A találkozás a hosszúszói evangélikus templomban aratási hálaadó istentisztelettel vette kezdetét. Flander Zoltán és Kérges László felügyelők köszöntötték a gyülekezetet. A Solárik Vilmos házigazda lelkész által vezetett liturgiában helyi fiatalok szolgáltak, és tették fel az oltárra a maglódiak által felajánlott kenyeret és szőlőt. Erre a szolgálatra a településen és környékén a magyar nyelvű evangélikusok között szolgáló missziói lelkész, Ferenczy Erzsébet készítette fel őket.

Az igehirdetést az „Úr az én pásztorom” kezdetű 23. zsoltár alapján Németh Mihály maglódi lelkész tartotta. Prédikációjában hálaadásra hívta a gyülekezetet, Isten halálból életre vezető, mindennapi kenyeret megadó és lelket felüdítő szeretetéért.

Ezt követően a maglódi fiatalok gitáros énekszolgálata következett. Az úrvacsoraosztás után a hosszúszói parókia elé vonultak a jelenlévők. Itt imádsággal és koszorúzással emlékeztek meg Mohr Gedeon és Trencséni Andrea egykori hosszúszói lelkészek, valamint Ferdinand Zoltán néhai felügyelő közösségépítő, áldozatos életéről.

A kultúrházban tartott ebéd végén a Maglódi Evangélikus Egyházközség elnöksége megköszönte Novák Tamás polgármesternek és Hosszúszó vezetőinek és lakóinak, hogy szívükön viselik a partneri kapcsolatok ápolását. 

A maglódiak ezután Miskolcra mentek. Itt előbb az evangélikus templomot tekintették meg Sándor Frigyes lelkész vezetésével, majd (a miskolci kötődéssel rendelkező) Lukács Máté lelkészjelölt tartott rövid ismertetőt a város történetéről. A bátrabbak felmentek az Avasi kilátóhoz, a többiek pedig a borsodi megyeszékhely főutcáján tettek egy rövid sétát.

Az indulást követően tizenöt órával később, este 9-re értek haza a zarándokok Maglódra. Fáradtan, de abban a boldog tudatban, hogy „szintet lépett” a gömörhosszúszóiak és maglódiak hat éve tartó testvérgyülekezeti kapcsolata: ugyanis az idősek és a középnemzedék mellett a fiatalok is aktív résztvevői lettek az együttműködésnek. Ez jelenti a jövő reménységét. Ez is ok a hálaadásra!