A reformátor nagyra becsült asszonya

A reformátor nagyra becsült asszonya

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Stifner-Kőháti Dorottya
Feleség, édesanya, talpraesett gazdálkodó, teljes értékű szellemi-lelki társ férje oldalán, gyógynövényfőzetek ismerője, megváltott gyermeke Krisztusnak. E sokoldalú asszony nem más, mint Katharina von Bora, azaz Bóra Katalin, Luther Márton felesége. Sokat tudunk róla reformátor férje révén, de ő maga ritkán kerül reflektorfénybe. Pedig megérdemli. Ursula Koch magyarul immár második kiadásban megjelent, Rózsák a hóban című életrajzi regényének ő a főhőse.

Szép, gördülékeny szöveg, sodró történet, hiteles korrajz, a szereplők, jellemek pontos ábrázolása, a hiányzó láncszemeknél – hiszen nincs mindenről adat – fikció, de amúgy dokumentumokra, levelekre, egyháztörténeti tényekre alapozott írásmű: így lehetne röviden jellemezni Ursula Koch művét, amely eredetileg 1995-ben, nálunk pedig 1999-ben, Bóra Katalin születésének ötszázadik évfordulóján jelent meg.

A regény magyar fordítójának, Fabiny Katalinnak a munkáján érződik, hogy öröm volt számára átültetni a szöveget.

A konfirmandus korosztálytól felfelé minden generációnak élményt adó kötet életrajz, az egyik legnépszerűbb műfaj a könyvszeretők körében. Hiszen egy másik ember életébe belepillantva titkokról értesülhetünk, hétköznapi küzdelmek, győzelmek és vereségek részesei lehetünk, s ezekből tanulni lehet és érdemes. Ha pedig Luther Márton teológus, egyetemi professzor, a reformáció elindítója feleségének életéről van szó, akkor ez sokszorosan igaz!

Az olvasó ott lehet a nimbscheni zárdában, Torgauban, illetve Wittenbergben is, az egykori fekete kolostorban, ahol a család élt. Tanúi lehetünk az érzékeny, anya nélkül felnőtt, de apja húgában, Magdalena von Borában – és Szűz Máriában – támaszt találó kislány növekedésének, zárdai szökésének, finoman épülő kapcsolatának az akkor már híres Luther doktorral. (Katalin tudta, mit vállal: házasságkötésük idején majd nyolc évvel vagyunk túl a tételek kiszögezésén.)

Szép, nehéz életbe pillanthatunk bele a regényben. Emlékezetes, ahogyan az író bemutatja Katalin zárdaéletét, hitét, testi-lelki érését, azt, ahogyan rezonál a falak közé bejutó lutheri tanokra, majd ahogyan feleséggé, háziasszonnyá válik Luther mellett. Feltárulnak Lutherék mindennapjainak részletei, velük lehet az olvasó gyermekeik születésekor, ünnep- és hétköznapjaikon. Luther levelezése és számos más feljegyzés révén Bóra Katalin és a Luther család élete a kor talán egyik legjobban dokumentált szelete. Kortörténeti adalékok gazdagítják a kötetet. Olvashatunk a korabeli, vissza-visszatérően pusztító pestisjárványokról, amelyek komor, fekete fellegként tornyosulnak a kor embereinek feje fölé. 2020-ban ezzel találkozni különösen is döbbenetes.

Figyelemre méltó, ahogy a könyv lapjain megelevenedik a korabeli Wit­tenbergnek és polgárainak élete; Reichenbachék otthona, ahol kezdetben Katalin otthonra lel, aztán a Cranach-ház, megismerjük Lucast, a festőt és feleségét, Barbarát. De Justus Jonas, Melanchthon és Bugenhagen tiszteletes is megjelenik. A család asztalánál mindig sok az éhes száj, de Lutherék nem restek újabbakat befogadni; akár a tágabb család tagjait, akár a pestisben elárvultakat.

Tetszik, hogy az idő múlását lírai elemekkel érzékelteti a szerző. Nem hallgatja el a nehézségeket, kínokat, amelyekkel hősének szembe kellett néznie. Már a kötet indítása – Katalin monológja Luther halála után – megmozgatja az olvasó érzelmeit. Az utolsó lapokon a baleset és a hazatérés leírása is fájdalmas, de szép.

Példakép lehet-e Bóra Katalin? Feltétlenül. Erről a könyv értékes tanúság. Korának szülötte, mégis van benne valami mai. Női minta minden keresztény feleség, családanya előtt. Felelősséggel és alázattal tesz eleget kötelességének, és felismeri férje küldetésének történelmi jelentőségét. Megmarad ízig-vérig nőnek, szeretetet ad és elfogad, könnyeket ejt két lánya halálakor, de Istennek soha nem fordít hátat.

Végül a könyv címéről ejtsünk szót! Egy álomra utal, amelyet Katalin még a zárdában látott, súlyos betegségéből lábadozva. Hogy kikről szólt, és miért illik a metaforikus kis történet Bóra Katalin és Luther Márton hitben-szeretetben leélt útjára – nos, azt a kedves olvasó megtalálhatja a könyvben. Annyit elárulunk: ahogyan ők ketten Istenbe vetett bizalommal vágtak vakmerőnek tűnő vállalkozásokba, úgy mi, mai Krisztus-követők is megtapasztaljuk: áldások, csodák nekünk is adatnak, érezhetjük életünkön a gondviselő atyai kéz nyomát. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 49–50. számában jelent meg 2020. december 20-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!