Szentlélek

Kedves Testvérek! Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet és vigyék a jó hírét!

„Az egyház” – mennyi minden van ebben a fogalomban. Ki ezt érti alatta, ki azt. Egyfajta pavlovi reflexként szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy hangulat, egy érzés vagy valamilyen vélemény „az egyházzal” kapcsolatban. Az utóbbi időben pedig sajnos „az egyház” csak akkor tematizálódik, amikor valami gáz van. Pénzügyi támogatások, le- és felminősítések, molesztálás, elítélés, tiltakozás… Mintha „az egyház” nem is lenne más, mint egy nagy „nem” vagy egy tilos jelzés. Azok viszont, akik elkötelezett tagokként ott vannak a hétköznapok egyházában, pontosan tudják, hogy mennyi mindent kaptak és kapnak „az egyház”-tól.

A karanténidőszak alatt sokan vágtak bele az otthoni kenyérsütésbe. Kovászoltak buzgón aprók és nagyok, sőt voltak, akik pár kenyér kisütése után már családi mikropékségük megnyitásáról kezdtek álmodozni. Jó lenne, ha a kovászolás nem múló hóbort lenne, és a bajok elmúltával se nyúlnánk sokat az olykor minősíthetetlen bolti kenyérhez. De valljuk be, a kovásszal készített kenyér türelmet, gondoskodást és odafigyelést igényel, a mindennapok sodrásában a mai ember pedig nem ér rá arra, hogy még egy ilyen aprócska élőlénnyel is foglalkozzon. De talán épp az új kenyér ünnepén érdemes elgondolkodni a kovászolás isteni dimenzióin.

Az Isten harmadik személye megfoghatatlan a külső szemlélő számára. Nem hallható, nincsen látható alakja, a történelem színpadán csak nagyon ritkán mutatta meg magát. Éppen ezért szinte értelmezhetetlen a ma embere számára. A belső ember, akit az Isten megszólított és megérintett azonban egészen máshogy viszonyul a Lélekhez. A keresztyén hívő előtt Isten lelke feltárja magát, szüntelenül kapcsolatban áll vele.

Budapest – Az M1 Ma reggel című műsorában beszélgetett Fábián Barna szerkesztő dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkésszel, a MEÖT főtitkárával a Pünkösdről vagyis a Szentlélek munkájáról és az Anyaszentegyház megszületéséről. Kitértek a beszélgetésben a keresztség és az úrvacsora fontosságára is. „Az Anyaszentegyház Szentlélek nélkül olyan, mint az édesanya hivatástudat nélkül.”

Pelikán András soproni evangélikus lelkész „Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia!” (Mt 16,16) alapján írt elmélkedését adjuk közre.

Világszerte egyre több az olyan igehirdető, aki az egyházak felfogásával és gyakorlatával szemben a „teljes evangélium” hirdetőjének vallja magát. Ezalatt azt értik, hogy – szemben az egyházakkal – ők nemcsak hirdetik Jézusról, hogy minden betegséget meg tud gyógyítani, hanem a legkülönbözőbb betegségekben szenvedő hívőket Jézus nevében, a Szentlélek rajtuk levő „kenete” által részesíteni is tudják a gyógyulásban. Az anyagi gondokkal küszködőket pedig azzal bátorítják, hogy amennyiben igazán hisznek, és minden jövedelmükből „tizedet” adnak, akkor a „viszonzás törvénye” alapján Isten rövidesen javakban bővölködő élettel „áldja meg” őket.

Pünkösd a Szentlélek kiárasztásának ünnepe, az anyaszentegyház születésnapja. Sokan azonban nem tudnak mit kezdeni ezzel az ünneppel: nem jár nagy felhajtással, ajándékozással, mint a karácsony, nincsen előtte nagyven napig tartó böjt és még vízzel sem öntik nyakba az embereket. Viszont tüzes lángnyelvekről szól az Ige, a Szentlélek kitöltéséről és nyelveken szólásról. De mit jelent ez az ünnep a mai egyház, a mai emberek számára? Evangélikus lelkészek válaszoltak a kérdésre.

Budapest – Vedd és olvasd! ― Interaktív bibliatanulmányok címmel folytatódott 2014 tavaszán az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) programja Budapesten az Üllői út 24. szám alatti iroda utcáról nyíló földszinti termében. Március 13-án a Szentlélek kitöltése (Csel 2,1-13.) címmel Füke Szabolcs tartott előadást. Forrás: EBBE