1848

Nagyvárad – Március 15-én, délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a nagyváradi Szent László-plébániatemplomban a római katolikus, református, evangélikus és unitárius hívek, gyülekezeti tagok részvételével.

Fazekasvarsánd – Az evangélikus udvarban, Arad megye egyetlen Kossuth-emlékműve mellett ünnepelte Fazekasvarsánd közössége 2018. március 15-ét.

Budapest – A nemzeti ünnep 170. évfordulójának előestéjén a forradalmi eseményekről és nemzetközi összefüggéseikről, a márciusi ifjakról és utóéletükről, 1848 kultuszáról beszélgettek az Asztali beszélgetések résztvevői, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Csorba László és Hermann Róbert történészek.

Pápa – Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese szerint március 15-e a legszebb nemzeti ünnepünk, melyben egyaránt megjelenik a mindenkori szabadság iránti vágyunk és a hazafias elkötelezettség.

Budapest – Görgey Artúrnak Világosnál nem volt választási lehetősége, és ezt nyilvánvalóan tudta az a Kossuth Lajos is, aki utóbb következetesen hazaárulónak nevezte a honvéd tábornokot. Ez derült ki Hermann Róbert történésznek, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatójának a budavári evangélikus szabadegyetemen 2018. március 12-én tartott, az evangélikus Görgey életpályáját és katonai működését elemző előadásából.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc besúgói a nemzeti felkelés elfojtása után egy rendkívüli módon megszervezett hálózat tagjaiként szolgálták az uralkodót. A nevesebb feljelentők listáját Tábori Kornél író-újságíró bányászta ki a bécsi levéltárakból, és tette közzé a Titkosrendőrség és kamarilla című, 1921-ben megjelent könyvében. Árulkodó, hogy az informátoroknak csak a családnevük maradt fenn az utókornak. Elfogott levelek, hangulatjelentések, merényletek – ritkán hallott történetek!

A történelmi egyházak papjaikon és lelkészeiken keresztül szolgáltattak információkat a forradalom és szabadságharc eseményeiről 1848–1849-ben. A papok és a lelkészek a szószékről lelkesítették az embereket a forradalom és a honvédő háború idején. Emellett a hivatalos jogszabályok kihirdetésére kifejezetten kötelezte őket a magyar kormány. Ennek saját hatáskörükben tettek eleget, vagy tagadták meg.

Kiskapus – Március 15-én a hideg, hófúvásos decemberi hangulat ellenére délután öt órakor megszólaltak a lutheránus templom harangjai, jelezvén az ünnepet. Forrás: evangelikus.net, szöveg: Korodi Levente

Bácsfalu – Március 17-én istentisztelet keretében emlékeztünk meg az 1848–49-es szabadságharcról. Az ünnepi hangulatot az istentisztelet kezdetén a négyfalusi Polifónia kórus teremtette meg, akik ez alkalommal Kossuth-dalokat és forradalmi énekeket énekeltek. Az igehirdetésben Barcsa István bácsfalusi lelkipásztor párhuzamba hozta a főpapok Jézust elpusztító, elítélő magatartását az egykori forradalomellenes vezetők magatartásával. A prédikációban elhangzott az is, hogy annak ellenére, hogy Jézust nagypénteken megfeszítették, és a szabadságharcot, a forradalmat legyőzték, az eszmét nem tudták megállítani. Forrás: evangnegyfalu.ro, evangelikus.net, szöveg: Barcsa István

Fazekasvarsánd – A március 15-i megemlékezés a Fazekasvarsándi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség imatermében megrendezett ünnepi műsorral kezdődött. Horváth Csaba evangélikus lelkész igei áhítattal erősítette a helyi magyarság öntudatát. Kihangsúlyozta, hogy a forradalom és szabadságharc nagy alakjai: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Görgey Artúr evangélikusok voltak. A protestáns egyházak örömmel fogadták a szabadságharc kitörésének hírét, Haubner Máté dunántúli evangélikus püspök körlevélben hívta fel a lelkészek és egyháztagok figyelmét arra, hogy nyugodt lelkiismerettel vegyenek részt a haza fegyveres védelmében. Ezek a kiváló protestáns egyházvezetők a szabadságharc leverése után börtönbüntetést vagy halált szenvedtek nemzeti öntudatukért. Forrás: evangelikus.net, aradihirek.ro