szolgálatába, akinek sárvári udvara a részekre szakadó ország kulturális és szellemi központja volt. 1543-ig tanított is itt, nyomdát vezetett, és lefordította az Újszövetséget. Igyekezett az eredeti gondolatokat szabatosan tolmácsolni. Disztichonokban összefoglalta az egyes könyvek mondanivalóját, időmértékes verselést alkalmazott.

„Az így megteremtett, megújított magyar nyelv volt az, amely a török uralom alatt közös hazát teremtett, messze túl a politikai realitások között és fölött. Ma is vannak értékeink, így az anyanyelvünk, amely összeköt bennünket, éljünk a múlt értékeivel és a jelen kincseivel” – zárta gondolatait a miniszteri biztos.

Mérföldkőnek nevezte a múzeum életében a Biblia Sárvárra kerülését Takács Zoltán múzeumigazgató, aki ezután részletesen ismertette a Biblia fordításának történetét és az akkori kor szellemét.

„Nádasdy Tamás jelképesen azt gondolta, hogy ha ezt a könyvet mindenki kezébe veszi, átolvassa, megszabadul a bűneitől, és mire a végére ér, lelkében nyugodalmat lel, és a szétszakadt ország is egységessé válik. Azért bízta meg Sylvester Jánost, hogy hanem is tudja megteremteni a Magyar Királyság egységét, de a kultúra segítségével valamit mégis el tud érni” – mondta.

„Régen a bibliai szent tekercseket nem tárgyként kezelték, hanem személyként. Amikor a Szent iratok elöregedtek, szabályos temetést rendeztek számukra a genizákban” – kezdte köszöntőjét Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, aki kitért arra, hogy a későbbi korokban, így a reformáció idején készült könyveknek is megvan a sajátos történetük. Hittek abban, hogy a Szentírás erőt, reménységet fog adni az embereknek. Sajnos voltak olyan időszakok, amikor a Bibliákat is elégették, elpusztították, mert azt hitték, hogy a hatalom ellenségei. Az Isten Igéje is sokat szenvedett. Csoda, hogy 476 év múltán a sárvári Újtestamentumból több mint húsz található a világon. Ezért is ritkaság és felbecsülhetetlen érték került Sárvárra, amely korábban is a lelki erősítést szolgálta és reménység szerint most is ezt fogja szolgálni. „A hit által új kapcsolat épülhet fel, amely mindennél többet ért” – mondta a püspök.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából a Kárpát-medencei alkotóknak kiírt fotópályázat díjnyertes képeiből rendezett országos vándorkiállítás ért Sárvárra. A Biblia leleplezése után ezt a A megújulás lendülete című kiállítást ajánlotta a művelődési központ folyosói galériájában a közönség figyelmébe Eifert János fotóművész. A bevezetőben pedig a kőszegi evangélikus szakközépiskola rövid reformációi műsorára került sor.

A nap folyamán a Luther Márton életét feldolgozó, Richly Zsolt és Lackfi János nevével fémjelzett rajzfilmet lehetett még megtekinteni a gyülekezeti teremben, valamint dr. Wágner Szilárd orgonakoncertjére került sor az evangélikus templomban, Vörös Krisztina karvezető, ének–magyar szakos tanár közreműködésével.

Este a várban, a városi díszvacsorán köszöntést mondott Kondora István polgármester, Cselovszkyné dr. Tarr Klára külügyi osztályvezető, valamint dr. Michael Bünker osztrák evangélikus püspök, aki ünnepélyes keretek között átadta a város vezetőjének azt az emléklapot, amelyben Sárvárt az európai reformáció városa címmel tüntették ki.

KÉPGALÉRIA: