A téma mindig az utcán hever – tartja a mondás, amit a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia is mindig szem előtt tart. 

Benyik György, a konferencia igazgatója elmondta, azt tapasztalhatjuk, hogy a probléma a vallások és etnikumok között éleződő konfliktusok, ezért döntöttek úgy, hogy idén a vallási és kulturális konfliktusokat az őskeresztény időszakában vizsgálják, hogy számba vegyék, hogy a kereszténység egykor miként is oldotta meg a külső és belső konfliktusait.

„Nagyon érdekes, hogy egy másik korban, a kereszténység kezdetén legalább olyan élesek voltak a konfliktusok, mint amit ma tapasztalhatunk. A keresztény egyház indulásakor ugyanis nem volt religio licita, azaz legálisan engedélyezett, mégis tisztelet tudott szerezni a hellén városi közösségekben, másrészt elérte bizonyos idő után, hogy elfogadták. Ahogy ifjabb Plinius leírta rendőri jelentésében, a keresztény egyház tagjainak az volt a jellemzője, hogy a szavukat megtartják, a kölcsönkért dolgot visszaadják, és úgy érezték, hogy egy olyan csoporttal szemben fellépni, amely jogilag ugyan törvényen kívül áll, de a legmagasabb hellenisztikus etikát képviseli, felesleges lenne” – szemléltette a keresztény egyház születése körüli időszak jellemzőit Benyik György.

A 27. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciáról elmondta, a 24 előadót felvonultató tanácskozáson az előadások mellett több munkacsoport is tevékenykedik. Az egyik az Újszövetség pogány hellenisztikus irodalmi hátterét vizsgálja, a Biblia-hatástörténeti munkacsoport pedig a szentírási ihletettségű alkotásokat a magyar irodalomban. Van egy olyan munkacsoport is, amelynek tagjai egy magyar katolikus-protestáns Biblia fordításának a lehetőségeit vizsgálják a közös keresztény tanúságtétel jegyében.

„A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából el szeretnénk indítani egy kezdeményezést, hogy fölfedezzük azt, ami összeköt, például az Isten igéje, a biblia azonban Magyarországon közös katolikus és protestáns fordításban nem jelent meg. Ezt a munkát szeretnénk előkészíteni” – magyarázta.

Németországban, Franciaországban és Olaszországban már létezik ilyen közös fordítás, igaz azt is érdemes tudni, hogy a nyugati nyelvterületeken sokkal több szakember is van, akik ebben a munkában részt tudtak venni. Megjegyezte, a biblikusok nem ökumenikus párbeszédet folytatnak, hanem interkonfesszionális, vagyis felekezetközi munkát végeznek.

„Meglehetősen furcsa lenne, ha Jézusnak feltennénk azt a kérdést, hogy evangélikus, református vagy katolikus. Nem az volt a szándéka, hogy elkülönüljünk és szembeszálljunk egymással, hanem az, hogy »mindnyájan legyetek egyek«. Az egység azonban csak úgy állítható helyre, ha visszamegyünk a forrásokhoz” – mondta el a konferencia igazgatója, aki azt tapasztalja, hogy az emberek vágynak erre az egységre. Benyik atya szerint ezt bizonyítja a kézzel másolt Biblia is, amelynek létrehozásában 5000 ember vett részt. Most egy hangos Biblia elkészítésén dolgoznak, háromperces részletekben már megkezdték a szöveg rögzítését, az Újszövetség már 30-40 százalékban fel lett mondva. Benyik Györgytől megtudtuk, Szegeden majd szeptemberben lehet csatlakozni a kezdeményezéshez.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyfajta kulturális amnéziát figyelhetünk meg, hiszen azok, akik különböző vallások és felekezetek nevében föllépnek, nem ismerik az adott vallásoknak és felekezeteknek a tanítását, ami nemcsak a muszlimokra igaz, hanem a keresztényekre is. Példaként Benyik György azt hozta föl, hogy a magyar férfilakosság zöme fel tudná sorolni, hogy a futballcsapat ki ellen hány gólra is győzött, ám azt nem tudják, hogy a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” hol van, vagy épp, hogy a tízparancsolat nem egy keresztény tanítás, hanem a zsidó etikának a legmagasabb szintje, azt nagyon kevesen tudják.

„Ezt a kulturális amnéziát szeretnénk megszüntetni, ez a konferencia egyik küldetése. Amennyiben tudatosítjuk, hogy a legértékesebb kulturális kincsünknek, a bibliának és az egyéb humánus irodalmi műveknek a köztudatban való tartása az a mentális egészségünk szempontjából nagyon fontos dolog, akkor elvégeztük az egyik feladatunkat” – fogalmazott. Hozzátette, nemcsak a bibliakutatók küzdenek ezzel, hiszen Arany János nyelvét sem ismerik a ma sms-ező diákok, és ezt is fel kellene eleveníteni Benyik György szerint, gond nagy különbség van aközött, hogy irodalmi és vallási kincseink csak egy polcon porosodnak vagy a fejünkben vannak. „Ahhoz, hogy ezek a társadalomra hassanak, élő tudássá kell változtatni, leemelni a polcról és beletenni a fejekbe” – összegzett a plébános.

A Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kiss-Rigó László megyéspüspök, Joachim Gnilka német teológus, Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és Martos Levente Balázs, a Pápai Biblikus Bizottság tagja védnökségével zajló 27. Szegedi Biblikus Konferencia keretében egy zárónyilatkozatot is elfogadnak, amely a katolikus-protestáns Szentírás fordítással kapcsolatos.

Benyik György reméli, hogy felkarolják az illetékesek a gondolatot, a Római-Katolikus Püspöki Kar már ki is jelölte azt a négyfős bizottságot, aki ezt a mintegy tízéves munkát koordinálja. A konferencia igazgatója úgy véli, elsődlegesen a szándékra vagy szükség, vagyis az az alapkérdés, hogy a szakemberek mennyire tartják szem előtt az egység fontosságát.